Twitter-oldalán közölte a hírt az UNESCO: a római időkből származó aranybánya, a Roșia Montană felkerült a világörökségi listára. De nem csak arra: ott van mostantól a veszélyeztetett világörökségi helyszínekén is.
2016 szeptemberében került rá Verespatak az előzetes listára, de két évvel később a Világörökség-bizottság úgy határozott, hogy elhalasztja a felvételét. A román kormány kért halasztást akkor a kanadai Gabriel Resources bányavállalattal folytatott pere rendezéséig.
A kanadai cég 1999-ben kapott engedélyt a verespataki bányatelep kiaknázására, de Bukarest a tüntetések hatására leállította az aranybányászatot. A kanadaiak 4,4 milliárd dollár kártérítést kértek.
Tavaly év elején aztán a bukaresti kulturális minisztérium bejelentette, hogy a kormány újraindítja azt az eljárást, amely lehetővé teszi Verespatak felvételét az UNESCO világörökségi listájára. A mostani döntés megnehezíti, hogy újrakezdődjön a bányászati tevékenység a nemesfémekben gazdag területen, Románia középső részén.
A föld több száz tonna aranyat és ezüstöt rejt Verespatakon, ami Európa egyik legnagyobb értékes ásványianyag-tartalékává teszi a térséget. Sokan vélik úgy, hogy a helyi közösség nem engedheti meg magának, hogy lemondjon ilyen gazdagságról – írja a Balkan Insight magazin.
Kelemen Hunor, a román kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nemrég azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy az UNESCO védnöksége inkább presztízskérdés, nem jelent igazi megoldást Verespatak számára. Az RMDSZ a korábbi években ellenezte a bányászatot, most viszont már nem. Kelemen Hunor szerint az UNESCO nem tiltja azt, de bizonyos mértékben védené a műemlékegyüttest.
„Sokan azt mondják, hogy ha az UNESCO-listára felkerül, jön a pénz. Az UNESCO nem ad egy garast sem, azt Romániának kell előállítania a kulturális örökség megőrzéséhez is, illetve alternatív megélhetőség biztosítására. Verespatakon emberek élnek, családok élnek még, ebben a pillanatban a számukra semmi alternatíva nincs. Nehezen tudom elképzelni, hogy azok, akik nemzedékeken keresztül bányászattal foglalkoztak, holnaptól biomálnalevet fognak préselni, és abból fogják eltartani a családjukat.”
