A magyar választók az Összmagyar Listaként emlegetett, a szavazólapon tulipánnal jegyzett RMDSZ-listára voksolhatnak. Ezen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei mellett az Erdélyi Magyar Szövetség (Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt) két jelöltje is “befutónak számító” helyet kapott. A Szabad Európa helyszíni magyar tudósítójának beszámolója:
Képviselőket és szenátorokat választanak a parlamentbe Romániában. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie ahhoz a parlamenti választásokon, hogy jelöltjei beülhessenek a parlamenti bársonyszékekbe. Mivel a szeptemberi helyi választásokon a szövetség nem szerezte meg a voksok öt százalékát, megtörténhet, hogy a támogatottság nem lesz elég a küszöb “átugrásához”.
A legutóbbi, hivatalos népszámláláskor, 2011-ben több, mint 1,2 millió magyar ember élt Erdélyben. A népesség eloszlása szempontjából tömbmagyar közösségnek számít még mindig Székelyföld, jelentős magyar közösség él Bihar, Szatmár és Kolozs megyékben, de meghaladja az 50 ezret a magyarok száma Arad, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is.
600 ezer szavazópolgár Székelyföldön
Nehéz pontosan megmondani, hogy a történelmi Székelyföldön hányan voksolhatnak, hiszen közigazgatási szempontból három – Hargita, Kovászna és Maros - megyéhez tartoznak a történelmi Székelyföld települései.
Kovászna megyében közel 200 ezer, Hargita megyében mintegy 270 ezer szavazati joggal rendelkező embert vártak ma az urnákhoz. Ezek alapján mintegy 600 ezer szavazópolgár él Székelyföldön.
A kora reggeli órákban szülőfalujában, Csíkkarcfalván szavazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Voksolását követően így nyilatkozott Kelemen Hunor:
„Az erős magyar képviseletre szavaztam, arra, hogy az erdélyi, romániai magyaroknak legyen egy megkerülhetetlen képviselete a parlamentben, arra, hogy ami elromlott, azt kijavítsuk és egyről a kettőre jusson minden egyes polgár, minden egyes polgára ennek az országnak. Hisz nehéz idők következnek, nehéz időket élünk, és a legfontosabb az, hogy az emberek biztonságát, a biztonságnak a feltételeit, a kereteit a politikai képviselet megteremtse."
Azt kérte Kelemen Hunor, hogy menjenek el szavazni az emberek:
Ne adják más kezébe a döntést, menjenek szavazni
"Azt üzenem a szavazati joggal rendelkezőknek, hogy győzzék le a félelmet, ne adják más kezébe a döntést, menjenek szavazni. Nincs kockázata az egészségünkre a szavazásnak. Karcfalván is látszott, hogy a biztonsági körülmények megfelelőek, ha betartjuk az előírásokat, akkor biztos, hogy nem fertőződünk meg. Ugyanakkor kérem, hogy ne dacoljanak, hanem racionálisan gondolják végig, hogy mire van szüksége ennek a közösségnek, és milyen kockázata van annak, ha dühükben, dacolva a választásokkal otthon maradunk. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy vegyen részt a választáson. Ebben a mostani, december hatodikai választásban lássuk meg a lehetőséget, azt az óriási lehetőséget, amivel hogyha élünk, akkor talán a romániai magyar embereknek az erejét megtöbbszörözzük."
Azt is elmondta, hogy a parlamenti munka a jövő évi költségvetés megszavazásával kezdődik:
"Abból fogjuk látni, hogy mennyi pénz van oktatásra, mennyi pénz van az egészségügyre, mennyi pénz van beruházásokra. Ezt követően nekifogunk a törvénykezésben annak a munkának, ami a biztonságot szavatolja.”
"A részvétel a közösség erejét is mutatja"
A gyerekeik jövőjéért, unokáik biztonságáért mennek szavazni – nyilatkozták többen is Csíksomlyón és Csíkszentkirályon. Volt, aki szerint az már nagy eredmény, hogy össze tudtak fogni a magyar pártok a választások előtt, ezért minden magyar embernek kötelessége elmenni és leadni a voksot a tulipánra.
Több jelölt a népszámláláshoz hasonlította a parlamenti választásokat. A szavazáson való részvétel a közösség erejét is mutatja – hangsúlyozták. A részvételre buzdítottak a közösségi médiában videókon, sms-üzenetekben, de robothívások is keresték az erdélyi magyarokat, amikben kérték, vegyenek részt a választáson.
A szavazókedv megoszlik
Mindezek ellenére 15 órakor 20% körül volt a részvétel az erdélyi megyékben, nagyjából hasonló az országos átlaghoz. Az országos statisztikák szerint nagyobb a szavazókedv a városokban, de a magyarok lakta megyékben ez épp fordítva van, főként vidéken vesznek részt a szavazáson. Legaktívabb szavazók a 45 év feletti hölgyek. De ezek az adatok az esti urnazárásig még változhatnak.
Minden körzetben nagy figyelmet fordítanak a járványügyi előírások betartására. A körzetek előtt tereket alakítottak ki, ahol az emberek várakozhatnak, csak egyesével vagy családtagjaikkal léphetnek a körzetbe a szavazni szándékozók. Belépéskor lázat mérnek, kezet fertőtlenítenek mindenkinek, és ellenőrzik a maszkot.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
