Több NATO-ország vezetői találkoznak január 14-én Helsinkiben, hogy megvitassák a balti-tengeri térség biztonságának fokozását, miután feltehetően szabotázs rongált meg több tenger alatti kábelt is az utóbbi időben.
Finnország, Észtország, Dánia, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország várhatóan a kritikus víz alatti infrastruktúra biztosításához szükséges intézkedéseket tárgyalja meg. Találkozójukra meghívták Mark Rutte NATO-főtitkárt és az Európai Bizottság ügyvezető alelnökét is.
Alexander Stubb finn elnök hivatalának közleménye szerint a találkozó középpontjában "a NATO balti-tengeri jelenlétének megerősítése és az orosz árnyékflotta fenyegetésére adandó válasz áll".
A NATO december végén közölte, hogy növeli jelenlétét a térségben a Finnország és Észtország közötti kábelszabotázs gyanúja miatt, de hivatalos műveletet még nem jelentett be.
Számos tenger alatti távközlési és tápkábel sérült meg a Balti-tengerben azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Szakértők és politikusok az orosz „árnyékflotta” elöregedett olajszállító tartályhajóit vádolják, míg a Kreml tagadja, hogy bármi köze lenne a dologhoz.
Rutte január 13-án arról beszélt az Európai Parlament képviselőinek, hogy "az ilyen ellenséges akciók" nem maradnak válasz nélkül, és megígérte, hogy megerősítik a NATO katonai jelenlétét a térségben.
"Természetesen megvitatjuk az árnyékflotta kérdését és azt, hogy mit tegyünk ellene, vagyis választ adunk rá és továbbra is biztosítani fogjuk, hogy egyetlen ország se tudjon kihasználni minket, ellenőrizni az infrastruktúránkat vagy megzavarni társadalmainkat" - mondta Rutte.
Rutte a tervek szerint közös sajtótájékoztatót tart Stubb finn államfővel és a találkozó társházigazdájával, Kristen Michal észt miniszterelnökkel.
Finnország a múlt héten közölte, hogy a NATO két hajóval járul hozzá a balti-tengeri megfigyelő misszióhoz, míg a brit vezetésű, északi és balti államokat, valamint Hollandiát tömörítő Egyesített Expedíciós Erők (JEF) szintén bejelentette, hogy fokozza megfigyelő tevékenységét.
Svédország várhatóan három hadihajót és egy megfigyelő repülőgépet küld.
Az infrastruktúra elleni első jelentősebb szabotázs 2022 szeptemberében volt, amikor víz alatti robbanássorozat szakította szét az Északi Áramlat csővezetékeket, amelyeket orosz gáz Európába szállítására építettek. Hogy pontosan mi történt, azt máig nem tudni.
Finnország és Észtország között 2023 októberében lezártak egy tenger alatti gázvezetéket, miután egy kínai teherhajó horgonya kárt tett benne.
A legutóbbi eset december 25-én volt, akkor a Finnországot és Észtországot összekötő Estlink 2 elektromos kábel és négy távközlési kábel sérült meg.
Néhány héttel korábban, november 17-18-án a svéd vizekben vágtak el két távközlési kábelt.
A december 25-i incidens esetében a gyanú az Eagle S-re, egy Cook Island-i lobogó alatt közlekedő olajszállító tartályhajóra esett, amelyről tudni vélik, hogy az orosz "árnyékflotta" része. A nyomozók azt gyanítják, hogy a kábelek akkor sérültek meg, amikor a tartályhajó áthúzta fölöttük a horgonyát.
A finn rendőrség bűnügyi nyomozás keretében lefoglalta az Eagle S-t és a finn hatóságok a múlt héten vizsgálat után hajózásra alkalmatlannak ítélték azt. Kizárták a hajózásból, a legénység nyolc tagjának pedig megtiltották az ország elhagyását a nyomozás befejezéséig.
