Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Prágai levél

Amikor pár éve Amerikában jártam, volt szerencsém távolról látni, milyen is az, amikor tornádó közelít az ember felé. Milyen érzés, amikor azt mondják, a benzinkút WC-jébe kell majd elrejtőzni és semmiképpen ne menjünk ablak közelébe. Azt soha nem gondoltam volna, hogy Közép-Európában megtörténhet hasonló.

Azon az évekkel ezelőtti amerikai úton derült ki számomra, hogy amit mi, Közép-Európában élők komoly viharnak tartunk, az voltaképpen semmiség. Az amerikai Közép-Nyugaton a tornádóveszély mindennapos dolog, külön applikáció is van rá, a berendezett, lakható pincehelyiség nélküli házak értéke pedig sokkal alacsonyabb, mint azoké, melyeket felkészítettek a csapásokra.

Ottjártamkor először nem értettem a házigazdát, miért nézegeti folyamatosan ezt a bizonyos applikációt és egy autós túra során miért kezd aggódni azon, hogy „jaj, istenem, jön a vihar!”? Ha jön, hadd jöjjön, majd elmegy – gondoltam.

Aztán amikor lecsapott, mi pedig kénytelenek voltunk a többi autóssal együtt megállni egy autóút szélén, mert egyszerűen nem lehetett kilátni az ablakon, akkor kissé újragondoltam ezt a(z akkor már elég nagyképűnek tűnő) hozzáállásom.

A látogatás utolsó napján megérkezett a tornádó, és noha csak nagyon a szélének a szele ért el, elég félelmetes volt – miként a majdnem derékszögben meghajló fák és a táncoló forgalmi lámpák is.

Mindenesetre Amerikából hazatérve úgy voltam vele, hogy rendben, ezt is megtapasztaltuk, de itt, Európa közepén ilyesmire úgy sem kell számítani.

És ez így is volt egészen csütörtökig, amikor Csehországot elérte egy tornádó. Az igazi fajtából. A legrosszabb helyzetbe két város, Hodonín és Breclav környéke került. Dél-Morvaországnak ez az a része, ahol a Pozsonyból Brünn felé tartó autópálya is elhalad, szóval aki megtette már a Budapest-Prága utat autóval, annak ismerős lesz a határmenti környék.

A hivatalos adatok szerint a természeti csapásnak öt halálos áldozata van és 200 körüli a sérültek száma. Közülük 10-15 embert szállítottak súlyos állapotban a hodoni kórházba.

A brüsszeli uniós csúcson résztvevő kormányfő, Andrej Babis „hatalmas tragédiáról” beszélt, míg a régió kormányzója, Jan Grolich úgy fogalmazott: „ez maga a megelevenedett pokol”.

Az egyik érintett település, Hrusky polgármester-helyettese azt mondta, ledőlt a templomtorony, az általános iskola tetejét is elvitte a vihar, sok házból pedig csak a falak maradtak.

Ha már Hrusky, az MTI azt írta, a magyar kormány segítséget ajánlott fel a templom helyreállításához és a Hungary Helps Programon keresztül 20 millió forint azonnali gyorssegéllyel támogatja a kárenyhítést.

A közösségi oldalakon persze rengeteg videó kering a tornádóról, egészen félelmetes látványt nyújtva. Nem kevésbé megrázóak a képek sem, melyekből a Szabad Európa közölt válogatást.

A történetnek az egyik tanulsága, hogy nem árt felkészülni a hasonló helyzetekre. Lakótérnek berendezett pincére talán még nincs szükség, de jó ha tudjuk, a természet nem viccel.

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.

Üvöltő kánikulai vasárnap van, amikor az ember legszívesebben valamilyen vízparton hűsölne, és legkevésbé arra vágyik, hogy az idejét munkával töltse. Az ember azt gondolná, hogy egy olyan országban, ahol a vasárnap szó a „semmittevésből” jön (hiszen a cseh neděle nagyjából ezt jelenti), ez különösen igaz. Hát nem.

Kapaszkodjanak meg, minden negyedik cseh munkavállaló vagy rendszeresen vagy alkalmanként dolgozik vasárnap. Riasztó adat, nem? Ennél már csak az a riasztóbb, hogy ez az 1,3 millió ember voltaképpen már csökkenést jelent 2006-hoz képest, amikor az arány még 30 százalék fölött volt.

A cseh statisztikai hivatal nemrég közreadott adatai még a járvány előtti időből származnak, szóval még csak azt sem mondhatjuk, hogy a home office tett volna be a vasárnapi pihenésnek.

Noha riasztónak tűnik a cseh adat (25,6 százalék), voltaképpen nem az, hiszen alig magasabb, mint az EU-átlag (23,8 százalék), ráadásul például a hollandok több mint egyharmada (37,3 százalék) dolgozik valamilyen gyakorisággal vasárnap (a lista végén álló németeknél is 19,3 százalék ez az arány).

Tízből egy cseh rendszeresen dolgozik

Visszatérve a csehekhez, minden tizedik rendszeresen dolgozik vasárnap, elsősorban a kereskedelmi szektorban. Ez több mint 300 ezer embert jelent, a maradék egymillió eloszlik a vendéglátóipar, a közlekedés, mezőgazdaság stb. között.

Ami biztos, a vallás nem akadály, hiszen a csehek hagyományosan az egyik legkevésbé vallásos nép (háromnegyedük azt állítja, nem hívő).

Ami azt illeti, a vasárnapi munkavégzés anyagi része nem feltétlenül magyarázza a jelenséget, hiszen a vasárnapi túlóradíj nem túl nagyvonalú, ráadásul itt is jellemzően a viszonylag alacsonyabb keresetet biztosító ágazatokban jellemző a vasárnapi munkavégzés.

Mennyit dolgoznak a csehek?

Az elmúlt tíz évben fokozatosan csökkent a munkával töltött idő Csehországban, az európai statisztikai hivatal adatai szerint most 41,3 órát dolgoznak hetente, ami még mindig 30 perccel több, mint az európai uniós átlag.

Annak ellenére, hogy hivatalosan Csehországban is 40 órás munkahetek vannak immár több mint egy évszázada. Egészen pontosan az akkori Csehszlovákia 1918 decemberében (nem sokkal az ország megalakulása után) foglalta törvénybe a 8 órás munkanapokat.

Szóval hogy ki akar vasárnap dolgozni? Olyan nagyon valószínűleg senki (egy ilyen szép nyári vasárnap pláne), de sokszor nincs az embernek választási lehetősége...

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A terveink szerint heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet (remélhetőleg minél hamarabb a kultúrát, gasztronómiát, mindennapi különlegességeket) próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG