Abházia fővárosa, Szuhumi mellékutcáiban és sikátoraiban ismét az ismert tompa zaj és olajos szag terjeng. Az rfe munkatársai: Mike Eckel, Izida Chania és Anaid Gogorján írása.
Zörgő dízelgenerátorok szolgáltatják az áramot az egymást érő és a lakosokat az őrületbe kergető áramszünetek idején. A szolgáltatás akadozása sokakat a három évtizeddel ezelőtti, háború utáni káoszra emlékeztet. Az rfe munkatársai: Mike Eckel, Izida Chania és Anaid Gogorján írása.
Az áramszünet oka a bitcoin
Az abházok számára az ármaszünet oka az igazán dühítő: a bitcoin. Pontosabban a kriptovalutát előállító bányászok - az ő számítógép-parkjaik szinte szárazra szívják a szeparatista grúziai régió elektromos hálózatát.
“Hát, őszintén, szerintem a háború után könyebb volt, mint most”
- mondta egy elégedetlen szuhumi lakos, a 67 éves Rimma Hasba.
“Nekünk kell alkalmazkodnunk az ő menetrendjükhöz! Néha van áram, de nincs víz. Aztán van víz, de nincs áram. Aztán eltűnik az internet. Még a mosógépet sem lehet elindítani” - mesélte a Szabad Európa helyi szolgálatának.
Turisták mellett kalandvágyó üzletemberek
A világtól 2008 óta izolált Abházia gazdasága nagyrészt az Oroszországgal folytatott kereskedelemre épül: az abház termékek mennek északra, az orosz turisták és kalandvágyó üzletemberek pedig jönnek délre.
2016 óta a 250 ezres lakosú régió a virágzó kriptovaluta-ágazat otthona is. Az importált számítógépekkel felszerelt, főleg orosz vállalkozók a laza helyi szabályozást, az olcsó abház áramot és ingatlanárakat kihasználva “kripto-farmokat” hoztak létre, hogy a digitális valuták globális forradalmából keressenek pénzt.
A fizikai valutákkal szemben - amelyeket állami nyomdák vagy pénzverdék állítanak elő - a digitális valutát komplex számítógépes algoritmusokkal gyártják vagy másképp fogalmazva, bányásszák. Ehhez pedig energiaéhes, drága számítógépek sokaságára van szükség.
Még profitábilisabb az üzlet annak folytán, hogy az egekbe szöktek a kripto-árfolyamok. Egyetlen bitcoin 19 ezer amerikai dollárt ér, a második számú kriptovaluta, az Ethereum pedig 600 dollárt.
Bizonytalan jogi státusz
Abházia buja növényzettel megáldott térség a Fekete-tenger partján, amely hivatalosan - és a legtöbb ország szerint - Grúzia egyik tartománya. Ugyanakkor a grúz kormány már az 1990-es évek eleje óta nem ellenőrzi a területet.
Moszkva 2008-ban ismerte el Abházia függetlenségét, miután egy másik szakadár terület, Dél-Ossziétia miatt alakulatai behatoltak Grúzia területére. Oroszország továbbra is katonákat állomásoztat mindkét, magát függetlennek kikiáltott területen.
Abházia bizonytalan jogi státusza megakasztotta a fejlődését, elvéve a lehetőséget attól, hogy a külföldi befektetések modernizálni tudják gazdaságát. Így elavult maradt az elektromos hálózat is, amelynek fő energiaforrása az Inguri vízierőmű, ami a legnagyobb ilyen létesítmény a Dél-Kaukázusban.
A folyamatos feszültség ellenére az Abházia és a maradék Grúzia határán található erőmű mindkét oldalra szállít áramot. A múltban a megtermelt elektromosság 60 százalékát kapta a grúz állam és 40 százalék jutott az abházoknak.
Korlátlanul használják az áramot
Abházia energiaszükségletei azonban drasztikusan megnőttek az elmúlt években. Egy becslés szerint Inguri termelésének immár 48 százaléka megy a területre. Az ok: a kripto-bányászat.
“2016. óta kaotikusan fejlődik a kriptovaluta-bányászat a köztársaságban. Mivel nincs központi szabályozás erre a tevékenységre, elkezdték korlátlanul használni az energiát”
- mondta Krisztina Ozgan, a de-facto abház kormány gazdasági minisztere a kabinet november 18-i ülésén.
És nem ez az egyetlen aggasztó dolog. Az Inguri erőművet februárban le kell állítani, mert már nagyon szükségessé vált a szovjet időkból származó felszerelés karbantartása. Ez azt jelenti, hogy Abházia még drasztikusabb áramszünetekre számíthat.
A káoszra rátesz még egy lapáttal, hogy az áramdeficit miatt a hálózat üzemeltetői kénytelenek Oroszországtól beszerezni az áramot, ami gyakran háromszor-négyszer drágább, mint az Abháziában megtermelt energia.
Száznál is több kripto-farm falja az áramot
Az áramszolgáltató mérnökei a kormányhivatalnokoknak elmondták, hogy szerintük 150 “kripto-farm” működik a területen, jobbára olyan raktárakban, ahol sorokba rendezve állnak az egymáshoz kapcsolt számítógépek.
Ezek összesen 40 millió kilowatt-óra energiát habzsolnak fel egy hónap alatt, de egyes mérnökök szerint a fogyasztás elérheti a 120 kilowatt-órát, ami a régiós energiafogyasztás jelentős részét adja.
A “kripto-bányákat” létrehozó legtöbb vállalkozó feltételezések szerint Oroszországból érkezett, ahol a hatóságok az idén új szabályozást vezettek be az iparágban.
A múltban az abház hatóságok is próbálkoztak hasonlóval. 2018. decemberében hivatalosan betiltották a kripto-bányászatot, de különböző kiskapuk miatt a törvény “foghíjas” maradt és csak nagyon ritkán büntetnek meg miatta valakit.
Azt követően, hogy az idén egy hatalmi harc után egy új kormányzat vette át a hatalmat, ismét legalizálták a kripto-bányászatot.
A háztartási gépek leégnek
Szeptemberben a hatóságok megpróbálták néhány intézkedéssel megzabolázni az ágazatot. Például 60 napos korlátozást vetettek ki a számítógépes hardver behozatalára, és engedélyhez kötötték a tevékenységet. Továbbá, az intézkedések előirányozzák, hogy a kriptobányászok számára tegyék négyszer drágábbá az áramot.
Ez nem akadályozta meg a regionális hálózat üzemeltetőjét, hogy ismétlődő áramszüneteket léptessen életbe november elején.
“Az amúgy is leromlott állapotban lévő hálózat túlterhelése gyakori balesetekhez vezet, megbénítja a transzformátorokat és reléállomásokat” - írta ellenzéki csoportok koalíciója egy novemberben kiadott nyilatkozatban. “A háztartási gépek és más eszközök leégnek a hirtelen és gyakori feszültségingadozás miatt. Ha ilyen szervezetlenül állnak a problémához, az csak rosszabb lesz” - tették hozzá.
Egy nap négy órán át van csak áram
A főváros egyik kedvelt intézményében, a Szuhumi Dráma Színházban az állandó áramszünetek tönkretették azokat a pumpákat, amelyek kiszivattyúzzák a talajvizet - mondta Irakli Hintba igazgató. A színház színpadi gépei és számítógépei is állandóan leállnak.
“Általánosságban véve, természetesen minden nagyon szép” - mondja szarkasztikusan Hintba - “Azért, mert valaki úgy csinál pénzt, hogy könyörtelenül fogyaszt egy kollektív forrást (az áramot), és mi, az egész állam, közben kénytelenek vagyunk mindenféle károkat elszenvedni”.
“Próbálom kitalálni, hogy lehet úgy pénzt csinálni, hogy a munkanapom során csak négy órán át van áram. Ma egyáltalán nem volt áram, talán csak öt percig volt” - mondta Jekatyerina Jenik, egy helyi újságíró a Szabad Európa helyi szolgálatának.
“Teljesen világos, hogy a lehető legszigorúbb lépésekre van szükség. Az egész világnak össze kell fognia és be kell tiltania ezt a tevékenységet, amíg rendbe nem tettük az elektromos hálózatunkat” - mondja Alekszej Lomia, szuhumi ügyvéd.
“Legális, nem legális, tiltsák be az egészet, mert már elegünk van belőle” - mondta.
