Már hetek óta nyoma sincs a kelet-ázsiai diktatúrából érkező csapatoknak a fronton. Egyelőre nem világos, hogy a nagy veszteségeikre tekintettel végleg visszavonták-e őket, vagy csak ideiglenesen.
Már több hónapja, hogy észak-koreai katonák érkeztek a frontra az orosz haderő támogatására, hogy együtt próbálják kiszorítani az ukrán egységeket Oroszország területéről. Többnyugati tisztségviselőt aggodalommal töltött el, amikor tavaly ősszel megjelentek, egyesek attól tartottak, hogy az 1100 kilométer hosszú frontvonalon egyébként is nagy emberhátrányban lévő ukrán csapatokat gyors visszavonulásra fogja kényszeríteni az erősítés.
Ez végül nem történt meg, mostanra pedig a jelentések szerint az észak-koreai csapatokat visszavonták a frontvonalból. A The New York Times értesülései szerint magas veszteségeik miatt döntöttek erről.
Az ukrán hatóságok részéről vegyes reakciók érkeztek. A katonai hírszerzés egyik, névtelenül nyilatkozó illetékese arról számolt be, hogy az észak-koreai erőket valóban kivonták az elszenvedett veszteségek miatt, azonban ezt szokásos műveletként jellemezte. Az ukrán különleges műveleti parancsnokság viszont közölte, hogy már körülbelül három hete nem észleltek észak-koreai katonákat. „Valószínűleg jelentős veszteségeket szenvedtek, ezért kénytelenek voltak visszavonulni” – írták.
Ha ez megerősítést nyer, az kínos kudarc lehet a moszkvai vezetésnek, arról nem is beszélve, hogy ezáltal végleg szertefoszlanának azok az elképzelések, amelyek szerint Phenjan támogatása képes lehet döntő változást hozni a csatatéren.
Phenjantól Kurszkig
A műholdfelvételek és más hírszerzési adatok által is alátámasztott kijevi figyelmeztetéseket igazolva október közepén észak-koreai katonák kezdtek megjelenni az Ukrajnával határos orosz területeken, az akkori tájékoztatás szerint több mint tizenegyezren. Nem volt teljesen világos, miért fordult a Kreml a sztálinista diktatúrához. Egyes elemzők szerint Vlagyimir Putyin elnök így próbálta elkerülni az újabb mozgósítást, illetve a sorkatonák frontra vezénylését, ami ellenállást válthatna ki Oroszországban.
Nyugati tisztviselők mindezt a kétségbeesés jeleként írták le. Becslések szerint Oroszország veszteségei mára elérik a hétszázezer főt; ebbe a halottak és a sebesültek is beleszámítanak. „Ez azt jelzi, hogy talán még nagyobb bajban van, mint legtöbben gondolják” – mondta októberben Lloyd Austin volt amerikai védelmi miniszter Putyinra utalva.
Az ukrán kormány azt jósolta, hogy az erősítést a határ menti Kurszki területre fogják küldeni, ahol nyár végén Ukrajna egy meglepetésszerű ellenoffenzíva során területeket vont az ellenőrzése alá. Ez így is lett, azóta többször közvetlen összecsapásra került sor az ukrán és az észak-koreai haderő között, sőt több fegyveres fogságba került.
Hoztak-e változást a harctéren?
Amikor az ukrán fegyveres erők tavaly augusztusban átlépték a határt, hamar elfoglaltak mintegy 1300 négyzetkilométernyi területet Oroszországban – a második világháború óta ez volt a legnagyobb léptékű külföldi invázió.
Az orosz védekezés eleinte zűrzavaros, szervezetlen volt, ami meglepetést és felháborodást váltott ki, különösen a helyiek körében. A parancsnokok azonban átcsoportosították az egységeiket, és lassan visszaszorították az ukrán csapatokat. Az észak-koreai katonák októberben vonultak be, ukrán tisztviselők november elején jelentették az első összecsapásokat velük.
Oroszország és Észak-Korea egyesített erői eddig valamivel több mint a felét foglalták vissza a megszállt területnek.
Január elején aztán az ukrán parancsnokok újabb offenzívát indítottak a régióban, hogy visszaszorítsák az ellenséget. Az indoklás ismét nem volt egyértelmű, bár egyes szakértők szerint az lehetett a fő cél, hogy területeket szerezzenek, így kedvezőbb pozícióba kerüljenek a Donald Trump amerikai elnök által szorgalmazott, esetleges béketárgyalások előtt.
Az ukrán csapatok a hadműveletek során a jelek szerint több észak-koreai katonát elfogtak. „Szovjet taktika szerint működnek, szakaszokban, századokban. Kihasználják a tömeges jelenlétüket. Elég bátrak, ez természetesen problémát jelent” – mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka januárban.
Mennyire súlyosak az észak-koreai veszteségek?
Az ukrán vezetés azt állítja, hogy az észak-koreai egységek komoly veszteségeket szenvedtek, Volodimir Zelenszkij elnök december végén több mint háromezerre becsülte az áldozatok számát a körükben. A katonai hírszerzés fényképeket tett közzé az észak-koreai erőktől zsákmányolt tárgyakról, például könyvekről, röpiratokról és mobiltelefonokról, de a tartalmukról nem bocsátkoztak részletekbe.
Szirszkij arról beszélt egy interjúban a közelmúltban, hogy a tizenegy-tizenkétezer bevetett katona nagyjából fele mára meghalt vagy megsebesült, ezt azonban független forrásból nem lehet megerősíteni.
A dél-koreai hírszerzés korábban 1100-as számot említett a veszteségek kapcsán, és az Egyesült Államok is hasonló becslést tett. „Több mint ezer halott vagy sebesült ebben a konkrét ütközetben csak az elmúlt héten” – írta december 27-i közleményében a Fehér Ház.
Szöul január 13-án frissítette az adatait, ekkor kétszáz halottról és 2700 sebesültről számoltak be.
Az észak-koreai katonák visszavonulása az ukrán támadások hatékonyságát mutathatja, ugyanakkor a csapatok rotációja normálisnak számít minden háborúban, hiszen a kimerült egységeknek pihenésre van szükségük, a veszteségeket pótolni kell, illetve például lőszerutánpótlásra is szükség van.
