Bérkommentekkel árasztott el hírportálokat a moszkvai trollgyár, hogy aztán az orosz média ezeket a nyugati emberek véleményeként mutathassa be – állítják a Cardiffi Egyetem kutatói. A cikkek és a kommentek azt a látszatot voltak hivatottak kelteni, hogy a Nyugat hanyatlik, a liberális demokrácia gyengül, Putyin rendszerét pedig Nyugaton is irigylik.
A Cardiffi Egyetem Bűnügyi és Biztonsági Kutatóintézetének kutatása szerint tizenhat ország harminckét prominens híroldala, köztük a Mail Online, az Express és a Times kommentfelületei voltak a terepei egy nagyszabású Kreml-párti befolyásoló műveletnek. A kutatók szerint orosz kommentelők szervezett kampány során kommentáltak politikai híreket az említett oldalakon; a hozzászólásaik később az orosz médiában jelentek meg.
Hanyatló Nyugat narratíva
A módszert a kutatók szerint 2018 környékén kezdték elterjedten alkalmazni, és a közelmúltban a nyugatiak afganisztáni kivonulására összpontosított. Az egyik kommenteket szemléző cikk az alábbi címmel jelent meg az orosz híroldalakon: A britek a tálibok hatalomra jutását a nyugati civilizáció végéhez hasonlították.
Ezen kívül 241 hasonló anyagot mutattak be. Az orosz sajtó minden esetben a kommentek alapján írt cikket, amelyet az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban élők véleményeként mutatott be. A hozzászólások a Kreml narratíváját támogatták a liberális demokrácia végéről és a NATO kudarcáról, néhány esetben pedig azt sugallták, hogy Ukrajna kész megtámadni Oroszországot. Az orosz média következtetése szerint a kommentek azt mutatták, hogy a nyugati polgárok széleskörűen támogatják Oroszországot és Vlagyimir Putyin politikáját.
A kutatók mintafelismerő technikákat alkalmaztak a kommentek elemzéséhez. Ezek arra mutattak, hogy ugyanaz a kisszámú ember írta a legtöbb oldalon a Kreml-barát tartalmakat különböző neveken. Ez a többi posztolónak a jelek szerint nem tűnt fel, bár néhány helyen megvádolták a hozzászólót azzal, hogy orosz troll, de nem ez volt az általános. A legtöbb esetben nem reagáltak a Kreml-barát kommentekre.
Több mint ötszáz néven kommentelt egy felhasználó
A célpontok között szerepel az amerikai Fox News, a francia Le Figaro, a német Der Spiegel és Die Welt, valamint az olasz La Stampa is. Az ezek alapján készült riportokat főként az orosz médiában tették közzé, de más európai országokban, különösen Bulgáriában is megjelentek ilyen híradások. Ezeket aztán tovább erősítették a közösségi médiaplatformokon, többek között a Telegramon.
A kutatást vezető Martin Innes professzor szerint a „kifinomult kampány” azért koncentrált a híroldalakra, mert azokon mostanában sokkal kevesebb a biztonsági intézkedés, így könnyebb hamis személyazonosságokat létrehozni. Az egyik fiókról kiderült például, hogy hatvankilencszer változtatta meg a helyét és 549-szer a nevét tavaly júniusi létrehozása óta.
„A befolyásolási műveletekről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a Twitteren, a Facebookon és a hasonló platformokon használt hamis közösségi médiafiókokban léteznek – mondta Innes professzor a BBC-nek. – A kutatás megmutatta, hogyan lehet manipulálni a média más fajtáit, szinte ipari méretekben.”
Oroszország következetesen tagadta, hogy részt venne propaganda- és félretájékoztatási műveletekben.