Magyar Péter pannonhalmi beszédében meghirdette a polgári Magyarország 2.0-s vízióját nyugati elköteleződéssel, zöld hangsúlyokkal kiegészítve, mondja Szabó Andrea politológus. Magyar Péter 10 pontos programja a Fidesz legnagyobb politikai kudarcát is megmutatja: hiába költöttek óriási erőforrásokat a családpolitikára, a születésszám történelmi mélypontra zuhant, idén már 75 ezer gyerek sem születhet.
Itt tudja megnézni a beszélgetést:
Itt tudja meghallgatni a beszélgetést:
A beszélgetés összefoglalója:
Augusztus 20. és Magyar Péter beszéde
Szabó Andrea szerint Magyar Péter jól választotta Pannonhalmát programja meghirdetésének helyszínéül, hiszen a bencés apátság egyszerre kötődik a keresztény hagyományokhoz és a nyugat választásának történelmi üzenetéhez. A főapáttal való találkozó tovább erősítette azt a szimbolikus kapcsolatot, amelyet a politikus az egyház felé mutatni kívánt. A beszéd üzenete világos volt: a Tisza Párt vezetője egyértelműen a Nyugat mellett köteleződött el, ezzel is reagálva azokra a kritikákra, hogy korábban sok kérdésben óvatosan fogalmazott.
A tízpontos program értelmezése
A tízpontos programot Szabó Andrea a „polgári Magyarország 2.0”-jának nevezte. A dokumentum alapvetően konzervatív értékekre épít, ugyanakkor hangsúlyosan jelennek meg benne a zöld szempontok is. Ezek azonban nem a liberális pártok által képviselt ökopolitikát idézik, hanem inkább egy konzervatív felfogást, amely a természeti erőforrások védelmét és a népesség egészségi állapotának javítását szolgálná. A program legambiciózusabb elemei a demográfiai célkitűzések, a várható élettartam meghosszabbítása, valamint az energiafüggetlenség.
Demográfia és családpolitika
Szabó Andrea szerint a Fidesz elmúlt 15 évének egyik legnagyobb kudarca épp abban a programban van, amire föltették az egész politikájukat: a születésszám növelésében. A Fidesz az elmúlt másfél évtizedben óriási energiát és pénzt fordított a családpolitikára, mégis történelmi mélypontra zuhant a születésszám. Idén könnyen lehet, hogy 75 ezer gyermek sem születik, miközben a Ratkó-korszakban (1950-1956) évente 120–130 ezer újszülött jött világra. Bár volt egy rövid időszak, amikor a termékenységi mutató emelkedett, ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a fiatalok a pénzügyi ösztönzők hatására előrehozták a gyermekvállalást, de nem vállaltak több gyereket. Így a demográfiai trend nem változott meg tartósan. A kudarc oka Szabó Andrea szerint nem pusztán anyagi, hanem jövőkép-hiány: „A fiatalok azért nem vállalnak három gyermeket, mert nem látják a stabil jövőt, nem látják a jó minőségű egészségügyet és az oktatási rendszert.”
Fiatalok és fesztiválpolitika
A fesztiválokra jellemzően középosztálybeli és felső-középosztálybeli fiatalok járnak, tehát éppen azok, akik elvileg a Fidesz intézkedéseinek kedvezményezettjei. Mégis más értékrendben szocializálódtak, hiszen ők már az Orbán-rendszer idején nőttek fel, és számukra természetes, hogy generációjukat a hatalommal szemben határozzák meg. A politológus három csoportra osztotta a fiatalokat: mintegy 40 százalékuk menthetetlenül ellenzéki, egyharmaduk passzív, és körülbelül egynegyed az, akit a kormány még megpróbálhat megszólítani. Szerinte azonban ez egyre nehezebb: „Ők már nem tudnak a fiatalok nyelvén beszélni. Nem elég fiatalosnak látszani. Ha egy fiatal meghallja azt, hogy fiatalos valami, akkor szalad, és hátrafordul.”
Politikai nyár és tematizálás
Szabó Andrea három szakaszra bontotta a nyár politikai eseményeit. Júniusban Karácsony Gergely került előtérbe a Pride sikerével, ami a Fidesz számára egyértelmű vereséget jelentett. Júliusban Orbán Viktor látványosan visszatért a közéletbe, folyamatos nyilatkozatokkal és egy ukránellenes kampánnyal, amely újra összekapcsolta a szavazókat a miniszterelnökkel. Augusztusban Magyar Péter próbálta visszavenni a kezdeményezést, különösen a székesfehérvári kórház ügyének felkarolásával és augusztus 20-ai beszédével, de Szabó Andrea szerint kérdéses, hogy ez elegendő-e a tartós tematizáláshoz.
Kárpátaljai rakétatámadás és kommunikációs zavar
A politológus szerint a köztársasági elnök posztjának módosítása – amikor 45 percen belül törölték belőle az „orosz” szót – súlyos hibának bizonyult. „Fatális kommunikációs hibát követtek el, amivel az egész napot tönkretették politikai kommunikáció szempontból.” Ez jól mutatta, hogy nincs egységes stratégia: Sulyok Tamás kerüli a konfliktust, Szijjártó Péter szintén óvatosan fogalmaz, míg Orbán Viktor később már egyértelműen orosz támadásról beszélt. Mindez arra utal, hogy a kormány továbbra sem tudja véglegesen eldönteni, Kelet vagy Nyugat mellett köteleződjön el.
Trump és a béketárgyalások
A washingtoni tárgyalások képei Szabó Andrea értelmezésében cáfolják Orbán Viktor állítását, miszerint az EU vezetői jelentéktelenek. A politológus szerint ha valóban Budapestre kerülne egy háromoldalú tárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok részvételével, az Orbán számára komoly külpolitikai siker lenne. Ugyanakkor a magyar társadalom számára ezek a külpolitikai kérdések inkább külső tényezőknek számítanak, és a választókat sokkal inkább a belső gondok – infláció, ipari válság, munkahelyek bizonytalansága – foglalkoztatják.
A 60 puszta ügye
A hatvanpusztai birtok az Orbán-rendszer egyik legveszélyesebb szimbólumává vált. Az ügy már nem tartható fű alatt, különösen a Hadházy Ákos elleni incidens után, amely krimibe illő jeleneteket produkált. „Ez az Orbán-rezsim antiszimbóluma: amíg ti szegényedtek, addig itt van egy ember, akinek egy ilyen fantasztikus birtoka van.” A politológus szerint a kormány egyre nehezebben tudja távol tartani a miniszterelnököt az ügyről, miközben a társadalmi percepcióban ez egyre inkább Orbán Viktorhoz kötődik.
Az ősz politikai menetrendje
A beszélgetés végén Szabó Andrea arról beszélt, hogy az ősz kulcskérdése a közhangulat javítása lesz. A Fidesz már elindította a háromszázalékos lakáshitel programját, és várhatóan további intézkedésekkel próbálja javítani a közérzetet. Mindez azért fontos, mert a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a társadalom 60 százaléka rossznak tartja a közhangulatát. Magyar Péternek ebben a helyzetben csak úgy lehet esélye, ha folyamatosan új ügyeket talál, amelyek a magyar állam működésképtelenségét bizonyítják.
