Az orosz elnök „kétségbeesett”, nem érdeke a béke, a népszavazások eredményét és az elcsatolt területeket pedig soha nem fogják elismerni – így reagáltak a politikusok az orosz elnök szerdai bejelentésére.
Ahogy arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin elnök szerdán elrendelte Oroszország részleges mozgósítását, amire a második világháború óta nem volt példa, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva kész a teljes arzenálját bevetni területe védelme érdekében
„Abszolút kiszámítható bejelentés, amelyet inkább a saját kudarcuk indokol” – mondta a Reutersnek Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
„A háború nyilvánvalóan nem az orosz forgatókönyv szerint halad, ezért kellett Putyinnak rendkívül népszerűtlen döntéseket hoznia a mozgósításról és az emberek jogainak súlyos korlátozásáról” – tette hozzá.
„A látszatnépszavazás és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jele” – írta Briget Brink ukrajnai amerikai nagykövet Twitteren.
„Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az állítólagosan elcsatolt ukrán területekre” – jelentette ki.
Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszország részleges katonai mozgósítása azt jelzi, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadása nem sikeres – közölte szerdán a berlini kormány szóvivője.
Vlagyimir Putyin elnök azon terveivel kapcsolatban, hogy négy megszállt régióban a következő napokban népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról, a szóvivő azt mondta, hogy az orosz „látszatnépszavazásokat” soha nem fogják elismerni.
Az Európai Bizottság szerint Vlagyimir Putyin bejelentése azt bizonyítja, hogy az orosz elnök „kétségbeesett”, és csak a válság eszkalálására törekszik.
„Ez csak egy újabb bizonyíték arra, hogy Putyint nem érdekli a béke, hogy a háború eszkalálásában érdekelt” – mondta Peter Stano, az Európai Bizottság külpolitikai szóvivője.
„Ez is a kétségbeesés újabb jele azzal kapcsolatban, ahogyan a hadműveletek haladnak Ukrajna ellen (…) csak abban érdekelt, hogy folytassa pusztító háborúját, amelynek már annyi szörnyű következménye van világszerte” – tette hozzá.
„Az, hogy Putyin megszegte saját ígéreteit, miszerint nem mozgósítja a lakosság egyetlen részét sem, és Ukrajna egyes részeinek illegális annektálása annak beismerése, hogy az invázió kudarcot vall” – mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter.
„Semmilyen fenyegetés és propaganda nem tudja elrejteni azt a tényt, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, a nemzetközi közösség egységes, Oroszország pedig globális páriává válik” – fogalmazott.
Robert Habeck német alkancellár szerint ez „egy újabb rossz és helytelen lépés Oroszország részéről, amelyről természetesen tárgyalni fogunk, és megvitatjuk a válaszlépéseket”.
Vang Venbin, a kínai külügyminisztérium egyik szóvivője sürgette a feleket, hogy folytassanak párbeszédet és konzultációt, és találjanak megoldást valamennyi fél biztonsági aggályainak kezelésére.
„A Putyin által meghirdetett részleges mozgósítás próbálkozás az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború további eszkalálására, és újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország az egyedüli agresszor” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök.
„Szükség van az Ukrajnának nyújtott segítségre, saját érdekünkben folytatnunk kell” – tette hozzá.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök kijelentette: „Határozottan elítélem Oroszország álnépszavazásait Ukrajna megszállt területein. Ez egy illegális annexió, amelyet nem lehet elfogadni. Megismételjük, hogy támogatjuk Ukrajna teljes területi integritását és szuverenitását.”
Mateus Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta: „Mindent megteszünk szövetségeseinkkel, hogy a NATO még jobban támogassa Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát.” Még több segítséget sürgetett Kijevnek a nyugati szövetségesektől.
Mark Rutte holland miniszterelnök úgy fogalmazott: „A mozgósítás, a donyecki népszavazás kiírása a pánik jele. A nukleáris fegyverekről szóló retorikája olyasmi, amit már sokszor hallottunk, hidegen hagy minket – mondta a holland NOS műsorszolgáltatónak. – Ez mind az általunk ismert retorika része. Azt tanácsolom, hogy maradjunk nyugodtak” – tette hozzá.
Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter közlése szerint országa megemelte hadserege gyors reagálású erőinek készültségi szintjét, „hogy megakadályozza az orosz fél részéről érkező provokációkat”. „Mivel Oroszország katonai mozgósítása a kalinyingrádi régióban, a szomszédságunkban is zajlik, Litvánia nem nézheti végig tétlenül” – írta Facebookon.
Nicolae Ciucă román miniszterelnök azt mondta: „Ma van a nemzetközi béke napja, és ahelyett hogy megfelelően megünnepelnénk, sajnos ma reggel aggodalommal vettük tudomásul Putyin elnök nyilatkozatát az orosz hadsereg részleges mozgósításáról és az úgynevezett népszavazásokról.”
Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter úgy fogalmazott: „Védelmi erőink jól felkészültek, szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet.”
Nicu Popescu moldáv külügyminiszter így reagált: „Moldova határozottan elítéli Oroszország tervét, hogy a megszállt ukrajnai régiókat színlelt népszavazással annektálja. Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.”