Többen meghaltak a Zaporizzsja elleni orosz légicsapásokban
Helyiek egy rakétacsapás helyszínén Harkiv központjában 2024. április 7-én
A dél-ukrajnai Zaporizzsja környékét érő, április 8-i orosz légicsapások legalább három ember halálát okozták – közölte Ivan Fedorov kormányzó Telegramon. Moszkva fokozta támadásait az ukrán polgári célpontok és infrastruktúra ellen, miközben Kijev légvédelmi rendszerek és lőszerek hiányával küzd.
Fedorov beszámolója szerint legkevesebb három sérült is van, az orosz rakétatámadások legutóbbi hulláma nyolc települést érintett, a hatóságok légiriadót rendeltek el az egész térségben.
„Három ember meghalt és hárman megsebesültek az ellenség Grad rakétavetőkkel végrehajtott légicsapásaiban Zaporizzsja Polohivszkij kerületében” – írta Fedorov. A támadás során megsérült hét épület és a polgári infrastruktúra több eleme.
Harkivban nyílik Ukrajna első föld alatti iskolája
1/12Az orosz határtól kevesebb mint harmincöt kilométerre fekvő Harkivban megnyílt az első föld alatti iskola. A speciális intézményre a szinte mindennapos orosz rakétatámadások miatt van szükség. Az iskola bejáratát biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
2/12A létesítményt modern szellőztetőrendszerrel látták el a magas páratartalom elkerülése érdekében. Az oktatási intézmény sugárzás elleni védelemmel is fel van szerelve
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
3/12A föld alatti iskola tanterme. A harkivi gyerekek többsége online tanul, néhány osztály a város metróállomásain. A helyszűke miatt ezeket nem minden gyermek tudta igénybe venni
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
4/12Egy pihenőszoba, amely napközinek is használható. A létesítményt várhatóan kilencszáz diák fogja használni két műszakban
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
5/12A legkisebbek terme hat méter mélyen a föld alatt
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
6/12Tanterem általános iskolások számára. Az iskolában összesen húsz tanterem lesz
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
7/12A középiskolás diákok osztályterme. Ihor Terehov, Harkiv polgármestere április 2-án jelentette be, hogy a városban megnyílik az első föld alatti iskola
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
8/12Itt készülnek fel majd az érettségire a harkivi diákok. A gyerekek iskolai teljesítménye radikálisan romlott a háború kezdete óta
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
9/12Tanári szoba. A gyermekek tanulását is sűrűn megzavarják a légiriadók, ami miatt jelentősen nőtt a diákok szorongása
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
10/12A taneszközök és a stabil internet hiánya hozzájárult a tanulmányi teljesítmény nagymértékű visszaeséséhez
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
11/12A föld alatti iskolában egy kis orvosi szoba is található. Több mint százötvenezer harkivi otthona sérült vagy semmisült meg az orosz támadások következtében
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
12/12Az iskolai étkezde. Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta az ENSZ februárban közzétett adatai szerint több mint tízezer civil halt meg, köztük ötszáznyolcvanhét gyermek
Harkivban megnyitják Ukrajna első bunkeriskoláját. A hat méterrel a föld alatt épített oktatási intézményre a szinte mindennapos orosz légicsapások miatt van szükség. Az ukrán gyerekek nagy része már egy ideje online és a metróállomásokon kénytelen tanulni.
Previous slide
Next slide
A legújabb orosz támadást megelőzően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője azt mondta, hogy április 7-én este drónokkal támadták a zaporizzsjai atomerőművet, ami szerinte „no go”, vagyis megengedhetetlen.
Rafael Grossi erős figyelmeztetést adott ki, miután az erőműben tartózkodó NAÜ-szakértők „megerősítették, hogy legalább három közvetlen csapást hajtottak végre a fő reaktor ellen”.
„Ilyen nem történhet” – írta Grossi X-en, a korábbi Twitteren. Arról nem ejtett szót, hogy ki indította a támadást a 2022. februári ukrajnai invázió óta orosz erők által ellenőrzött erőmű ellen.
„Senki sem tud hasznot húzni vagy katonai, illetve politikai előnyhöz jutni nukleáris létesítmények elleni támadásokból – írta Grossi. – Az atomerőművek megtámadása abszolút tilos.”
A Roszatom orosz állami atomügynökség azzal vádolja Ukrajnát, hogy ő áll a légicsapások mögött.
„A zaporizzsjai atomerőművet példátlan dróntámadás-sorozatnak vetették alá, ami közvetlen veszélyt jelent az erőmű biztonságára” – közölte a Roszatom.
„Az erőműben és a környező területeken nem változott a sugárzás szintje” – áll a közleményben.
Az atomerőműben hat, szovjet tervezésű VVER–1000 V–320 vízhűtéses és vízmoderátoros, urán 235-öt tartalmazó reaktor található, de vannak kiégett nukleáris fűtőelemek is.
Az erőmű közlése szerint az 1-es, 2-es, 5-ös és 6-os reaktor hidegleállásban van, míg a 3-as reaktort javításra lezárták, a 4-es pedig úgynevezett melegleállásüzemállapotban van.
Megnyugtató képeket közölt az orosz média a zaporizzsjai atomerőműről, miközben Ukrajna közeli robbanásokról jelent
1/9A zaporizzsjai atomerőmű vezérlőterme. Ez a fotó egyike az orosz állami média által március 4-én közzétett képsorozatnak, amely az oroszok által elfoglalt erőművet mutatja be
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
2/9Permetező hűtőtó a zaporizzsjai atomerőmű területén. Az Európa legnagyobb atomerőművében készült fotók Vlagyimir Putyin orosz elnök és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjének március 6-i találkozója előtt kerültek nyilvánosságra
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
3/9Dolgozók az erőmű területén. A létesítmény jelenlegi személyzeti létszáma vélhetően kevesebb mint egyharmada az invázió előttinek
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
4/9A jelentések szerint februárban mintegy százhúsz ukrán dolgozót bocsátottak el, akik nem voltak hajlandók elfogadni az orosz állampolgárságot, és szerződést kötni az orosz állami energetikai céggel
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
5/9A zaporizzsjai atomerőmű egyik turbinacsarnoka március 2-án. Az erőmű jelenleg nem termel áramot, de reaktorai folyamatos hűtést igényelnek, amit képzett szakemberek irányítanak, hogy elkerüljék a nukleáris olvadás veszélyét
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
6/9Egy orosz tank az erőmű területén 2022. március 16-án. Az ukrán létesítményt az előrenyomuló orosz csapatok foglalták el, mindössze néhány nappal azután, hogy a Kreml 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
7/9A megrongált atomerőmű helyiségei 2022 márciusában. A létesítményért folytatott harcban több épület is megsérült, az egyik reaktor külső falát pedig egy lövedék szúrta át
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
8/9A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei, köztük Rafael Grossi, a NAÜ vezetője (jobbra középen kék mellényben) egy nukleáris üzemanyagot tároló épületre csapódott gránát okozta sérüléseket vizsgálnak 2022 szeptemberében. Grossi és Putyin idei, március 6-i zárt ajtós találkozójának részletei nem világosak, a NAÜ vezetője csupán egy „fontos eszmecserét” jelentett be az atomerőművel kapcsolatban
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
9/9A zaporizzsjai atomerőmű turbinái 2024 márciusában. Grossi korábban „maximális katonai visszafogottságra” szólított fel, miután múlt hónap végén több robbanást jelentettek az erőmű közelében, amelyekért a Kreml Ukrajnát tette felelőssé. Kijev eddig nem reagált a vádakra
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-i zárt ajtós találkozója előtt az orosz állami média friss képeket közölt az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről. A közelmúltban több robbanás történt az erőmű szomszédságában.
Previous slide
Next slide
Az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága (HUR) tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, és Oroszországot hibáztatta.
„Az agresszor állam ismét veszélyezteti a zaporizzsjai atomlétesítményt, a polgári lakosságot és az európai környezetet” – mondta Andrij Jusov, a HUR szóvivője, hozzátéve, hogy az incidens Oroszország „folytonos bűnügyi gyakorlatának” része.
Az orosz erők 2022-ben vették át az erőmű irányítását, röviddel Ukrajna teljes körű inváziója után. Moszkva és Kijev is többször vádolta egymást azzal, hogy a másik nukleáris balesetet kockáztatott az erőmű megtámadásával.
Az ukrán hadsereg külön közleményben jelentette, hogy légvédelmi rendszerei 17-et lelőttek abból a 24 drónból, amelyeket Oroszország április 8-án indított útjára öt ukrán terület – az Odesszai, a Mikolajivi, a Kirovohradi, a Hmelnickiji és a Zsitomiri – ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 7-én felszólította a nyugati országokat, hogy lássák el országát légvédelmi rendszerekkel az ukrán városok elleni fokozott orosz légitámadások kivédésére.
Zelenszkij egy Twitter-videóban tette közzé kérését április 7-én, egy nappal azután, hogy két orosz légicsapás nyolc civilt ölt meg és legkevesebb tízet megsebesített Ukrajna északkeleti részén, illetve Harkivban.
„Ukrajna egyértelműen a megfelelő légvédelmi rendszerek hiányától szenved, és ez minden partnerünk számára nyilvánvaló – mondta. – Világszerte vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyek segíthetnek. Csak politikai akarat kell ahhoz, hogy Ukrajnába helyezzék át őket.”
