Az az általános nézet, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának sehol nem látszik a vége, Donald Trump megválasztása azonban lökést adhat a békemegállapodáshoz Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és mások részvételével, akik közel sem értenek egyet a lehetséges feltételekben.
Trump november 5-i elnökválasztási győzelme óta bizonyos értelemben ketyeg az óra, hiszen a megválasztott amerikai elnök kampánya során többször is hangoztatta, hogy nagyon gyorsan véget tud vetni a háborúnak, akár már január 20-i beiktatása előtt. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt emelte ki az amerikai elnökválasztás eredményéről tett első nyilvános megjegyzéseiben, amikor november 7-én azt mondta: Trump kijelentései arról, hogy „újra kívánja éleszteni” a kapcsolatokat Oroszországgal, és segíteni kívánja az ukrajnai háború befejezését, „enyhén szólva is figyelemre méltók”.
Putyin nagyon dicsérte Trumpot: azt mondta, hogy a most megválasztott elnök bátorságról tett tanúbizonyságot és „férfiként viselkedett”, amikor júliusban egy merénylő rálőtt. Az volt a benyomása, hogy 2017–2021-es ciklusa alatt Trumpot gúzsba kötötték és akadályozták céljai megvalósításában.
Putyin szándékosan úgy beszélt, hogy lazának és keresetlennek tűnjön, amit mond, de szavai azt sugallták, hogy a Kreml ukrajnai céljainak előmozdítására próbálja használni az Egyesült Államokban bekövetkezett hatalomváltást és Trump békeközvetítői reményeit.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna semlegesítését akarta elérni Oroszország a háború megindítását követő békejavaslatában
Nagy kihívások
De nincs semmi jele annak, hogy Moszkva feladta volna kitűzött céljait, köztük öt ukrán terület teljes orosz ellenőrzését, valamint Ukrajna NATO-csatlakozásának végleges tilalmát.
A Putyin megjegyzéseit követő reggelen Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nagyon lelkesen igyekezett magáévá tenni az üzenetet. Azt mondta: Putyin többször említette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre, de az elnök „soha nem mondta, hogy az invázió céljai megváltoztak volna”.
Miután Kelet-Ukrajnában az orosz erők most gyorsabban nyomulnak előre, mint a 2022. februári teljes körű inváziót követő hónapok óta bármikor, Moszkvának szemmel láthatólag nincs kedve kompromisszumhoz.
Putyin Biztonsági Tanácsának vezetője, Szergej Sojgu szintén azt állította, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra, de csak a saját feltételei szerint. „Most, hogy a helyzet a hadszíntéren nem kedvez a kijevi rezsimnek, a Nyugat választás előtt áll: vagy folytatja a finanszírozást és az ukrán lakosság megsemmisítését, vagy felismeri a valóságot, és elkezd tárgyalni” – mondta november 7-én.
Ez az egyik nagy kihívás, amellyel Trumpnak bármely, a háború befejezésére tett kísérlete szembesül: az olyan tűzszünet vagy béke, amelynek feltételei kielégítenék Moszkvát, valószínűleg vereségnek tűnne Kijev számára, és olyan helyzetbe hozná Oroszországot, hogy továbbra is fenyegetné Ukrajnát, sőt a Nyugatot is. Ezt nehéz lenne a Fehér Háznak geopolitikai győzelemként eladnia.
Miközben Trump beiktatásáig tíz hét van hátra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra buzdítja a Nyugatot, hogy szállítson több fegyvert, segítsen Ukrajnának javítani harctéri pozícióján, és egyengesse az utat az „igazságos béke” felé. Egyben arra figyelmeztet, hogy súlyos hiba lenne megadni Oroszországnak, amit akar. „Sok szó esett arról, hogy engedni kell Putyinnak, meg kell hátrálni, engedményeket kell tenni. Ez elfogadhatatlan Ukrajna számára, és öngyilkosság egész Európára nézve” – mondta az Európai Politikai Közösség november 7-i budapesti ülésén elhangzott beszédében.
Ehhez kapcsolódóan: Budapesti EU-csúcs: az EU először tangóra kérheti fel Trumpot
Szakadások a Nyugaton
A Nyugat megosztottsága könnyen Oroszország kezére játszhat. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke november 8-i budapesti beszédében azt felelte Zelenszkijnek: „Meg kell erősítenünk Ukrajnát, támogatnunk kell Ukrajnát, mert ha nem támogatjuk, akkor rossz jelzést küldünk Putyinnak, egyben több más tekintélyelvű rezsimnek is szerte a világon.”
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Trump szövetségese, aki Putyinhoz is közel áll, ezzel csaknem ellentétes álláspontot hangoztatott.
„A helyzet a fronton egyértelmű, ukrán katonai vereség – mondta Orbán. – Az amerikaiak ki fognak szállni ebből a háborúból.”
Hogy tényleg így lesz-e, az még nem világos, jóllehet Trump újra és újra kijelentette, hogy a háborúnak véget kell vetni, és bírálta azt a több tízmilliárd dolláros katonai és egyéb támogatást, amelyet az Egyesült Államok nyújtott Ukrajnának Joe Biden elnöksége alatt.
Azokon az utalásokon túl, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek nagyságát arra használná fel, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Kijevet és Moszkvát, Trump keveset mondott arról, hogyan próbálná leállítani a harcokat, így továbbra is döntő tényező marad elnöksége közeledtével, miként közelíti meg a kérdést.
Trump tanácsadói felvonultattak már ötleteket, néhányat közülük nyilvánosan is. De egy november 6-i riportjában Trump meg nem nevezett szövetségeseit idézve a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy Trump „nem hagyott jóvá konkrét béketervet”, vagy találta ki, miképp érje el, hogy Putyin és Zelenszkij „egy asztalhoz üljön és tárgyaljon”.
