Edgards Rinkevics lett külügyminiszter hétfőn adta ki a rendelkezést, amely megtiltja hogy Dzmitrij Baszkau beléphessen a balti államba.
„Litvániával és Észtországgal együtt hamarosan kiterjesztjük a balti feketelistát, és további olyan személyeket adunk a jegyzékhez, akik erőszakosan letörik a békés tüntetéseket Belaruszban” – írta a Twitteren Rinkevics. A szöveghez mellékelte a rendeletet mutató képet is.
A jéghoki-mániás Lukasenka embere a hazai szövetség elnöke
Baszkau a Belarusz Jégkorong Szövetség elnöki tiszte mellett a hatalmába kapaszkodó Aljakszandr Lukasenkához közel álló Dinamo Minszk hokicsapat főnöke is.
Lukasenka ellen már több mint 100 napja folynak tüntetések az ellenzék szerint elcsalt és a Nyugat által el nem ismert augusztus 9-i elnökválasztások óta.
Az eredeti tervek szerint Belarusz és Lettország közösen rendezné meg a jövő évi jégkorong világbajnokságot. Riga azonban megpróbálja kizárni Minszket bárminemű részvételből a tüntetők és az ellenzék elleni brutális fellépés miatt.
„Lettországnak nem kell közösen megrendeznie a jégkorong vb-t Belarusszal, pont!” – mondta Sandis Riekstins, a lett parlamenti sport albizottságának elnöke.
Ha ez bekövetkezne, az újabb pofon lenne Lukasenkának, aki macsó-imázsát erősíteni próbálva rendszeresen hódol kedvenc sportjának, a jégkorongnak.
A Nemzetközi Jégkorong Szövetséget is meg akarja győzni
Krisjanis Karins lett miniszterelnök a múlt héten videokonferencián vett részt a Nemzetközi Jégkorong Szövetség, az IIHF főnökével, Rene Fasellel és arról tárgyaltak, hogyan tudná Lettország egyedül megrendezni a tornát.
„Az IIHF elnöke hangsúlyozta, hogy a szervezet a politikán kívül működik, és mindent tőle telhetőt megtesz, hogy a Világbajnokságot abban a két országban rendezzék meg, amelyekre az IIHF kongresszusán szavaztak. Karins ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy biztonságos környezetet kell garantálni a játékosoknak, résztvevőknek, a médiának, a hivatalos személyeknek és a szurkolóknak, és ebben Fasel is egyetértett” – állt az IIHF nyilatkozatában.
A tüntetők elleni kemény fellépésre válaszul az Európai Unió és a Nyugati országok több tucat belarusz illetékest, köztük Lukasenkát is sznkciókkal sújtották.
A balti államok és Lengyelország közben vezető szerepet játszanak a Belaruszra történő nyomásgyakorlásban.