Alig egy hónap alatt átment az orosz parlamenten a kibővített „idegen ügynök” törvény, a Szabad Európa orosz szerkesztőségének három tudósítóját már meg is bélyegezték.
Épphogy elfogadták az „idegen ügynök” törvény újságírókkal kibővített változatát, az orosz igazságügyi minisztérium már nyilvántartásba is vett öt személyt, köztük a Szabad Európa három oroszországi tudósítóját. Ljudmila Szavitskaja és Szergej Markelov, a Szabad Európa orosz tudósítói, míg Denis Kamaljagin, külsős munkatárs, mellette a pszkovi járás online portáljának főszerkesztője. Mellettük Lev Ponomarev emberjogi aktivista és Daria Apakhoncsics aktivista, a Vöröskereszt alkalmazottja lett „idegen ügynök”.
Velük együtt már 17-en szerepelnek a kormányzati megkülönböztető listán, többségük a Szabad Európának dolgozik.
Megkülönböztetett figyelem
„Elfogadhatatlan, hogy hivatásos újságírókat az elsők között tituláljanak külföldi ügynöknek” -mondta Daisy Sindelar, a RFE/RL ügyvezető elnöke, aki hozzátette, hogy a kollégák felelősségteljesen beszámoltak mindenről, a szólásszabadságtól kezdve a helyi kormányzati korrupción át a koronavírus-járvány alakulásáig. "Az igazságügyi minisztérium a mai döntésével egyértelműen kijelenti, hogy a tények közlése bűncselekmény, és mindent megtesz azért, hogy elhallgattassa azokat a hangokat, amelyek tájékoztatni vagy megvédeni akarják az orosz állampolgárokat" - tette hozzá az ügyvezető elnök.
A Szabad Európa szerkesztőségét, több regionális híroldalával, köztük a krími szolgálattal és a szibériai irodával, már 2017-ben listázta és megbélyegezte az orosz igazságügyi minisztérium, a RFE/RL teljes oroszországi egységét pedig 2020 februárjában vette fel ebbe a sorba.
Nem tréfálnak
Az orosz parlament alsóháza december 23-án fogadta el azt a törvényt, amely szerint, ha valakire rásütik, hogy „külföldi ügynök”, akkor jelentenie kell a munkájáról és külön a pénzmozgásairól is. A Putyin jóváhagyására váró törvény kötelezné a megbélyegzett személyeket és a médiát, hogy mindig tüntesse fel a „külföldi ügynök” megnevezést, az érintettek pedig minden hivatalos megszólalásukkor jelezniük kellene ezt.
A minősített embereknél bármikor razziázhatnak a hatóságok, ha olyan bejelentést kapnak, hogy a csoport egy Oroszországban „nemkívánatos” külföldi szervezet által szervezett vagy lebonyolított rendezvényen vett részt. A minősített emberek nem kaphatnak állást a közszolgálatban és nem indulhatnak önkormányzati képviselőjelöltnek sem.
Bírálat
Az Amnesty International mellett a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet is aggodalmát fejezte ki az egyelőre még végső elfogadásra váró törvénnyel szemben. A szervezet emlékeztetett arra, hogy a törvény korábbi verziójának elfogadását követően egy sor független csoport szembesült azzal, hogy megcsappant a finanszírozása, dolgozóit pedig zaklatták vagy bíróság elé állították.
A HRW szerint a törvény új verziójával bárkit „idegen ügynök”-ké minősíthetnek, az Amnesty International szerint pedig az új törvényjavaslat “az igazságért és a méltóságért kiálló civilszervezetek és az emberi jogvédők utáni új boszorkányüldözés kezdetét jelenti”.
Újságírók rács mögött
Idén újra rekordot döntött a bebörtönzött újságírók száma. A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) szervezet összesítése szerint 2020-ban mintegy 274 újságírót csuktak rács mögé azért, mert a munkáját végezte. Oroszországban jelenleg 10 tudósító ül börtönben azért, mert újságírói munkáját illegálisnak minősítette a hatalom.
