Brüsszeli buborék

Hetek óta akadozik az élelmiszerboltok ellátása Belgiumban, mert nincs elég kamionsofőr. Az állam összkomfortos pihenőhelyeket épít az autópályák parkolóiban, a szakszervezetek népszerűsítő kampányt szerveznek, ez azonban rövid távon nem jelent megoldást. Hogy melyik boltból mi hiányzik, az teljesen kiszámíthatatlan.

Aggasztó képsorok érkeztek Nagy-Britanniából, ahol már a katonaságot kellett bevetni, hogy az üzemanyag megérkezzen a benzinkutakhoz, ahol viszont nagyon feszültté vált a helyzet. Az ok a Brexit – de nem áruhiány lépett fel, hanem a külföldiek távozásával nem maradtak teherautó-sofőrök. Most folyik a kétségbeesett kísérlet a visszacsábításukra, de elenyésző eredménnyel. Nem csoda, hogy éppen ez az ágazat mondta be az unalmast először, kamionvezetőből ugyanis Brexit nélkül is kevés van. A kontinens jelentős részét, így Belgiumot is sújtja a probléma.

Szállítási zavarok

Egészen szokatlan kép fogad mostanában a „sarki közértben”, vagyis a hozzánk legközelebb eső, közepes méretű élelmiszerboltban, amely a Carrefour-hálózathoz tartozik, ez a két nagy közül az egyik. Áruhiány van már pár hete. Utoljára ilyen az első lockdown kezdetén volt, amikor érthetetlen okokból nem lehetett kapni vécépapírt és – az armageddonra és a zombiapokalipszisre készülve – konzervet. Hiába harsogta minden tévé- és rádióadó, hogy nem kell pánikvásárolni, az ember már csak ilyen, ha bizonytalan a jövő, akkor vécépapírt és konzervet vesz. (A sör is elég jól fogyott.) Az én nagy vásárlásom az volt, hogy teletankoltam az autót, ha hirtelen menni kell, bár azt nem tudtam elképzelni, hogy mi elől és hova. Március közepén tehát hatvan liter dízellel feltöltöttem a kocsit – legközelebb valamikor júniusban mentem benzinkútra.

Visszatérve a mostani belga áruhiányra: mindenhol lehet kisebb-nagyobb mértékben érzékelni, a mi boltunk a nagyobb mértékűek közé tartozik. Hús, tejtermék, tartós kenyér, felvágottak, vegán cuccok, sütemények alig, de inkább egyáltalán nincsenek. Konzerv és vécépapír rogyásig, és a gyümölcs-zöldség pult is olyan, mintha késő tavasz lenne.

Az üres hűtőkre papírlapot tettek, amelyen elnézést kérnek, és arról tájékoztatnak, hogy „Szállítási zavarok miatt néhány árucikk hiányzik”, de ezt nehéz nem észrevenni.

Ötven fölötti átlagéletkor

Az ok ugyanaz, mint ami a briteket ennél nagyobb mértékben sújtja és ami az egész kontinensen problémát okoz: nincs elég kamionsofőr. Tehát áru lenne bőséggel, ott van a raktárban – bár valószínűleg a helyzet a romlandó termékek gyártására is rá fogja nyomni a bélyegét. Ha elhárulnak az akadályok, akkor sem oldódik meg minden egyik napról a másikra, mert már tényleg kevesebb eladható áru lesz. Jelenleg Belgiumban ötezer sofőr hiányzik, ami eltörpül más országok gondjai mellett. Egy szakértő azt mondta a tévében, hogy Németországban körülbelül 45–65 ezer, Lengyelországban pedig 120 ezer kamionost keresnek. A teljességhez hozzátartozik, hogy az előbbiekhez képest Belgium kis ország, tehát ötezer plusz kamion csodákat tudna tenni. Az ország legkeletibb és legnyugatibb pontja közötti távolságot is jó két óra autózással le lehet tudni, végig autópályán, vagyis a szállítók igazán hatékonyan tudnának dolgozni – ha lennének. A szakértő azt is mondta, hogy a kamionosok átlagéletkora Európában ötven év. Ez azt jelenti, hogy nincs fiatal, aki belépne. Itt jegyzem meg, hogy ezt saját tapasztalatból is alá tudom támasztani; két kiváló rokonom is van, akik teherautó-sofőrök, mindketten ötven fölött.

A leendő belga sofőröket az alacsony fizetés is visszatartja, mert az órabérük kisebb, mint a takarítóké, és a tisztességes bérhez néha heti ötven órát is kell dolgozni. Persze egy túlórákon edződött és folyamatosan kizsákmányolt kelet-európai dolgozó számára ez utóbbi mondat már-már értelmezhetetlen.

Ugyancsak panaszkodnak a sofőrök és a szakszervezetek a munkakörülményekre. Nehéz valakit úgy idecsábítani, hogy majd alszol egy parkolóban, ahol semmiféle infrastruktúra nincs, reggel meg fáradtan, büdösen mehetsz tovább. Azt olvastam, hogy ennek enyhítésére összkomfortos kamionos pihenőket épít az állam Belgiumban az autópályák mentén, ami legalábbis jó kezdet.

Ha sofőr nincs, semmi sincs

A Belga Királyi Szállító és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (Febetra) is kiadta a vészjelzést. Azt javasolta, hogy nézzünk át a csatorna túloldalára, mit tud okozni a sofőrhiány. A vezetőjük hozzátette, hogy teherautó-sofőrök nélkül a világ tulajdonképpen megáll, mert nélkülük a boltok polcai nem töltődnek fel, az építkezések és a gyárak pedig leállnak. Van egy weboldaluk is, ahol elmagyarázzák, hogyan lehet valakiből kamionsofőr, mit kell hozzá tudni és hol lehet mindezt elsajátítani.

Van egy népszerűsítő videó is az oldalon, amely nem is azt reklámozza, hogy gyere sofőrnek, inkább azt, hogy a sofőrök milyen jó fejek és mekkora szükségünk van rájuk. A videóban ugyanis egy kiskocsma közönsége kártyázik és meccset néz. Egyszer csak… elfogy a sör! De már jön is a szállítmány, egy huszonéves srác begördül a nagy monstrummal, és legurítja a söröshordókat. Itt azonban nem érnek véget a megpróbáltatások, mert a chipskészlet is kimerül. De szerencsére a megmentő ismét érkezik, és lőn chips is.

Akinek még ez is kevés lenne, azok számára a Febetra december 9-re profi teherautósofőr-napot szervez, remélem, jó sokan ott lesznek, és sikerül legalább csökkenteni az ötezres hiányszámot.

Hollandián keresztül vándoroltak Németországból Belgiumba azok a farkasok, akik ellen több ezres tüntetést szerveznek, halálosan fenyegetik az erdészeti ügynökség szóvivőjét és állami keretből költenek a kerítések biztonságosabbá tételére. Tavaly ötven alkalommal látták a populáció egyedeit.

Míg a brüsszeli buborékban csak a rókák okoznak némi izgalmat (tudniillik hogy széthordják-e a nem kellő körültekintéssel elhelyezett szelektív szemetet hétfőn és csütörtökön, tehát a szemétszállítás napjának éjjelén), addig néhány hete Észak-Belgiumban háromezren tüntettek – a farkasok ellen. Pár éve még jópofa dolognak tűnt, hogy megjelentek belga földön, mostanra azonban juhokat, teheneket ragadnak el, és nem utolsósorban megrémítik az embereket.

Tüntetés a farkasok ellen

Háromezren vettek részt Nagy rossz farkas nevű demonstráción Oudsbergenben, a német és a holland határhoz közeli Limburg tartományban. A tüntetők fáklyával vonultak, az óvatosság kedvéért elektronikussal, nehogy a farkasvésznél is nagyobb katasztrófát hozzanak a kisvárosra. „Szép állat, de nem ide tartozik” – mondták a résztvevők, nem ok nélkül. A farkasok az elmúlt időszakban teljesen otthonosan érzik magukat ezen a környéken, rendszeresen megtámadják a lakosság által tartott juhokat, teheneket, pónikat vagy más állatokat. Mivel a farkas védett állat, a hatóságok azt javasolják, hogy húzzanak fel kerítést vagy építsenek nagyobbat. Tudni kell ehhez, hogy a vidéki Belgium úgy néz ki, hogy az egyik nagyobb zöld területet követi a másik, ahol valóban különböző állatokat látni. Egy kirándulás felér egy állatsimogatóval vagy állatkerti sétával. Vagyis ha valaki újabb vagy magasabb kerítést akar építeni, annak nem a kiskertet kell védetté tennie, hanem a domboldalt. Hiába támogatja a kormány a kerítésépítést, azt mondják, hogy bizonyára nem mindenki tudja, mekkorát tud ugrani egy farkas és hogy ehhez képest mekkora kerítés nyújtana védelmet. Persze már erre is szakosodott egy cég, amely farkasálló kerítéseket készít és telepít. A Wolf Fencing Team bárkinek ad tanácsot, tájékoztatást arról, milyen állami támogatás mellett lehet igénybe venni a munkájukat.

A limburgi tüntetők nem azt kérik, hogy vadásszák le az állatokat, hanem azt, hogy helyezzék át őket természetvédelmi területre. A legnyomósabb érvük az, hogy nem akarják megvárni, amíg emberre támad a populáció valamelyik tagja.

Ötfős rettentő falka

A belga farkasállomány jelenlegi ismereteink szerint öt egyedből áll. Az elmúlt évek észlelései alapján négy felnőtt van, akiket el is neveztek: Naya, Roger és egy pár: August és Noëlla. Az ötödik, Billy valami vándorpéldány lehetett, ezért nem sorolták őt a belga farkasok közé. Két éve Nayát, tavaly pedig Rogert megölték. Augustnak és Noëllának viszont öt kölyke született, akik közül kettőt elgázolt egy autó. Így jön ki a jelenlegi öt példány, vagyis egy család. Ám feltehetően az állomány gyarapodni fog.

A farkasokkal kapcsolatos hasznos tudnivalókat a Welkom Wolf nevű honlap összegzi, egyszerre tudományos alapossággal és érdekes részletekkel. Utóbbiak közé tartozik, hogy tavaly több mint ötven észlelést jegyeztek fel a limburgi farkasfalkával kapcsolatban, sőt fotók is készültek róla. Ez viszonylag nagyszámú megfigyelésnek számít, és a honlap működtetői nagyon hálásak a lakosságnak, akik tájékoztatják őket, ha valami farkasgyanúsat látnak. Ez segít nekik abban, hogy pontosabb képet kapjanak a farkasok szokásairól és mozgásáról azokon a helyeken is, ahol nincsenek kamerák. Szerintük a következő időszak mozgalmas lesz – éppen ettől félnek a farkasok ellen tiltakozó állattenyésztők –, mert a fiatal farkasok is megkezdik barangolásukat, később pedig a családalapítás ideje is eljön.

Megfenyegették a szóvivőt

A hangulatkeltésnek megvan az eredménye: halálos fenyegetéseket kapott az erdészeti ügynökség szóvivője. Jeroen Denaeghel, a Flamand Természeti és Erdészeti Ügynökség munkatársa némi kétségbeeséssel magyarázta, hogy ő a munkáltatója álláspontját közvetíti, sajnálja a gazdákat, ha kárt szenvednek, neki is van egy pónija, és nem szeretné, ha elragadná egy farkas. „Minden állat viselkedése biológiailag magyarázható. Ideje kijózanodni és elolvasni a tényeket a farkasokról” – próbált észérvekkel hatni az indulatokra.

Ha mindez nem lenne elég, májusban egy hiúz is az egyik erdei kamera objektívje elé került. Ahol egy hiúzt találni, ott több is él – mondta erre az egyik szakértő, utalva rá, hogy az állat rendkívül mozgékony és gyakorlatilag észrevehetetlen, nem véletlenül hívják az erdő fantomjának. A feltételezések szerint Hollandián át Németországból érkezett a hiúz, amely már régóta nem honos Belgiumban. Az útvonal ugyanaz, mint amit a farkasok esetében megfigyeltek.