A múlt tanulságai

• 2024. szeptember 01.

  „Optimista vagyok, ez az egyetlen, amitől félek” – archív interjú Breuer Marcell-lel

  Nagyobb vonalakra és nagyobb dimenziókra van szükség – mondta a Szabad Európa Rádiónak 1979-ben Breuer Marcell, amikor a modern építészet jellegzetességeiről kérdezték. A mesterséget Walter Gropiustól tanulta, így lett a Bauhaus mestere. Életéről, tapasztalatairól, nézeteiről beszélt az interjúban.

• 2024. augusztus 25.

  Hamis nosztalgiát kelthet a történelem meghamisítása – archív beszélgetés Kosáry Domokos történésszel

  A változó Horthy-képről, az ’56-osok közérzetéről és más akkori kérdésekről beszél dr. Kosáry Domokos, az MTA korábbi elnöke egy 1991-ben készült interjúban. A történész kortársként és átélőként nyilatkozhatott a két világháború közötti időszakról és a XX. század második feléről.

• 2024. augusztus 20.

  „Hűség örökségéhez, ez alapozza meg országa jövőjét” – archív műsor Szent Istvánról

  Katolikus, protestáns és zsidó vallási vezetőt kérdezett Szent István király örökségéről a Szabad Európa Rádió 1992. augusztus 20-án. A véleményekben több gondolat közös volt, ahogy a tanulság is: „Együtt kell nekilátnunk, hogy eltakarítsuk a keserű múlt romjait.”

• 2024. augusztus 19.

  „Ez egy teszt lenne, hogy mit akar Gorbacsov” – a Páneurópai Piknik határőr ezredes parancsnokának visszaemlékezése

  1989. augusztus 19-én a határon tartott ünnepségen több száz keletnémet átrohant Ausztriába. A kormány pár hét múlva minden menekültet kiengedett, hamarosan ledőlt a berlini fal. Mindehhez kellett az, hogy Bella Árpád határőrparancsnok nem lépett fel erővel az Ausztriába áttörő németekkel szemben.

• 2024. augusztus 18.

  Egy örmény építész titokban megörökítette a Ceaușescu által eldózeroltatott negyedet

  Nicolae Ceaușescu az 1977-es földrengést követő években eldózeroltatta a román főváros ötszáz hektárját, egész negyedeket lakóházakkal, kis üzletekkel, hogy a helyükre észak-koreai mintára új városközpontot építsen. Egy örmény építész fotózni kezdte a diktátor városarculati víziójának áldozatait.

• 2024. augusztus 18.

  Miért nem készülhetett térkép a teljes Bakonyról? – archív műsor a Kartográfiai Vállalatról

  „Lidércnyomás” – így jellemezték a megkérdezett térképészek 1992-ben a Szabad Európa Rádiónak az évtized politikai változásait. A Szovjetunió utódállamai, Jugoszlávia határai, Moldova elnevezései jelentettek gondot, de akkoriban lett Tiszaújváros Leninvárosból, illetve vált szét Boglár és Lelle.

• 2024. augusztus 11.

  Alekszandr Rojnasvili, az első georgiai fotográfus, aki megörökítette a XIX. századi Kaukázust

  Az 1846-ban Georgiában (akkoriban Grúziában) született Alekszandr Rojnasvili alacsony sorból küzdötte fel magát, és lett hazája első fotográfusa. Tönkrement házassága után vándorútra indult; az orosz uralom alatti Kaukázus legértékesebb képeit készítette.

• 2024. augusztus 11.

  Több hasznot hoz az élő őserdő, mint a tarvágott nyersanyag belőle – archív beszélgetés Balogh János akadémikussal

  „A maga természetességében mutatja meg az erdő, hogy mit jelent a természeti törvények áthágása” – mondta az 1992-es interjúban Balogh János zoológus, ökológus. Trópusi őserdők talajfaunáját vizsgálva az elsők között figyelmeztetett az emberiség fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokra.

• 2024. augusztus 04.

  „A történelem nem fog ennek az Országgyűlésnek nagyon rossz jegyet adni” – archív műsor Szabad Györgyről

  Száz éve született Szabad György történész, politikus, az Országgyűlés elnöke. „Báli lábbelik helyett most facipőkre van szükség” – mondta, amikor a diktatúrával szakító ország törvényhozásáról kérdezte 1991-ben a riporter. Beszélgetés a demokratikus átalakulás szemtanújával és aktív formálójával.

• 2024. augusztus 03.

  Vízhelyzet, egy tragédia évfordulója és veszélybe került kutyák

  Ezen a héten követőink új Szabadon-epizódot láthattak, de megemlékeztünk a roma holokauszt nyolcvanadik évfordulójáról is, és ismét jelentkezett Elemző című podcastunk. Népszerű közösségi és multimédiás anyagainkból válogattunk.

• 2024. augusztus 02.

  Még az újszülötteket is meszesgödörbe dobták – a roma holokauszt áldozataira emlékezünk

  Nyolcvan évvel a holokauszt után csak becslések vannak arról, hány roma esett áldozatul az üldöztetésnek. Különböző kutatások szerint a kétmilliós európai cigányság tíz–harminc százalékát irtották ki, köztük több ezer magyart. Augusztus 2. a roma holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.

• 2024. július 28.

  A kollektív egyenlőtlenség szorításában – archív műsor a kisebbségi helyzetről

  A kilencvenes évek elején átalakuló Európa új lehetőséget kínált a kisebbségi jogok szélesebb érvényesítésére. A Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításában a demokrácia és a piacgazdaság útjában álló legnagyobb akadálynak nevezték a kisebbségek alkotmányos és társadalmi egyenlőtlenségét.

Továbbiak betöltése