Oroszország közép-ázsiai foglyokat toboroz, hogy Ukrajnában harcoljanak, de alig kapnak kiképzést, mielőtt a frontvonalra küldik őket. Néhányukat különféle ígéretekkel szervezték be, de sokukra kínzás és elviselhetetlen börtönkörülmények vártak, ezért inkább leszerződtek.
Eleman, a 24 éves kirgizisztáni vendégmunkás tavaly egy orosz börtönben egyezett bele a katonai szolgálatba azzal az ígérettel, hogy hat hónapos ukrajnai alkalmazása cserébe feltételesen szabadlábra helyezik, jelentős összeget és orosz állampolgárságot kap. A kábítószer-kereskedelem miatt börtönben ülő férfit a családja szerint már néhány nap kiképzés után a frontra küldték.
Eleman – akinek vezetéknevét a lehetséges retorziók miatt nem közöljük – kénytelen volt a harctéren maradni a szerződése lejárta után is, annak ellenére, hogy megsebesült – mondta az apja, Anarkul a Szabad Európának. „A fiam több napot töltött eszméletlenül a kórházban. Amikor magához tért, visszaküldték a frontra, miközben még kötés volt a fején és a karján. Ha élsz és tudsz lőni, az elég ahhoz, hogy visszaküldjenek harcolni.”
Eleman végül év elején szerelt le, miután még súlyosabb sérüléseket szenvedett, amelyek miatt rokkant lett – mondta Anarkul, aki a dél-kirgiz Os régióban él. Fia egyike annak a több ezer oroszországi fogolynak, akiket az ukrajnai harcokhoz toboroztak, miután Moszkva úgy igyekszik pótolni megfogyatkozó erőit, hogy elkerülje az újabb népszerűtlen mozgósítást.
Az orosz védelmi minisztérium 2023 eleje óta soroz be a foglyokat, folytatva a hírhedt Wagner-csoport gyakorlatát, amely már 2022 júliusában elkezdte, öt hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A gyanús helikopter-balesetben 2023 augusztusában meghalt Jevgenyij Prigozsin alapító szerint a Wagner 2023 májusára csaknem ötvenezer foglyot sorozott be, akiknek húsz százaléka meghalt Ukrajnában.
A védelmi minisztérium később olyan mértékben felpörgette a rabok toborzását, hogy emberi jogi aktivisták szerint Oroszországban több tucat büntetőtelepet kiürítettek és bezártak, Olga Romanova, az Oroszország a rácsok mögött nevű jogvédő szervezet igazgatója szerint csak idén 53-at.
A minisztérium az előzetes letartóztatásban lévők börtöneit és a bevándorlási központokat is toborzási központtá alakította. Utóbbiakban több száz, főként közép-ázsiai országból származó vendégmunkást tartanak fogva.
A rabok, hozzátartozóik és emberi jogi csoportok beszámolói szerint az orosz tisztviselők elviselhetetlenül kemény és embertelen börtönkörülményeket teremtettek, hogy bevonulásra kényszerítsék a rabokat. „Hideg cellában tartanak, a padlón alszol egy párnával, ami alatt forró vízzel töltött műanyag palackokat tartasz, hogy melegen tartsd magad” – így írta le egy kirgiz rab a körülményeket egy közép-oroszországi börtönben.
A Szabad Európa nem tudta független forrásból ellenőrizni az állításokat, de egybevágnak több más kirgiz, üzbegisztáni és tádzsikisztáni rab beszámolójával, akik orosz börtönben raboskodnak. Állításuk szerint fizikai és pszichológiai bántalmazással próbálják arra kényszeríteni az embereket, hogy jelentkezzenek a hadseregbe. Egy másik, a Szverdlovszki területen fogva tartott kirgiz rab apja azt mondta, hogy a fia szerint a foglyoknak „a saját vizeletüket kellett inniuk, miután napokig élelem és víz nélkül tartották őket”.
„Néhány rab, aki hét vagy nyolc éve volt ott, azt mondta, hogy soha nem tapasztalt ilyesmit” – mondja Gulnara Zakirova, akinek a fia, Erlan 2023-ban halt meg Ukrajnában egy csatában, miután a Wagner beszervezte a börtönből.
A tűzvonalba lökve
Miután beszervezték őket a hadseregbe, az elítélteket feláldozhatóként kezelik, alig számít az életük – mondta a Szabad Európának több volt rab és rokonaik. Azt mondják, hogy az elítélteket gyakran már néhány napos katonai kiképzés után a frontvonalba küldik. „A tűzvonalba löknek minket, a legveszélyesebb harci zónákba vezényelnek minket. Még a halott rabok holttestét sem szedik össze” – mondta a 24 éves Azamat, egy kirgiz rabból lett katona, aki kérte, hogy ne említsük a vezetéknevét.
Azamat október elején telefonon azt mondta a Szabad Európának, hogy a kelet-ukrajnai, az oroszok által megszállt Luhanszki területen lévő kórházban kezelik lőtt sebekkel. Annak ellenére, hogy két hónapja van a háborús övezetben, már másodszor sebesült meg. „Az első alkalommal visszaküldtek a harci zónába, pedig még nem épültem fel teljesen. Ezúttal a hátamon lévő repeszsérülésekkel kerültem kórházba. Két napja megműtöttek, de az orvosok újra háborúba akarnak küldeni. Innen senki sem mehet haza” – mondta.
A Szabad Európa azóta nem tudta elérni őt, de a nővére – aki Oroszországban dolgozik – azt állította, hogy visszatért a katonai egységéhez: „Azt mondta, ha nem hajlandó harcolni, agyonlövik. – Azamatot augusztusban sorozták be, a szerződése három hónap katonai kiképzést és három hónap frontszolgálatot tartalmazott. – De alig tíz nap után már bevetették a fronton, és megsebesült” – mondta nővére.
„Sok kirgiz és üzbég van az egységében. A tőlük hallott történetekből Azamat rájött, hogy a szerződés végén nem fogják elengedni. (…) Ottragadsz, amíg meg nem halsz vagy súlyosan meg nem rokkansz” – tette hozzá.
Többtucatnyi másik ember is azt állítja, hogy az Ukrajnában harcoló elítélteket szerződésük lejárta után sem engedik el. Eleman édesapja azt mondta, hogy az orosz hatóságok azokat az ígéreteiket sem tartják be, amelyek a pénzről és más ösztönzőkről szólnak a hadseregbe való belépésért cserébe. Bár fia orosz útlevelet, ötezer dolláros egyszeri kifizetést és több kitüntetést kapott, nem kapja meg a havi juttatást és a többi, a háborús veteránoknak járó ellátást.
Miközben Eleman arra készül, hogy Moszkvában újabb műtéttel eltávolítsák a testéből a repeszeket, a családja azt hallotta, hogy egységének többi tagját arra kényszerítették, hogy meghosszabbítsák a szerződésüket.
Kirgizisztán szerint mintegy 1500 kirgiz állampolgár ül orosz börtönökben, többségüket kábítószer-kereskedelemmel vádolják. Az ukrajnai háború előtt mintegy tízezerre becsülték az Oroszországban lévő tádzsik foglyok számát.
Nem ismert az Oroszországban lévő közép-ázsiai foglyok pontos száma, azt sem tudni, hogy hányat soroztak be közülük. A Szabad Európa újságírói több tucat közép-ázsiai elítélt esetét dokumentálták, akiket megöltek Ukrajnában.
Kirgizisztán mintegy száz állampolgárát kérte vissza az orosz börtönökből, hogy büntetésük hátralévő részét Kirgizisztánban töltsék le. Az orosz hatóságok nagyjából ötszáz másik kérést elutasítottak.
