Változtattak a korábbi – már hivatalosan engedélyezett – terveken a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár kínai befektetői. E szerint kisebb területen épül, magasabb lesz és kevesebb vizet fogyaszt majd az üzem. Az illetékes kormányhivatal közlése alapján hiába indítanak eljárást a módosítás miatt, nem fognak közmeghallgatást tartani, pedig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a nemzetközi jog alapján meg kellene tennie a hatóságnak.
Ma, július 12-én jelent meg a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján az a közlemény, amely szerint a Debrecen Déli Gazdasági Övezetében akkumulátorgyárat építő kínai CATL vállalat kérelmére a hivatal június 30-án eljárást indított az üzem egységes környezethasználati engedélyének „jelentős változás miatti felülvizsgálat alapján történő módosítása” érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Megkapta az építési engedélyt a kínai CATL debreceni akkumulátorgyára
A közlemény kitér arra, hogy mivel korábban már lefolytatták az üzem hatásvizsgálati eljárását, most nem kötelesek újabbat tartani. Az eljárásra hatvan nap áll a kormányhivatal rendelkezésére.
Kisebb területen, de magasabb cellagyártó épül
A közleményhez csatolták az üzem teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati anyagát, amelyből kiderül, hogy valóban lényeges változásokat terveznek a hatóság által már jóváhagyott elképzelésekhez képest. Többek között 13 százalékkal csökkentik a gyár alapterületét, a központi cellagyártó méretét 152.484 négyzetméterről 135.181 négyzetméterre. Ezzel együtt azonban megnövelik a magasságát, az üzem legfőbb épülete már nem az építési engedélyben is szereplő 19,43 méter, hanem 17–25 méter magas lesz. Megváltoztatták továbbá az épületek padozatának rétegrendjét, valamint a (légszennyező) pontforrások pozícióit: számuk 49-ről 45-re csökkent.
Ehhez kapcsolódóan: Sokkal nagyobb lehet a kínai akkumulátorgyár vízigénye, mint amennyiről Debrecen vezetése beszél
Csökkent a víz- és az egyidejű energiaigény
Pontosították az akkumulátorgyár vízfelhasználási adatait is. A dokumentum szerint a technológiai és szociális vízigényt a közműhálózatról, a hűtőtornyok vízigényét pedig „lehetőség szerinti legnagyobb mértékben” szürkevízből fedezik. A szürkevíz szó alatt a szöveg szerzője vélhetően a tisztított szennyvizet érti, nem pedig a szó bevett jelentését, tehát az emberi ürüléktől mentes háztartási szennyvizet, ez utóbbi ugyanis – tudomásunk szerint – Debrecenben nem keletkezik jelentős mennyiségben.
A szöveg alapján a gyár technológiai vízigénye éves szinten 181.104 köbméter, a kazántáp vízigénye 80.388 köbméter, a hűtőtornyok vízigénye pedig 775.500 köbméter. A szociális vízfogyasztást napi szinten adták meg, ez a tervek szerint naponta 236 köbméter lesz. A fentiek alapján kiszámolható, hogy a napi átlagos vízigény összesen 3077 köbméter, ez pedig kevesebb, mint az előző engedélyben szereplő napi 3378 köbméter.
A dokumentum szerint csökkentették az üzem egyidejű energiaigényét is, mivel a tíz kazánból egyszerre csak kilenc fog üzemelni. Fontos változás továbbá, hogy 30 mg/Nm3-ről 20 mg/Nm3-ra csökken a mérgező NMP oldószer kibocsátási koncentrációja a befektetők módosított tervei szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Gyermekeikért és unokáikért küzdenek az akkumulátorgyár ellen tiltakozó mikepércsi anyák
A mikepércsi anyák üdvözlik az új eljárást
Megkérdeztük a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet (Miakö), mit gondolnak a fejleményekről. Kozma Éva, a szervezet alelnöke elmondta: örülnek az új eljárásnak, a kezdetektől hangsúlyozták, hogy a CATL technológiája nem kiforrott, szerinte nagyon lazán fogalmazták meg az eddigi dokumentumokat. „Remélhetőleg már látja a hatóság is, hogy konkrétabbnak kell lennie a CATL-nek” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a folyamatot nem tartják átláthatónak.
A hajdú-bihari kormányhivatal közleményében nem jelzik, hogy közmeghallgatást tartanának az ügyben, mindössze annyit tudatnak a nyilvánossággal, hogy a kérelem tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követő huszonegy napon belül írásbeli észrevételt tehetnek a debreceni és a mikepércsi jegyzőnél, valamint a környezetvédelmi hatóságnál.
Ehhez kapcsolódóan: Akkumulátorgyárak: nem akar újabb botrányos közmeghallgatást a debreceni polgármester
Közmeghallgatás helyett távmeghallgatás
Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint márpedig a Magyarország által is ratifikált aarhusi egyezményből az következne, hogy közmeghallgatást kell tartani, de ez a magyar jogi helyzet miatt nem egyértelmű. A TASZ várja azoknak a megkeresését, akik úgy érzik, kimaradnak az akkumulátorgyár engedélyének módosításával kapcsolatos diskurzusból a közmeghallgatás hiánya miatt. „Vannak jogi eljárások, amelyekben ezt rendezni lehet” – fogalmazott.
Arra a kérdésünkre, hogy miben lenne más a kormány által nemrég „köz nélkülivé” tett közmeghallgatás a hatóság által most biztosított e-mailezési lehetőséghez képest, Szabó Attila kifejtette: a távmeghallgatás ugyan nem tudja betölteni egy valódi közmeghallgatás funkcióit, de még mindig alacsonyabb a belépési küszöbe, mint bármilyen egyéb jogi eljárásnak. Azt is elmondta: ha legalább a távmeghallgatást megtartanák, az ellen is fel lehetne lépni annak érdekében, hogy rendes, a köz részvételével járó közmeghallgatást tartsanak az állami szervek.
Ehhez kapcsolódóan: Közmeghallgatás a köz nélkül Gödön: mindenki elmondhatta a véleményét – telefonon
Bíróság előtt az építkezés leállítása
A 24.hu írta meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése alapján ismét döntenie kell a Debreceni Törvényszéknek arról, hogy környezetvédelmi szempontok miatt leállítja-e a debreceni akkumulátorgyár-építkezést. A törvényszék korábban megtagadta a kínai cég debreceni beruházásának leállítását, de a döntést az ítélőtábla megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.
