Lehet itt élni, csak nem érdemes – magyarázza egy asszony, aki éppen az 50 méterre lévő kútra megy vízért a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magyhoz tartozó Kauzsaytanyán. 20 éve költözött erre a településrészre, ahol akkoriban még száznál is többen laktak.
„Azóta sokan elmentek már innen. Van, aki a saját lábán, van, aki koporsóban. A házak időközben lerombolódtak, szétbontották vagy eladogatták belőle az anyagokat”
-mutat a nő a kihalt Jókai utcára, ahol szerinte összesen már csak 7 házban nagyjából 30-an lakhatnak.
A nem létező házak lakóinak voksai is az urnában landoltak
2019 októberében egy új magyi lakos a helyi választási bizottság független delegáltjaként várta a szavazókat a község művelődési házában. Azok jöttek is, de a férfinak egy idő után feltűnt, hogy olyan emberek is szavaznak, akiket korábban még sosem látott.
Hamar túltette magát ezen, hiszen nem ismerhetett még mindenkit az alig 900 fős községben, bár azért már bejárta a települést, a Kauzsaytanyát is. Ám afelett már nem tudott napirendre térni, hogy a Jókai utca olyan lakcímeiről is mentek szavazni, ahol ház sincs, nemhogy lakó. De a papíron ott élők mentek, és ikszeltek.
Magyon a 2019-es önkormányzati választáson is hozta a papírformát a 2002 óta regnáló független polgármester, Czirják István. A választások után neki címezte online posztjait és leveleit a független delegált arról, hogy mit tud a polgármester a fantomlakosokról, akik a nem létező házakból szavaztak.
Válasz a polgármestertől sosem érkezett, a jegyző pedig a polgármesterre mutogatott. A férfi végül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz és a Magyar Államkincstárhoz fordult.
A Jókai utca elköltözött
A Kauzsaytanya mintegy 3 kilométerre van a község központjától. Korábban mezőgazdasági épületek és szolgálati lakások voltak itt. Fénykorában, 20-30 évvel ezelőtt, több mint százan laktak a tanyának hívott területen. Maximum 30 ember tengetheti az életét a Jókai utcai, vezetékes víz nélküli vályogházakban.
A magyi független választási delegált levele nyomán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Baktalórántházai Járási Hivatala vizsgálatot indított 2020. február 29-én, a helyszínre is kimentek a férfi bejelentése nyomán, ahol megdöbbenve látták, hogy a Jókai utca gyakorlatilag üres: összesen 7 ház áll csak ott.
„A helyszíni bejárás alkalmával megállapítást nyert, hogy […] a Jókai utca 60. szám alatt épület nem található” - írta a hivatal vezetője a vizsgálat során.
Csakhogy a választói névjegyzékben más szerepel. A Jókai utca 60.-ban – ahol legalább 7 éve egy rom áll - név szerint felsorolva 11 voksolásra jogosult ember élt a 2019-es önkormányzati választások idején. És választás nem csak 2019-ben volt, hanem egy évvel előtte is.
„És nemcsak ott éltek papíron, hanem szavaztak is”
– mondta a Szabad Európának az ügyet felgöngyölítő független választási delegált, aki a saját szemével látta, hogy mind a 11 ember besétált a szavazóhelyiségbe és leadta a voksát is.
A megyei kormányhivatal vizsgálatából az is kiderül, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis is mást mutat, mint ami a valós helyzet: valójában nem csak egy, hanem több háznak is csak a hűlt helye van már.
„A Jókai út 72. szám alatt lakhatásra alkalmas ingatlan nem található. […] A Jókai út 70. szám alatti ingatlan vonatkozásában a nyilvántartás nem tartalmaz lakóhellyel rendelkező állampolgárokat” - írták a vizsgálatban.
Hiába nincs semmiféle ház a Jókai út 72. alatt, a választási névjegyzék adatai szerint 2019 őszén mégis 6 választásra jogosult volt bejelentve az üres telekre, a Jókai 70. alatt pedig összesen 3.
Ide kattintva Ön is megnézheti, hogy a magyi Jókai utcában se híre, se hamva azoknak a házaknak, ahova emberek tucatjai voltak bejelentve, pedig az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint az összes szíjtelken lakóingatlan van.
Tűzifa a leégett házaknak
És miért aggályos mindez? Több dolog miatt is. A Lakcímtörvény ugyan eléggé tág teret ad arra, hogy a sufnitól a pincéig a magyar állampolgár be tudjon jelentkezni állandó lakcímre, de azt azért kiköti, hogy az épületnek vagy épületrésznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy benne éljenek.
Vagyis: a magyi Jókai utcában lévő, nem létező házakban a törvény szerint nem élhetne senki, mert nincs hol. És minden bizonnyal nem is él ott senki. Így a hatályos magyar törvények szerint itt nem is szavazhattak volna az emberek.
A fiktív lakcímekkel bűvészkedésnek Szabolcs-Szatmár-Beregben nagy múltja van. Az elnéptelenedő határmenti falvak népessége általában fél évvel a választások előtt szokott megugrani. A népességi adatok szerint Magy azon kevés falvak egyike a környéken, ahol nem játszották ki a magyar választójogi rendszer egyik leggyengébb pontját, és nem éltek a tömeges lakcímbejelentések adta lehetőséggel.
Ha úgynevezett utaztatott szavazók nem is voltak az ügyben, gazdasági vonzata azért van. A Jókai utcai 60-ban papíron élő embereknek a magyi önkormányzat – belügyminisztériumi forrásból – például szociális tűzifát szállított ki. A Magyar Államkincstár az önkormányzattól kapott átvételi-elismervényeken szereplő adatokat összevetette az önkormányzat tűzifa elszámolásával, és a vizsgálat erre jutott:
„Megállapítottuk, hogy a Jókai utca 60. szám alatti ingatlan esetében a 2017. évet érintően […] került sor elszámolásra.”
A ház egyébként 2013-ban leégett, de a magyi önkormányzat elszámolta az Államkincstár felé a szociális tűzifát. A Magyar Államkincstárnak nincs arra jogköre, hogy helyszíni ellenőrzést tartson arról, hogy nem létező házaknak fizettek ki pénzt tüzelőre.
Elmentek otthonról
A 2013-as tűzesetig a Jókai utca 60-ban élő M. család egy része átköltözött a szomszédos Kállósemjénre, ami 2-3 kilométerre van a Kauzsaytanyától. Évek óta ott laknak, de csak néhány hete jelentkeztek be oda állandó lakcímre. Az egyik, neve elhallgatását kérő férfi azt mondta:
„A környéken mindenki tudott arról, hogy ide költöztünk és hogy már 7 éve itt élünk. Ez sosem volt titok” - mesélte a férfi, aki azt is hozzátette: Kállósemjénben sokkal jobb életük van, mint a magyi Kauzsaytanyán, „mert itt nem húzza be magának a polgármester a szociális juttatásokat, mint Magyon”.
A Szabad Európának két független forrás is megerősítette, hogy az M. családnál kampányolt az önkormányzati választás előtti napon a magyi polgármester Kállósemjénben. A család egyik tagja azt is elmondta, hogy nem emlékszik arra, hogy ő vagy az édesanyja kapott volna szociális tűzifát. Pedig az Államkincstár szerint kaptak, pontosabban: a magyi önkormányzat elszámolta az állam felé a nekik kiosztott tűzifa árát.
Kinek a felelőssége?
Czirják Istvánt, Magy polgármesterét többször is megkereste a Szabad Európa. A község első embere először gázvezetéket javított, máskor éppen a Magyar Államkincstár vizsgálata miatt nem volt ideje interjút adni.
Mikor azt kérdeztük tőle, hogyan lehetséges az, hogy több tucatnyi választásra jogosult magyi lakos él papíron a településen olyan házakban, amelyek a valóságban nem léteznek, és ez törvényt sért, ezt a választ adta: az nem az ő felelőssége.
Arra sem válaszolt, hogy polgármesterként miért nem érezte kötelességének megszűntetni az éveken keresztül fennálló törvénytelenséget a falujában, mint ahogy arra sem adott választ, hogy hogyan számolhattak el támogatást azokra a házakra a Magyar Államkincstár felé, amelyek nem léteznek. A válaszok helyett inkább kérdezett, mégpedig arról, hogy honnan tudunk minderről, majd a végén ránk csapta a telefont.
A település jegyzője, Szilvási Andrea Ágota már 2019-ben is tudott az ügyről, hiszen a Szabad Európa egyik forrása közérdekű állampolgári bejelentésként konkrét adatokkal alátámasztva tárta elé az ügyet. Ráadásul a polgármester 2018-ban elrendelte a fiktív lakcímek megszűntetését. A jegyző, aki a jog szerint a törvényesség őre, annyit ígért, hogy írásban ad válaszokat a kérdéseinkre.
Nemcsak a település jegyzője és polgármestere, hanem a térség országgyűlési képviselője, Kovács Sándor is tudhatott arról, hogy fiktív lakcímekre vannak bejelentve Magyon az emberek.
„Többször felhívtam, többször beszéltem vele. Kovács Sándor azt mondta nekem telefonon, hogy őt nem érdekli ez az egész ügy, mivel a magyi polgármester nem is fideszes, ezért neki nincs is dolga Czirják István polgármesterrel” - mesélte a Szabad Európának a neve elhallgatását kérő forrásunk.
Az országgyűlési képviselő tagadta, hogy tudott volna bármilyen törvénytelenségről.
„Nem tudtam róla, és nem is hallottam ilyesmiről” - állította a fideszes politikus, aki, miután rákérdeztünk, hogy milyen kapcsolatot ápol a magyi polgármesterrel, letette a telefont.
Az országgyűlési képviselő minden jel szerint nagyon is jó viszonyt ápolhat Magy polgármesterével, erre utal a két héttel ezelőtti Facebook-bejegyzése is.
A kis falu történeteit nemsokára folytatjuk.
