Egy olimpiai bajnok, egy népszerű énekes és egy nyugati turista is arról számolt be, hogy a hatóságok az arcszőrzete lenyírására kényszerítették a szakállviselés elleni állami kampány keretében.
Az idei párizsi olimpián aranyérmet nyerő sportoló felidézte a Szabad Európának, hogy őt is borotválkozásra szólították fel több másik szakállas atlétával együtt, mielőtt videóhíváson vettek volna részt Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel. A névtelenséget kérő férfi elmondta, hogy minderre akkor került sor, amikor még a francia fővárosban voltak a verseny után.
Az üzbég média jelentései szerint a szakállellenes hatósági kampány szigorítása óta számos fiatal ellen eljárás indult a közigazgatási bíróságokon, amiért „közterületen elrejtik az arcukat, megakadályozva az azonosításukat”. Sokaknak a rendőrség utasítására erőszakkal borotválták le a szakállát.
Az esetekről készült akták azt mutatják, hogy a legtöbb áldozat egyszerű muszlim, társadalmi aktivista, illetve művész.
Ehhez kapcsolódóan: Üzbég szólásszabadság: börtön jár az elnök megsértéséért
Egy német turista beszámolója szerint a külföldiekkel sem kivételeznek. Arról írt a közösségi médiában, hogy Taskentben a rendőrök megállították az utcán, és arra utasították, hogy nyírja le a már három éve növesztett szakállát. „Bevittek a rendőrőrsre anélkül, hogy magyarázatot adtak volna. Azt mondták, hogy vagy én leborotválom le ott a szakállamat, vagy ők fogják” – emlékezett vissza.
A Szabad Európa nem tudta ellenőrizni a férfi állításának hitelességét, azonban az elmúlt években helyiek tucatjai számoltak be hasonló eljárásról Üzbegisztánból.
Jogvédő szervezetek azzal vádolják a közép-ázsiai országot, hogy visszatáncolt a vallásszabadság terén végrehajtott szerény reformokból, amelyeket Mirzijojev a 2016-os hivatalba lépését követően hozott.
Jelentések szerint a rendőrség Taskentben és Namanganban is szakállas férfiakat vett őrizetbe, akiknek erőszakkal leborotválták az arcszőrzetét. A hatóságok ezt tagadták.
A közép-ázsiai országokban gyakran a muszlim vallásosság megnyilvánulásaként értelmezik a szakállat.
Ehhez kapcsolódóan: Szakálluk levágására utasították a fiatalokat Türkmenisztánban
Az állami média egy neve elhallgatását kérve nyilatkozó dolgozója tudatta, hogy nem hivatalos tilalom van érvényben a szakállas előadók televíziós szereplésére, ami a magántulajdonban lévő csatornákra is vonatkozik. Példaként említette, hogy nemrég Sojahon Jurajev énekest a szakálla miatt nem engedték részt venni a Zor TV júliusi dalversenyén. „Leborotválta a szakállát, és zsűritagként helyet kapott a műsorban” – tette hozzá.
A zenész egy koncertjén ezt meg is erősítette a rajongóinak, mondván, hogy azért kellett leborotválnia a szakállát, mert különben nem szerepelhetett volna a televízióban.
Mit mond a törvény?
Üzbegisztánban nincs olyan törvény, amely kifejezetten tiltaná a szakállviselést. A rendőrség egy új jogszabállyal indokolja a szakáll elleni fellépést, amely tiltja az arc oly módon történő takarását, hogy akadályozza a személy azonosítását. Az előírás tavaly októberben lépett hatályba.
A megszegése szabálysértésnek minősül, 5,1 millió szumig (körülbelül négyszáz dollárig) terjedő pénzbírság kiszabását vonhatja maga után. Hivatalos adatok szerint Üzbegisztánban az átlagos havi bér mindössze 4,9 millió szum (390 dollár).
Azoknak, akik nem hajlandók eleget tenni a szakálluk leborotválására vonatkozó rendőri utasításoknak, gyakran további vádakkal kell szembenézniük, például huliganizmussal.
Savkat Mirzijojevet eleinte sokan méltatták, amiért enyhített elődje, Iszlam Karimov vallásszabadságot csorbító rendelkezésein. Emberek százait bocsátotta szabadon, akiket korábban vallási meggyőződésük miatt zártak börtönbe, illetve több ezer nevet töröltek a potenciális szélsőségesekről összeállított feketelistáról is.
Az utóbbi években azonban számos bírálat érte az üzbég kormányt, amiért nem tartotta be az ígéreteit a vallásszabadság erősítését illetően. A Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő csoport egy tavalyi jelentésében megállapította, hogy Üzbegisztánban továbbra is korlátozzák a vallásszabadságot, mivel a hatóságok még mindig szélsőségességnek tekintik a vallási meggyőződés legitim kifejezését.
