Egyre több vadon élő állat kerül be egy athéni állatklinka sürgősségi osztályára a klímaváltozás miatt, amely világszerte hosszabb, intenzívebb és gyakoribb hőhullámokat és erdőtüzeket okoz. Görögországban idén nyáron mintegy 45.000 hektárnyi erdő égett le.
Assamban, ahol több mint 5000 vad ázsiai elefánt él, az elmúlt években számos olyan eset történt, amikor vad elefántok behatoltak a falvakba, tönkretették a termést, sőt embereket is megtámadtak.
Peru csendes-óceáni partvidékén dolgozó tudósok szerint több intézkedésre van szükség a tengeri madarak, az oroszlánfókák és a pingvinek védelmében, mert a klímaváltozás és a túlhalászás a kihalás szélére sodorja őket. A guanómadarak száma az elmúlt három évben 4 millióról félmillióra csökkent.
Az elhibázott vízgazdálkodást okolja a súlyos aszályért a Zöld Gerilla mozgalom. Két tevét, gólyalábas óriásokat és jelmezes felvonulókat is vittek magukkal a Mezőgazdasági Minisztérium elé, hogy megoldást követeljenek.
Pálmaolajgyártó cég csapolja le az indonéz trópusi tőzeglápokat. Ez a kevéssé ismert ökoszisztéma az amazóniai esőerdőkhöz hasonlóan a Föld tüdejeként lassította a globális felmelegedést azzal, hogy elnyelte a károsanyagokat. Eddig. Most ezek is az amazóniai esőerdők sorsára juthatnak.
A hőség és az alacsony vízállás miatt a szokásosnál előbb jelentek meg a kérészek a Dunán, amelyek rajzása általában augusztus közepétől szeptember elejéig tart. A dunavirágok ilyenkor a víz felett táncolva, petézve fejezik be rövid életüket.
Románia keleti részén az éjszaka folyamán bekövetkezett súlyos áradások három idős ember életét követelték, több ezer otthon megrongálódott, több száz embert evakuáltak, és négy helikopter keresi a bajba jutott helyieket.
Hőkamerás drónfelvételek tanúsítják az extrém hőséget Athénben. A görög fővárosban az elmúlt napokban a hőmérséklet rendszeresen meghaladta a 40 Celsius-fokot, ami miatt néhány nevezetesség, köztük az Akropolisz is bezárt a legforróbb déli órákban.
Európa egyik legszárazabb régiójává válhat a Kárpát-medence, figyelmeztet több hazai és nemzetközi kutatás. A Homokhátságot már most is félsivatagok közé sorolja az ENSZ, és évről évre nagyobb gond a vízhiány a magyar földeken.
Megsemmisítette a klímatörvény egyik bekezdését az Alkotmánybíróság júniusban. A hírt pozitív eredményként értékelték széles körben, még úgyis, hogy a taláros testület döntésének komolyan vételére és új klímatörvény megalkotására nem kötelezi semmi az Országgyűlést.
Már most melegrekordok születtek Európa-szerte. Szakértők a hőhullámok intenzitását az éghajlatváltozással hozzák összefüggésbe, és arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak kontinensünkön.
Mexikóváros szívében a 75 éves Catia Lattouf saját otthonát alakította madármenhellyé, ahol évente több száz beteg és sérült kolibrinek ad esélyt a túlélésre.
Továbbiak betöltése
