Az előző évhez képest jelentősen nőttek a világ katonai kiadásai. A tavaly elköltött összeg elérte az 1911 milliárd dollárt, ami 2,6 százalékkal több, mint 2019-ben – többek között ez derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) most kiadott jelentéséből.
2020-ban öt országhoz kapcsolódik a tavaly katonai kiadásokra költött pénz 62%-a a világon. Ezek az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország és az Egyesült Királyság.
Kína katonai kiadásai már a 26. egymást követő évben nőttek – áll a SIPRI-jelentésben.
Hadiköltekezés a pandémia idején
Az anyag arra is emlékeztet, hogy a védelemre kiadott pénz olyan körülmények között nőtt, amikor az emberiség a koronavírus-világjárvány megfékezésére összpontosított, miközben a karanénok nyomán 4,4%-kal esett globális GDP.
Mindez azt jelenti, hogy a katonai kiadások tavaly még nőttek is a GDP-arányában, a korábbi 2,2%-ról 2,4%-ra. Mint a szerzők megjegyzik, a tavalyi volt a katonai teher legnagyobb éves növekedése a 2009-es globális pénzügyi és gazdasági válság óta.
Annak ellenére, hogy globális szinten a katonai kiadások emelkedtek, néhány ország - például Chile és Dél-Korea - a trenddel szembe menve kifejezetten átcsoportosította tervezett katonai kiadásainak egy részét a pandémia-védekezésre.
Több más ország, köztük Brazília és Oroszország is, a 2020-ra tervezett eredeti katonai költségvetésénél jóval kevesebbet költött.
"Biztonsággal kijelenthetjük, hogy a világjárványnak nem volt jelentős hatása a 2020-as globális katonai kiadásokra" - mondta Dr. Diego Lopes da Silva, a SIPRI fegyverzet és katonai kiadások programjának kutatója.
„Még nem tudni, hogy az országok a világjárvány második évében is fenntartják-e a katonai kiadásoknak ezt a szintjét” – tette hozzá.
Amerika 2020-ban is jelentősen növelte katonai kiadásait
A USA tavalyi katonai kiadásai a becslések szerint elérték a 778 milliárd dollárt, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest.
A világon a védelemre legtöbbet költő USA a globális katonai kiadások 39 százalékáért volt felelős 2020-ban. Ez volt sorban a harmadik év, amikor az Egyesült Államok katonai kiadásai növekedtek, a megelőző hét éves folyamatos csökkenés után.
"Az amerikai védelmi kiadások közelmúltbeli növekedése elsősorban a kutatás-fejlesztésbe történt jelentős beruházásoknak, valamint több hosszú távú projektnek, például az amerikai nukleáris ütőerő modernizálásának és a nagyszabású fegyverbeszerzéseknek köszönhető" - mondta Alexandra Marksteiner, a SIPRI fegyverzeti és katonai kiadásokkal foglalkozó programja kutatója.
"Mindez tükrözi azt, hogy Amerika egyre inkább aggódik az olyan stratégiai versenytársak támasztotta fenyegetések miatt, mint Kína és Oroszország. Emellett tükrözi a volt Trump-kormányzat törekvését arra, hogy megerősítse az általa legyengültnek tarott tekintett amerikai hadsereget” – tette hozzá.
Kína katonai kiadásai 26 éve nőnek... és a tavalyi év sem volt kivétel
Kína katonai kiadásai - amelyek a világon a második legmagasabbak - becslések szerint 2020-ban 252 milliárd dollárt tettek ki. Ez 2019-hez képest 1,9 százalékos, az egész, megelőző évtizedhez képest pedig 76 százalékos növekményt jelent.
Kína 26 éven át folyamatosan növelte a védelemre költött összegeket. A SIPRI adatbázisában szereplő országok közül így Peking az, amely mindenki másnál, a leghosszabb időn keresztül növelte folyamatosan katonai kiadásait.
„A kínai kiadások folyamatos növekedése részben az ország hosszú távú katonai modernizációs és bővítési terveinek eredménye. Ez összhangban Pekingnek azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy felzárkózzon a többi vezető katonai hatalomhoz” - mondta Dr. Nan Tian, a SIPRI vezető kutatója.
A szakértő hozzátette, hogy mivel Kínában tavalyi pozitív volt a GDP-növekedés, az ország katonai terhei nem növekedtek, annak ellenére sem, hogy többet költött védelemre, mint 2019-ben.
A NATO-államokra viszont nagyobb katonai terhet tett a pandémia
Közben a NATO szinte valamennyi tagországában nőttek a katonai terhek 2020-ban.
Ennek eredményeként 12 NATO-tagország a GDP-je 2 százalékát vagy annál többet költött haderejére. Ez a GDP-arányos összeg a Szövetség által meghatározott célérték. 2019-ben még csak 9 tag érte el a 2 százalékos célt. Franciaország például - amely világviszonylatban a 8., a védelemre legtöbbet költő ország, 2009 óta tavaly lépte át a először 2 százalékos küszöböt.
"Bár 2020-ban több NATO-tagország költött a GDP 2 százalékánál nagyobb összeget a hadseregére, ez néhány esetben valószínűleg inkább a világjárvány gazdasági következményeinek volt köszönhető, mint tudatos döntésnek, hogy megfeleljenek a szövetség kiadási céljainak" – tette hozzá Lopes da Silva.
Európa-szerte a katonai kiadások négy százalékkal nőttek 2020-ban
Oroszország katonai kiadásai 2020-ban – két év folyamatos növekedés nyomán - 2,5 százalékkal nőttek, és elérték a 61,7 milliárd dollárt. Ennek ellenére Oroszország reálértéken számított katonai kiadásai 2020-ban 6,6 százalékkal alacsonyabbak voltak az eredeti katonai költségvetésnél, ami nagyobb elmaradás, mint a korábbi években.
Az Egyesült Királyság 59,2 milliárd dollárral az ötödik, védelemre legtöbbet költő ország volt 2020-ban. A britek katonai kiadásai 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2019-ben, de 4,2 százalékkal alacsonyabbak, mint 2011-ben.
Németország 5,2 százalékkal, 52,8 milliárd dollárra növelte kiadásait, így 2020-ban a hetedik helyre került. A német katonai kiadások 28 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011-ben.
Ázsia többet, a Közel-Kelet kevesebbet költött
Kína mellett India (72,9 milliárd dollár), Japán (49,1 milliárd dollár), Dél-Korea (45,7 milliárd dollár) és Ausztrália (27,5 milliárd dollár) voltak az Ázsia-Csendesóceáni térség legnagyobb katonai költekezői. Mind a négy ország növelte katonai kiadásait az elmúlt két évben és az elmúlt évtizedben is.
A Szaharától délre fekvő Afrika katonai kiadásai 2020-ban 3,4 százalékkal nőttek, és elérték a 18,5 milliárd dollárt. A legnagyobb mértékben Csád (+31 százalék), Mali (+22 százalék), Mauritánia (+23 százalék) és Nigéria (+29 százalék) - a Száhel-övezet államai -, valamint Uganda (+46 százalék) növelte kiadásait.
Dél-Amerikában közben estek a katonai kiadások, mégpedig 2,1 százalékkal 43,5 milliárd dollárra. A csökkenés nagyrészt a térségben a legtöbbet költő Brazília 3,1 százalékos kiadás-visszafogása miatt következett be.
A SIPRI 11 közel-keleti országról rendelkezik kiadási adatokkal. Ezek összesített katonai költekezése 6,5 százalékkal, 143 milliárd dollárra csökkent a tavalyi évben.
A szervezetnek az OPEC olajexportőr-csoport kilenc tagjából nyolcról vannak adatai és ezek szintén csökkentették a védelemre költött pénzt a tavalyi év során.
Angolának 12 százalékkal, Szaúd-Arábiának 10 százalékkal, Kuvaitnak pedig 5,9 százalékkal mérséklődtek a kiadásai. Az OPEC-en kívüli olajexportőr Bahrein pedig 9,8 százalékkal fogta vissza a kiadásait – olvasható a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentésében.
