Vasárnaponként megjelenő, a hét legfontosabb kampánytörténéseit összefoglaló cikkünk két legfontosabb témája most a Kutyapárt hét eleji 180 fokos fordulata a tagság szombat-vasárnapi lázadásához képest, illetve a NER-ből kicsekkoló Magyar Péter március 15-i zászlóbontása.
Több tízezer ember várta az Andrássy úti helyszínen és a Facebookon Magyar Péter március 15-i beszédét, aki nemrég még a NER – saját véleménye szerint a magyar állam – felső-közép vezetője volt, majd látványosan elhagyta a rendszer korrupt lényegét ostorozó interjúkkal. Nagy meglepetést nem okozott, toborzóbeszéd mondott: mindenkit vár alakuló – ideológiamentes – pártjába, amellyel az EP-választáson már el is indulna.
Beszédében felsorolta a szokásos ellenzéki témákat: az oktatás, az egészségügy, friss topikként a gyermekvédelem, a korrupció ostorozása, a pártkatonák leváltása a független intézmények éléről stb. Amiben érzékelhetően mást mondott, mint az ellenzék szokott, az jelezheti, hogy valóban rá akar mozdulni a Fideszből kiábrándultakra – amely választói bázis nagyságáról megoszlanak az elemzői vélemények.
A kiábrándult fideszeseket az elmúlt években Márki-Zay Péter, Vona Gábor és más, jobboldali politikusok is próbálták megszólítani: kérdés, létezik-e ilyen, és nagyobb-e egy-kétszázezer embernél ez a szavazói tábor. A Választási Földrajz elemzése szerint igény lenne a Fideszt a mérsékelt jobboldalról bíráló hangokra, ám eddig még senkinek nem sikerült erre a bázisra építve komoly eredményt felmutatnia.
Magyar Péter bízhat benne, mert – ellenzéki tüntetésen szokatlan módon – a Fidesz-érvelésben sűrűn elhangzó kettős mércét emlegette az EU-val kapcsolatban; igaz, nemcsak Magyarország, hanem a szervezethez később csatlakozó posztszocialista országok kapcsán is. Az orosz agresszióról beszélve is igyekezett középutas véleményt megfogalmazni, bár azonnali békét azért nem követelt.
Érezhető volt az exfideszes közönséghez szólás akkor is, amikor hangsúlyozta Magyarország szuverenitásának megőrzését – igaz, nála ez nem társult az EU ostorozásával, és a migráció vagy a gender témáját sem hozta elő. Kijelentette viszont, hogy magyar politikai erő nem lobbizhat az uniós támogatások visszatartásáért – ami akár a Momentum felé forduló kiábrándult fideszeseknek is szólhatott.
Nem tudjuk, hogy közönsége és tábora nagy része azokból áll-e, akik eddig sem a Fideszre szavaztak, vagyis továbbra is kérdés, hogy ugyanazt az ellenzéki tortát szeleteli-e ő is – ami a Fidesz érdeke.
A Medián friss – még a tüntetés előtti – közvélemény-kutatása szerint Magyar Péter akár a párt nélküli választók 13 százalékát is megszerezhetné azok közül, akik hallottak róla.
Karácsony Gergely és az előtte felszólaló diákaktivisták, valamint a Corvinus kirúgott tanára, Ádám Zoltán beszédét körülbelül tízezren hallgatták a Szabad sajtó úton. Julija Navalnaja, az orosz ellenzéki özvegye videóüzenetet küldött.
A főpolgármester Budapestet a köztársaság őrének nevezte – ugyanakkor azt állította, hogy recseg-ropog Orbán rendszere.
„Amíg itt vagyunk, tehetünk azért, hogy ne kelljen elmennünk. A legyőzöttség egy ideiglenes állapot, a feladás teszi véglegessé. És a feladás nem opció” – mondta a tüntetésen Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom képviselője.
Orbán szerint most már tényleg ki fog törni a szuverenista világforradalom
Hatásos felütéssel ágyazott meg a Fidesz március 15-i párt-/állami rendezvényeinek. Drónshow-t rendeztek március 14-én este Budapesten a Duna és a Lánchíd fölött a Rákay Philip-féle Petőfi-film, a Most vagy soha! aznapi bemutatója kapcsán. Az ötszáz világító drón Petőfi Sándor arcképét, a Nemzeti dal sorait és egy nemzeti színű kokárdát is megjelenített az égen, a függetlenségi alapüzenet csúcspontjaként a drónkard elhasította a drónláncot. A függetlenségi harcát a Fidesz-kampány fő motívumaként használó Orbán Viktor meg is osztotta ezt Facebook-oldalán.
Március 15. ugyan alapvetően a polgári társadalom követelésének forradalma volt (kivéve a „felelős ministerium”, azaz felelős kormány követelését Buda-Pesten) a manapság gyanús szóvá váló nemzeti liberalizmus jegyében, és csak később vált függetlenségi harccá, de a filmről szóló kritikák és maga Rákay szerint is a történelmi hűség feláldozható a nemzeti érzés erősítése és egy akciófilm oltárán.
Délelőtt a Nemzeti Múzeumnál, az Astoria és a Kálvin tér között összegyűlt emberek előtt mondott beszédet a miniszterelnök, ez volt a hivatalos állami díszünnepség. A választások évére a fővárosban országos népszerűség-csökkenésénél is jobban meggyengült Fidesz kampányát erősíti, hogy Orbán Viktor megszakította az elmúlt évek gyakorlatát, amikor a párt bázisához közel, vidéken mondott beszédet március 15-én.
A miniszterelnök ünnepi szónoklata az ellenzéknél is szokásos politikai aktualizálásról szólt, benne a tíz éve szokásos toposzok (a gendertematika kicsit újabb a brüsszeli bűnlajstromban) a Nyugatról és a magyar nép egyediségéről:
- a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk;
- a magyar nép mindig ellenállt a diktatúrák elnyomásának (1957. május 1. kicsit árnyalja ezt a magyar szívnek kedves mítoszt), ez vár a brüsszeli diktatúrára is;
- háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, sáska módjára legelnek le mindent – mondta a Nyugatról;
- háborúba préselnek, migránsokat akarnak ránk sózni, át akarják nevelni a gyerekeinket; de nem megyünk háborúba, nem fogadunk migránsokat, nem adjuk a gyerekeinket;
- az ellenzékről: „Ők nem fogják megtalálni a számításaikat, nekik az árulók sorsa jut majd”;
- „év elején egyedül voltunk, év végére mi leszünk a többség a nyugati világban” – szerinte nagy esélyek nyílnak meg előttünk, szuverenista fordulat előtt állunk Európában és Amerikában;
- az idei EP-választásokkal meg lehet változtatni a világot. (Ezt mondta 2019-ben is.)
Három százalékponttal csökkent a kormánypárt támogatottsága az elmúlt három hónapban a Závecz Research március elején készült közvélemény-kutatása szerint. Tavaly novemberben a választókorú népesség 32 százaléka támogatta a Fideszt, már csak 29 százalék. A pártnak az elmúlt két évben ez a legalacsonyabb adata.
Az ellenzéki pártok érdemben ettől sem erősödtek, de jelentősen emelkedett a pártnélküliek aránya: 25-ről 32 százalékra. A Demokratikus Koalíció 13 százalékon áll (tavaly ősszel 14 százalékra mérték őket), a harmadik a Mi Hazánk hatszázalékos, változatlan méretű táborral. A Momentum támogatóinak aránya is változatlan, öt százalék a választókorú népesség körében.
Három-három százalék támogatja az MSZP-t és a Jobbikot (tavaly novemberben négy-négy százalékon álltak). A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is háromszázalékos a tábora, nem változott az elmúlt hónapokban. (Esetükben olyan, nem publikált mérésről is hallani, amely szerint a legerősebb ellenzéki párttá váltak Budapesten.) Az LMP korábban három-, most kétszázalékos párt, a Párbeszéd támogatottsága változatlanul egy százalék.
A Kutyapárt válság után
Miután a párt körülbelül hatvanfős tagsága nem szavazta meg a Kovács Gergely pártelnök és a Momentum tárgyalásain kidolgozott, a szokásosnál is részletesebb előválasztási egyezményt, Kovács előbb azt posztolta, hogy egyáltalán nem indul el a XII. kerületi választáson, majd a két pártelnök (Kovács és Döme Zsuzsanna/Suzy) előző hétvégén lemondott posztjáról.
Nagy Dávid pártigazgató emiatt hétfő estére rendkívüli taggyűlést szervezett. „Rendet kell csinálni, különben a túldemokratizálódás felőrli a pártot (…) aki B tervvel érkezne a szavazásra, az ne jöjjön”, és az se, „aki szerint Kovács és Döme nélkül neki lehet menni a következő három hónapnak” – ilyen mondatokkal toborzott.
A tagságot, aktivistákat és szimpatizánsokat is felkavaró eseményektől megrettenve ezen a taggyűlésen már a két nappal korábban még tartózkodók is megszavazták nemcsak a társelnökök megerősítését pozíciójukban, de az előválasztási megállapodást is. Pedig ha van füstös szobák mélyén köttetett megállapodás, ez ilyen volt.
A győztes polgármesterjelölt (Farkas Csaba volt kerületi rendőrkapitány a Momentum jelöltje, Kendernay János indulásáról még nem döntött az LMP, Visy Beatrix civilként indul) nem csupán egyedüli ellenzékiként indulhat, hanem megkapja a jelölés jogát is a kerületi önkormányzati helyekre. Nyolc biztosan lesz, négy marad a vesztesnek. Ami a momentumos Farkas Csaba győzelme esetén a képviselőségre egy éve képzett kutyapártosok rajthoz állását is kizárja.
A két egyezkedő párt a többivel nem foglalkozott, pedig például a DK képviselői viszont most is vannak a kerületben. Pénteken Kovács már arról beszélt, hogy a DK-nak ez így nem elfogadható, sőt, szerinte a Momentum is meggondolni látszik magát. Lehet, hogy megvalósul az összefogásellenes fundamentalisták akarata, és végül egymásra indulnak majd az ellenzéki jelöltek.
Nem tudni még, hogy a párt többezres passzivistatáborában és persze szimpatizánsai között ez a döntés hány embert tart távol – nemcsak a párttól, de a kutyásokra jellemzően magától a júniusi választástól is. A tíz éve zsigeri összefogásellenessé alakított tömegek és a pártcentralizációt (és az antidemokratikus jeleket) kifogásolók körében egyaránt lehet bizalomvesztés. De tény, hogy a pártvezetés gyorsan kezelte az alapvetően maga generálta krízist. Március 15-i tüntetésükön mindenesetre kevesen, kb. ezren voltak a Szabadság-hídon.
Szentkirályi Alexandra a fideszes főpolgármester-jelölt
A Fidesz budapesti választmánya csütörtöki ülésén egyhangú döntéssel Szentkirályi Alexandrát javasolta a Fidesz–KDNP-szövetség főpolgármester-jelöltjének, a végső döntést azonban a Fidesz alapszabálya szerint a Kövér László vezette országos választmány hozza majd meg.
Többen – például lapunk rendszeres elemzője, Ruff Bálint – úgy vélik, hogy közvetlenül a választás előtt a Fidesz visszavonja majd Szentkirályit, és beáll az LMP-jelölt Vitézy Dávid mögé. (Már ha a két éve még fideszes közlekedési államtitkár elvállalja a jelölést.) Nagy Zsolt politológus, a Polémia Intézet elemzője, a brüsszeli The Democratic Society munkatársa szerint viszont a kegyelmi botrány miatt passziválódó fideszes szavazókért „komoly mozgósítási kampány lesz, ezért nem valószínű, hogy az utolsó pillanatban kihátrálnának Szentkirályi mögül”.
„A főpolgármester nem a kormány szóvivője, hanem a budapestieké” – írta fideszes kihívója megjelenésére Karácsony Gergely Facebook-oldalán.
Budapest főpolgármestere szerint hamarosan nagyobb fokozatba fog kapcsolni a kormány „orosz mintájú lejáratókampánya”, amely őt fogja célba venni. Egy keddi Facebook-posztjában arról írt, hogy egy fideszes ügyvéd előzetesben ülő gyanúsítottak között járkál, és vádalkut ajánl azért cserébe, hogy hamis terhelő vallomást tegyenek rá.
Karácsony üdvözölte, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Baranyi Krisztinát, a IX. kerület polgármesterét kérte fel listavezetőjének a fővárosi önkormányzati választáson. Karácsonynak vélhetően szüksége lesz a kutyapárti lista révén létrejövő frakció támogatására is a főváros vezetéséhez. Vagyis már nemcsak Gyurcsány Ferenccel (kisebb mértékben a Momentummal), hanem a Kutyapárttal is kompromisszumokat kell kötnie.
Kérdés, mit szólnak majd a Kutyapárt támogatói ahhoz a várhatóan sokszor hallható érvhez, hogy „a város működőképességét fenn kell tartani”.
Belháborúk
Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalosan kitűzte a választás időpontját: június 9-én települési és európai parlamenti képviselőinket is megválaszthatjuk.
Április 20-ig, a jelöltállítás lezárultáig még van idő az ellenzéki oldalon egymásnak okozott sebek kúrálására (főleg ott, ahol előválasztás dönt majd), de egyébként mintha most nem is lenne akkora az ellenzéki belháború, mint máskor.
A különutassággal újra próbálkozó LMP szokta Karácsonyt kritizálni, Győrben viszont Ungár Pétert osztották. A DK, a Jobbik – Konzervatívok, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az MSZP és Balla Jenő független önkormányzati képviselő előválasztáson szeretné eldönteni a polgármesterjelölt személyét – írták közös közleményükben. A kimaradó pártok és jelöltjük, Pintért Bence eddig részt vettek az egyeztetéseken, „Ungár Péter győri látogatását követően viszont már nem jöttek az egyeztetésekre. Ungár Péter ugyanazt a zsaroló, Fideszt támogató pozíciót adta ki Pintér Bencének, amit Budapesten Vitézy Dáviddal hajtanak végre Karácsony Gergellyel szemben” – írják. Válaszközleményében Pintér Bence a DK-s Glázer Tímeát és az MSZP-s Pollreisz Balázst alkalmatlannak minősítette a polgármesterségre.
Választási megállapodással akarja megfékezni a fideszes belháborút a csepeli pártszervezet: önkormányzati választási megállapodást javasolnak a Fideszből kizárt és függetlenként újrainduló Borbély Lénárd polgármesternek. Azt kérik, hogy vagy ő, vagy Dudás Zoltán, a Fidesz mostani polgármesterjelöltje lépjen vissza a másik javára.
A Momentum viszont rákapcsolt a kizárásokra: miután ezt megelőzendő kilépett a pártból 2018-as előválasztási polgármesterjelöltjük, Jancsó Andrea, most a három hónapja még belvárosi elnökként működő politikusukat zárták ki. Tomos Endre a párt friss polgármesterjelöltjével, Juhász Péterrel szemben továbbra is a Tiéd a Belváros Egyesület (jórészt a helyi ellenzéki képviselők egyesülete) jelöltjét, Kovács Alex Gábort támogatja az ellenzéki előválasztáson, amely április elején lesz. Jancsónak és a ferencvárosi polgármesternek az egész ciklusban nagyon rossz volt a viszonya, és a Momentum Baranyi mellett áll.
Leköpte és akasztással fenyegette egy férfi a Momentum aktivistáját és kisbabáját a XII. kerületben.
A politikai reklámokkal és a médiaszabadsággal foglalkozott az EU
Csak a magyar kormány képviselője nem szavazta meg az EU Tanácsában a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendeletet. (Ausztria és Észtország küldötte tartózkodott.) A javaslat elfogadásához elég volt a minősített többség.
Az Európai Parlament képviselői februárban már igent mondtak a jogszabályra, így azt a mostani tagállami szavazás után már csak aláírják, és kihirdetik az EU hivatalos lapjában. Húsz nappal később részben életbe is lép, de a legtöbb rendelkezése csak másfél év múlva, jóval a júniusi európai parlamenti választás után élesedik.
A Fidesz szerint „Brüsszel” cenzúrázhatná a választási kampányokat és befolyásolhatná a végkimenetüket. A tervezet EP-felelőse, Sandro Gozi viszont úgy vélte, hogy a jogszabály növeli az átláthatóságot, összehangolja az ilyen reklámok jelölését az interneten. A cél, hogy a szavazók könnyebben felismerjék a politikai reklámokat, és tudják, ki ad fel ilyeneket. A tervezet megtiltja, hogy nem uniós szereplők politikai hirdetéseket rendeljenek pénzért, de az uniós pártcsaládoknak megkönnyíti, hogy a közös piacon határokon átívelő európai kampányt folytassanak. Donáth Anna momentumos képviselő szerint a jogszabály gyengíti a kínai és orosz befolyást az európai választásokra.
A médiaszabályozás más részeivel is foglalkozott a héten az EU. Az Európai Parlament kedden vitatta és szerdán szavazta meg a médiaszabadságról szóló uniós rendeletet. A javaslat deklarált célja a média-sokszínűség és -szabadság előmozdítása, de valójában egy brüsszeli cenzúratörvény – jelentette ki Bocskor Andrea. A Fidesz delegációjában részt vevő kárpátaljai politikus szerint a tervezet újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába, „a média feletti totális kontroll kiépítését célozza. Jól mutatja ezt, hogy a rendelet a tagállami médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva” egységes, minden tagállamnak kötelező szabályrendszert határoz meg, és „akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában.”
A momentumos Donáth Anna szerint viszont Magyarországon már nem is kormányzati túlsúlyról, hanem putyini propagandagépezetről beszélünk, amely adófizetői pénzből árasztja el a nyilvánosságot. A momentumos képviselő szerint az ilyen rendszerek kiépítését Európa-szerte meg kell akadályozni, ezért van szükség a jogszabályra, „benne a momentumos javaslatokkal”, hogy ne lehessen eltitkolni, az állam hogyan és mennyi pénzzel támogat sajtótermékeket, „megnehezüljön a propaganda közvetlen állami finanszírozása”, az állami pénzeket pedig ne politikai alapon, hanem részrehajlás nélkül osszák szét.
