A dél-ukrajnai Zaporizzsja környékét érő, április 8-i orosz légicsapások legalább három ember halálát okozták – közölte Ivan Fedorov kormányzó Telegramon. Moszkva fokozta támadásait az ukrán polgári célpontok és infrastruktúra ellen, miközben Kijev légvédelmi rendszerek és lőszerek hiányával küzd.
Fedorov beszámolója szerint legkevesebb három sérült is van, az orosz rakétatámadások legutóbbi hulláma nyolc települést érintett, a hatóságok légiriadót rendeltek el az egész térségben.
„Három ember meghalt és hárman megsebesültek az ellenség Grad rakétavetőkkel végrehajtott légicsapásaiban Zaporizzsja Polohivszkij kerületében” – írta Fedorov. A támadás során megsérült hét épület és a polgári infrastruktúra több eleme.
Harkivban nyílik Ukrajna első föld alatti iskolája
A legújabb orosz támadást megelőzően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője azt mondta, hogy április 7-én este drónokkal támadták a zaporizzsjai atomerőművet, ami szerinte „no go”, vagyis megengedhetetlen.
Rafael Grossi erős figyelmeztetést adott ki, miután az erőműben tartózkodó NAÜ-szakértők „megerősítették, hogy legalább három közvetlen csapást hajtottak végre a fő reaktor ellen”.
„Ilyen nem történhet” – írta Grossi X-en, a korábbi Twitteren. Arról nem ejtett szót, hogy ki indította a támadást a 2022. februári ukrajnai invázió óta orosz erők által ellenőrzött erőmű ellen.
„Senki sem tud hasznot húzni vagy katonai, illetve politikai előnyhöz jutni nukleáris létesítmények elleni támadásokból – írta Grossi. – Az atomerőművek megtámadása abszolút tilos.”
A Roszatom orosz állami atomügynökség azzal vádolja Ukrajnát, hogy ő áll a légicsapások mögött.
„A zaporizzsjai atomerőművet példátlan dróntámadás-sorozatnak vetették alá, ami közvetlen veszélyt jelent az erőmű biztonságára” – közölte a Roszatom.
„Az erőműben és a környező területeken nem változott a sugárzás szintje” – áll a közleményben.
Az atomerőműben hat, szovjet tervezésű VVER–1000 V–320 vízhűtéses és vízmoderátoros, urán 235-öt tartalmazó reaktor található, de vannak kiégett nukleáris fűtőelemek is.
Az erőmű közlése szerint az 1-es, 2-es, 5-ös és 6-os reaktor hidegleállásban van, míg a 3-as reaktort javításra lezárták, a 4-es pedig úgynevezett melegleállás üzemállapotban van.
Megnyugtató képeket közölt az orosz média a zaporizzsjai atomerőműről, miközben Ukrajna közeli robbanásokról jelent
Az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága (HUR) tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, és Oroszországot hibáztatta.
„Az agresszor állam ismét veszélyezteti a zaporizzsjai atomlétesítményt, a polgári lakosságot és az európai környezetet” – mondta Andrij Jusov, a HUR szóvivője, hozzátéve, hogy az incidens Oroszország „folytonos bűnügyi gyakorlatának” része.
Az orosz erők 2022-ben vették át az erőmű irányítását, röviddel Ukrajna teljes körű inváziója után. Moszkva és Kijev is többször vádolta egymást azzal, hogy a másik nukleáris balesetet kockáztatott az erőmű megtámadásával.
Az ukrán hadsereg külön közleményben jelentette, hogy légvédelmi rendszerei 17-et lelőttek abból a 24 drónból, amelyeket Oroszország április 8-án indított útjára öt ukrán terület – az Odesszai, a Mikolajivi, a Kirovohradi, a Hmelnickiji és a Zsitomiri – ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 7-én felszólította a nyugati országokat, hogy lássák el országát légvédelmi rendszerekkel az ukrán városok elleni fokozott orosz légitámadások kivédésére.
Zelenszkij egy Twitter-videóban tette közzé kérését április 7-én, egy nappal azután, hogy két orosz légicsapás nyolc civilt ölt meg és legkevesebb tízet megsebesített Ukrajna északkeleti részén, illetve Harkivban.
„Ukrajna egyértelműen a megfelelő légvédelmi rendszerek hiányától szenved, és ez minden partnerünk számára nyilvánvaló – mondta. – Világszerte vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyek segíthetnek. Csak politikai akarat kell ahhoz, hogy Ukrajnába helyezzék át őket.”
