A helsinki bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Vojszlav Tordent a 2014-ben Kelet-Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények miatt.
A korábban Jan Petrovszkij néven ismert férfi a neonáci félkatonai Ruszics csoport egyik vezetője volt; huszonkét ukrán katona halálával és négy másik megsebesítésével hozható összefüggésbe.
A csoport által közzétett fényképeken és videókon látható, amint több foglyot kivégeznek. Egyikük arcába a csoport jelképét vésték, egy küllős kereket. A szimbólumot számos ultranacionalista erő használja Oroszországban és Kelet-Európában.
A 2023 júliusa óta Finnországban fogva tartott 38 éves férfit egyebek között egy sebesült ukrán katona megölésében, egy másik megcsonkításában, illetve a támadás során alkalmazott különös kegyetlenségben találták bűnösnek. Torden tagadta az összes vádat, és fellebbezni készül a kiszabott életfogytiglani ítélet ellen.
Az ukrán főügyészség üdvözölte a bírósági döntést, kiemelve, hogy az ügy „kulcsfontosságú mérföldkő a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértőinek felelősségre vonásában”.
A kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki területen működő szabotázscsoport kapcsolatban állt a Wagner orosz katonai magánvállalattal. A Ruszics csoport szorosan figyelemmel kísérte Torden ügyét, és közölte, hogy pénzt gyűjtött az ügyvédei kifizetésére.
Ritkán fordul elő, hogy külföldi bíróság jár el Ukrajnában elkövetett háborús bűntettek ügyében. Miért Finnországban állt bíróság elé Torden?
A Szentpétervárott született férfi 2004-ben költözött Oslóba az anyjával, de ezután is gyakran látogatott Oroszországba, ahol ismeretséget kötött Alekszandr Milcsakov nacionalista volt ejtőernyős katonával, akivel 2014-ben Kelet-Ukrajnába utaztak, hogy csatlakozzanak a Moszkva által támogatott, oroszbarát szakadárok harcához.
Jan Petrovszkijt 2016-ban kiutasították Norvégiából, ezután Oroszországban felvette a Vojszlav Torden nevet. 2023-ban érkezett Finnországba feleségével, aki ott kezdett tanulmányokat.
2023. július 20-án vették őrizetbe Helsinki repülőterén, amikor megpróbált felszállni egy járatra Franciaország felé. A letartóztatása után az ukrán hatóságok azonnal kérték a kiadatását, de a finn legfelsőbb bíróság elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy aggályosnak tartják az ukrajnai börtönkörülményeket, ahol esetleg megalázó bánásmódnak lenne kitéve.
