Keramuddin Karim, az afgán futballszövetség volt elnöke jelenleg épp szökésben van az ország északkeleti részén, a Kabultól is északkeletre fekvő Bazarak kisvárosban. Az érte küldött rendőrök azonban ezt hiába sejtették, nem tudták letartóztatni, ugyanis mintegy kétszáz felfegyverzett helyi lakos állta útjukat, írja a Szabad Afganisztán Rádió.
A belügy mellé tartományi kormányerők is érkeztek, így nagyjából két és fél óráig nézett farkasszemet a két csoport, majd a rendőrök visszavonultak. Áldozatokról nincs hír. Az 58 éves Karim "erős ember" az országban, korábban a hadügyminisztérium kabinetfőnöke volt, 2004-től a helyi futballszövetség vezetője, 2013-ig pedig Pandzsír tartomány kormányzója is volt. Pandzsír fővárosa a nagyjából húszezres lakosságú Bazarak.
Szexuális és fizikai erőszak
Keramuddin Karimot egyebek mellett brutális és sorozatos szexuális és fizikai erőszakkal vádolják az afgán női fociválogatott tagjai. Karimot a focisták bejelentései alapján a FIFA tavaly örökre eltiltotta bármilyen szerepvállalástól, és a lehető legnagyobb pénzbüntetést, egymillió frankos (mai áron nagyjából 330 millió forintos) büntetést szabott ki rá.
A Guardian korábbi cikkében részletesen is nyilatkoznak egyes focista áldozatok, de csak névtelenül, mert féltik a saját és családtagjaik életét. Egyikük szerint Karim beküldte az irodája mögötti rejtett hálószobába, amikor pénzt akart volna kérni az utazási költségei fedezésére. Ebben a szobában aztán ájultra verte és megerőszakolta a közeledését elutasító nőt. Ezután pisztolyt fogott a fejéhez, és megfenyegette, hogy megöli őt is és a családját is, ha erről beszélni mer a médiának. A játékos sérülést színlelt utána, hogy ne kelljen a válogatottnál maradnia.
Egy másik játékost szintén szexuálisan zaklatott, ő azért tudott elszaladni, mert a férfi egy fontos hívást kapott, a nő pedig sikoltozott a háttérben, ez pedig zavarta. Ezt a játékost utána a csapattársai előtt fenyegette meg, hogy kivágja a nyelvét, ha beszélni mer az esetről. Egy harmadik labdarúgót megpróbált nyakon és szájon csókolni, majd miután ő is elszaladt, kidobta a válogatottból, és azt kezdte el híresztelni róla, hogy leszbikus. Karim viszont tagad minden vádat.
Ezeket a lányokat lefizették, nyugati országok menedékjogot kínáltak nekik azért, hogy engem vádoljanak.Keramuddin Karim, 2020. szeptember 4.
Két év teljes hallgatás után szeptember negyedikén megjelent a nyilvánosság, pontosabban az AFP hírügynökség és egyes törzsi vezetők előtt. Népviseletben elmondott beszéde szerint a vádak politikai támadások ellene.
Az őt nyíltan is megvádoló öt nő szerinte hazudik, lefizették őket a nyugati országok. Ő pedig egy igazságos és tisztességes bíróság előtt be is fogja bizonyítani, hogy nem követett el semmi törvénybe ütközőt. Ez igazodik a korábbi állításaihoz, ami szerint egy összeesküvés zajlik ellene, és semmilyen bizonyíték nincs a bűnösségére.
Az ország megítélése is múlik rajta
Patricia Gossman, a Human Rights Watch ázsiai igazgatóhelyettese szerint „elképesztően fontos”, hogy Karimot bíróság elé lehessen vinni, és ez az ügy az új kormány lakmuszpapírja lesz.
Afganisztánban ugyanis szerinte az az alaphelyzet, hogy a külön magánhadseregek által védett hadurak régóta a törvények felett állnak. Egyes helyi erős emberek, hivatalnokok rutinszerűen kerülik ki az igazságszolgáltatást, legyen szó az emberi jogok megsértéséről vagy korrupcióról. Szerinte Ashraf Ghani elnököt és kormányát kell felelősségre vonniuk az afgánoknak és a nagy külföldi donorországoknak. Utóbbiak már többször szóvá tették Karim ügyét egyébként.
Patricia Gossman szerint ez a mostani ügy azt az üzenetet hordozza, hogy az afgán kormány nem akarja vagy nem tudja megvédeni az állampolgárait. „Ha az afgán kormány még Keramuddin Karimot sem képes letartóztatni, akkor hogyan lenne képes megvédeni mindazt az úgynevezett fejlődést, ami 2001 óta történt?” - tette föl a kérdést.
Afganisztánban a női foci és általában a nők sportolása sok helyen tabunak számít, ezért a női fociválogatottjuk az egyik egyértelmű szimbóluma az ország megújulásának is. Ghani elnök pedig épp régóta várt béketárgyalások előtt áll a helyi tálibokkal. Ezért most különösen nem mindegy, hogy mit mutatnak külföldre és belföldre a kormány valódi erejéről.
