Közleményt adott ki szerda reggel Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután világossá tette, hogy Magyarország nem szavazza meg a következő hét évre szóló uniós költségvetést, és azt is megakadályozza, hogy az EU közösségként hitelt tudjon felvenni a koronavírus miatt bajba jutott tagállamok megsegítésére.
A magyar kormány így próbálja az Európai Uniót arra kényszeríteni, hogy ne az eredeti, szigorúbb jogállamisági kritériumok kerüljenek elfogadásra.
Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a BBC-n beszélt arról, hogy szerinte mi a baj a jogállamisági feltételekkel.
A következő tényeket fontos megérteni, ha az ember kontextusában akarja látni a két politikus nyilatkozatát:
- Egyes uniós tagországok azt szeretnék, ha az EU-támogatások kifizetése úgynevezett jogállamisági feltételekhez lenne kötve. Ez azt jelenti, hogy teljesülnek az EU alapelvei mint a sajtószabadság, a korrupció elleni harc, a független bíróságok, a demokratikus intézmények.
- Nem titok, hogy a jogállamisági feltételek pártját fogó uniós politikusok egyebek közt Magyarországot és Lengyelországot hozzák fel példának, mint olyan országokat, ahol szerintük sérülnek az alapvető EU-s értékek.
- A magyar kormány a kezdetektől fogva azzal érvel, hogy valójában Brüsszel csak a saját ideológiáját akarja Magyarországra kényszeríteni, például olyan kérdésekben, mint az LMBT-jogok vagy a bevándorlás.
- A jogállamisági feltételeknek végül egy elég felvizezett változatát fogadták el az EU-tagállamok állandó képviselői minősített többséggel. Az Európai Parlament azonban túl lazának tartja ezt a változatot, pedig nekik is el kellene fogadniuk a tervezetet.
- Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország hajlandó lemondani a 16 milliárd euróról, ami a helyreállítási terv szerint járna az országnak, de nem fogadja el a jogállamisági feltételeket. Magukat a jogállamisági feltételeket nem tudja megtorpedózni, ezért nemmel fog szavazni a 7 éves uniós költségvetésre, és a helyreállítási alapra, amikhez egyhangú döntés kell, tehát lényegében a magyar fél meg tudja őket vétózni.
- A magyar kormányfő következetesen azzal érvel, hogy „Magyarországnak vannak tartalékai”, valamint azzal, hogy a támogatás amúgy is lényegében hitel lenne, így nem szorulunk rá, hogy elfogadjuk a költségvetést, a járvány miatt súlyos válságba sodródott déli államok viszont igen. Ez annyiban félrevezető, hogy valójában az összeg közel fele, olyan 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás (lényegében ingyen pénz) lenne.
Orbán szerint a bevándorlók befogadására akarnak kényszeríteni
„Ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait, és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak” – írta nyilatkozatában a miniszterelnök, aki már korábban is utalt rá, hogy szerinte a migráció állhat a jogállamisági vita hátterében.
A magyar jogállamisági jelentésben valójában a bíróságok függetlenségének a kérdését, a civil társadalom elnyomását, és a média függetlenségének és sokszínűségének csorbítását kritizálta az EU, nem a kormány bevándorláspolitikáját.
„A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják” – olvasható Orbán Viktor nyilatkozatában, aki azt mondta, hogy a kompromisszumos, lazább jogállamisági javaslatot is csak azért fogadta el Magyarország, mert szolidáris a többi uniós országgal.
„Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak. A mai kormánypárt vezetői azok, akik Magyarországon kiharcolták a jogállamot a kommunista diktatúrával szemben. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet” – írta Orbán.
Az igazságügy-miniszter felháborítónak tartja a „zsarolást”
Varga Juditot a BBC műsorvezetője arról kérdezte, hogy Magyarország „miért nem hajlandó elfogadni az EU alapvető értékeit és szabályait”. A magyar igazságügy-miniszter erre azt mondta, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió mellett, de szerinte az utóbbi időben az EU-ban vannak föderalista kísérletek, és Brüsszel szeretne bizonyos jogköröket magához vonni, ennek viszont ellene van a magyar kormány.
A műsorvezető több olyan témára is rákérdezett, ami miatt kritika szokta érni a magyar kormányt, például a média helyzetére. Varga Judit szerint az online média „80 százaléka kormánykritikus”.
A BBC műsorvezetője felhozta, hogy a járvány előtt a magyar GDP 45 százaléka az EU-ból származott, és azt hogy Magyarország „nem engedheti meg magának”, hogy „vitatkozzon” az EU-val és ezáltal pénztől essen el.
Varga Judit felháborodott a kérdésen és azt mondta, hogy keményen visszautasítana egy ilyen zsarolásra történő utalást, ha nem tisztelné a Hard Talk műsorvezetőjének szakmai múltját.
Ezek után a miniszter elismételte ugyanazokat az érveket, amikkel már Orbán Viktor is többször élt az elmúlt hetekben, valamint a reggeli nyilatkozatában is, miszerint valójában a segélycsomag csak egy hitel, amire Magyarország annyira nem szorul rá, mint a déli államok.
Varga Judit egyébként Facebookon is megosztotta az interjút és azt írta alá, hogy: „Sajnálom, hogy a Európa talán legismertebb és legnézettebb politikai műsorában 24 perc alatt is csak a jól ismert panelekre épülő vádakra futotta: CEU, civiltörvény, index.hu, haldokló sajtószabadság, beteg demokrácia, stb.. Annak viszont örülök, hogy az interjú segítségével sok európai barátunk számára nyilvánvalóvá vált, hogy a jogállamiság leépítéséről szőtt brüsszeli narratíva álságos és hamis.”
„Ahogy ebben az interjúban is gyorsan kiderült, a magyar ellenzék hathatós segítségével felépített, hazánk ellen a nyugati sajtóban zajló, összehangolt dezinformációs kampány könnyedén kidurran, ha az ember jogi érvekkel és szikár” – tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Készült a Szabad Európa, a Telex és a BBC tudósításainak felhasználásával.
