A kijevi főpolgármester az elnökkel vitázik, a védelmi miniszter ellen vizsgálat folyik, közben küzdelem zajlik azért, hogy legyen elég ember a fronton, de sokan ellenzik a sorozási korhatár leszállítását. Előző héten újabb két város került orosz kézre, bár e veszteség inkább csak jelképes.
Ukrajna a fennmaradásáért folytat védekező háborút, próbálja feltartóztatni a lassan három éve indult orosz inváziót. A már rendkívül kimerült, sokat szenvedett lakosság jelentős része továbbra is Volodimir Zelenszkij elnök mögött áll, a vezetésben és a politikai elitben viszont törések mutatkoznak. Hogy mennyire fognak elmélyülni és kiszélesedni, az egyelőre nyitott kérdés.
Mindez rendkívül kényes helyzetben történik, amikor egyre erősebb a támogatottsága a tűzszünetre irányuló felhívásoknak, erősödnek a diplomáciai erőfeszítések, az Ukrajna legfőbb fegyverszállítójának számító Egyesült Államok is ezen dolgozik a hétvégi Müncheni Biztonsági Konferenciához közeledve.
„E tények azt mutatják, hogy a politikai folyamatok a háború alatt is aktívak Ukrajnában – mondta Oriszija Lucsevics, a londoni Chatham House elemzője. – Nagy remények vannak azt illetően, hogy tényleg tűzszünetre kerülhet sor, és újraindul a politikai verseny. Szinte olyan, mintha visszatérnénk a normális élethez a választásokkal és a versennyel.”
Háború: a politika folytatása más eszközökkel
A csatatéren az orosz hadsereg már tavaly február óta tör előre. Az ukrán fegyveres erők tavaly nyáron próbálták megfordítani a dinamikát, és merész, határokon átnyúló műveletekbe kezdtek az oroszországi Kurszkban. A betöréstől a frontvonal más szakaszainak tehermentesítését várták, és annak bizonyítását a nyugati támogatók előtt, hogy még mindig képesek váratlan, leleményes offenzívákra.
A Nyugatot valóban meglepetésként érték a fejlemények, az orosz egységeket viszont nem vonták ki más területekről, Ukrajna pedig az ősz és a tél folyamán több helyen visszavonulásra kényszerült.
Január végén a Donyecki területen lévő Velika Novoszilka orosz ellenőrzés alá került, miután kivonták onnan az szolgálatot teljesítő véderőket. Néhány nappal később megszállás alá került Kurahove utolsó, még szabad részei is.
Mihajlo Drapatij, az ukrán szárazföldi erők új parancsnoka utasítást kapott arra, hogy közvetlen módon vegye át a keleti fronton zajló hadműveletek irányítását, ami egyesek szerint mutatja, hogy mekkora az aggodalom a hadvezetésben.
Fővárosi huzavona
Vitalij Klicsko kijevi polgármester, egykori nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok január 29-én a nyilvánosság előtt politikai intrikákkal vádolta meg az ukrán államfői hivatalt a főváros új katonai adminisztrátorának kiválasztása ügyében. A tisztség betöltője a koordinációt hivatott észszerűsíteni a polgári és katonai hatóságok között az orosz invázió kezdete óta. Klicsko szerint viszont politikai indítékai voltak annak, hogy múlt hónapban Timur Tkacsenko lett a kijevi katonai közigazgatás vezetője, aki „blokkolja a gazdasági tevékenységet. (…) Ukrajna elnökéhez fordulok. Miközben ön a legfőbb főparancsnokként a háborúra, Ukrajna védelmére összpontosít, az ön körül lévő emberek fáradhatatlanul politikai intrikákkal foglalkoznak” – fogalmazott a Telegramra feltöltött videójában.
Tkacsenko hamar visszavágott. „Nem vagyok hajlandó politikai show-műsorokat szervezni, mint azok az emberek, akik immár évtizedek óta a városvezetésben vannak – húzta alá. – Meg fogjuk oldani a város problémáit, és segíteni fogjuk a kijevi embereket.”
Közbeszerzési problémák
A védelmi minisztérium eközben bürokratikus harcokba keveredett a fegyverbeszerzések miatt. Még 2022-ben hozták létre a Védelmi Beszerzési Ügynökséget, hogy kezelje a védekezéshez szükséges eszközök elosztását. Korábban korrupció lengte körül a fegyverbeszerzéseket.
Január 31-én Rusztem Umerov védelmi miniszter rossz gazdálkodással vádolta meg és elbocsátotta az ügynökség vezetőjét, Marija Bezrukovát, aki tagadta a vádakat, és törvénytelennek nevezte a kirúgását, mondván, hogy az illetékes felügyelőbizottság meghosszabbította a szerződését. A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal ekkor lépett be az ügybe, vizsgálatot indított, és azt állította, hogy Umerov megsérthette a törvényt azzal, hogy nem ismerte el a szerződéshosszabbítást.
A kavarodásra a világ hét legfejlettebb iparú demokráciáját tömörítő G7-csoport is reagált. Azt írták az ezzel kapcsolatban kiadott nyilatkozatukban, hogy „a jó kormányzás elveinek és a NATO ajánlásainak betartása alapvető fontosságú a közvélemény és a nemzetközi partnerek bizalmának fenntartásához”.
Több férfi, több fiú
Ukrajna harctéri gondjai nagyrészt abból erednek, hogy nem tud elegendő katonát vezényelni a frontra a súlyos túlerővel szemben küzdő és rendkívül kimerült egységek megerősítésére. Annak ellenére, hogy tavaly törvényt fogadtak el a meglévő rendszer átalakítására, a tisztviselők még mindig küzdenek azzal, hogy elég férfit toborozzanak és képezzenek ki.
Rávilágít e nehézségekre a Franciaországban kiképzett és felszerelt 155. különálló gépesített dandár körüli botrány, amelyből rengetegen dezertáltak, és amelynek parancsnokát közvetlenül a bevetés előtt felmentették. Jelenleg vizsgálat folyik a történtek felderítésére.
Amerikai és egyéb nyugati tisztviselők a sorkötelezettség alsó korhatárának leszállítását szorgalmazzák 18 évre a jelenlegi 25-ről, Zelenszkij azonban nem tett ennek eleget, attól félve, hogy ez még súlyosabb veszélybe sodorná hazáját demográfiai szempontból.
Kerülgetik a forró kását
Mindezek felett ott lebeg a béketárgyalások kilátása. A Trump-kormányzat jelezte, hogy a kényszerítés és az ösztönzés kombinációját fogja alkalmazni, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Kijevet és Moszkvát.
A vitás kérdések között szerepel az is, hogy Ukrajna felfüggessze-e a hadiállapotot, hogy ezáltal lehetővé tegye új elnökválasztás kiírását. Zelenszkij 2019-ben ötéves mandátumot nyert, ez már lejárt, a háborús körülményekre tekintettel azonban egyelőre nem írtak ki új szavazást.
Egy friss felmérés szerint az ukrán lakosság jelenleg leginkább Valerij Zaluzsnijban, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnokában bízik, aki menesztése és londoni nagyköveti kinevezése óta visszafogottan nyilvánul csak meg politikai kérdésekben, ennek ellenére sokan esélyesnek tartják a jövőben az elnöki posztra.
Őt követi Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője, illetve Olekszandr Uszik ukrán ökölvívó. Zelenszkij a negyedik helyen áll a bizalmi rangsorban.
Szakértők szerint Zelenszkij politikai tanácsadói tisztában vannak azzal, hogy Zaluzsnij félelmetes rivális lenne egy választáson. Londoni kinevezése óta nyilatkozataiban többnyire a nemzeti szolidaritás fontosságát hangsúlyozza a külső ellenség elleni harcban.
Sergei Zhuk, az indianai Ball State University professzora egy januári interjúban arra figyelmeztetett, hogy egy ukrajnai választás esetén a Kreml minden bizonnyal mozgósítaná teljes propagandagépezetét az ország destabilizálása érdekében.
A háttérben lapul Petro Porosenko volt elnök is, akit Zelenszkij 2019-ben legyőzött. Támogatói a jelek szerint újbóli indulásának megalapozásán dolgoznak, bár még mindig népszerűtlen az országban.
„Mindig is volt vita a mozgósításról, a háború alatti adók mértékéről, a védelmi minisztérium beszerzési folyamatáról, az erőművek körüli védművek építéséről. De egység van ott, ahol a háborúban számít: az ellenségről, és ez az ellenség Oroszország” – szögezte le Lucsevics.
Ehhez kapcsolódóan: „A halottak oldalán nem áll senki” – mondja a harctéri maradványokat elszállító önkéntes
