Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tartott május 19-i találkozója
„konstruktív” volt, de aláhúzta, hogy a két ország világlátásában
„komoly különbségek” vannak.
Az izlandi Reykjavíkban tartott találkozó kezdetén Lavrov arról beszélt, reméli, hogy az Egyesült Államok és Oroszország vezetői megtalálják a módját annak, hogy a hidegháborús ellenségek között javuljon a viszony, noha nézeteik „nagymértékben eltérnek a nemzetközi helyzet megítélésében és a megoldás megközelítésében”.
Egy amerikai tisztségviselő üzletszerűnek és termékenynek írta le a találkozót, de, mint mondta, nem következett be áttörés, és a következő hetekben, sőt években is dolgozni fognak még az orosz–amerikai kapcsolatokon.
A csapattelepítésektől az amerikaiak elengedéséig
Az Egyesült Államok és Oroszország legmagasabb rangú, rivális diplomatái most találkoztak először szemtől szembe, mióta Joe Biden elnök januárban elfoglalta a hivatalát. A találkozó az Észak-Atlanti Tanács kétnapos ülésének a margóján jött létre.
Lavrov és Blinken megbeszélése témák széles körét ölelte fel, köztük az orosz csapattelepítéseket Ukrajnába és határára, az örmény–azeri konfliktust, az Oroszország által fogvatartott amerikai állampolgárok elengedését, és egy tervezett Biden–Putyin csúcstalálkozót.
Lesz-e orosz–amerikai csúcs mostanában?
Lavrov nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy Moszkva beleegyezett-e a javasolt csúcstalálkozóba, jelentette az Interfax. De azt mondta, hogy ő és Blinken indítványokat készítenek elő egy lehetséges találkozóra.
Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor nem tett említést a tervezett csúcsról a Blinken–Lavrov találkozóról kiadott közleményében. Az Egyesült Államok azt közölte, hogy Blinken és Lavrov abban maradtak, hogy a Kremlre és a Fehér Házra hagyják a lehetséges csúcstalálkozó dátumának bejelentését.
Együttműködés ott, ahol az érdekek ütköznek
Lavrov szerint Oroszországnak és az Egyesült Államoknak „olyan területeken kell együttműködniük, ahol az érdekeik ütköznek”, és hozzátette, hogy Oroszország álláspontja egyszerű: „Készen állunk kivétel nélkül minden kérdés megvitatására, de csak akkor, ha a vita őszinte lesz, a tények és természetesen a kölcsönös tisztelet alapján folyik.”
Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője arról beszélt, hogy Blinken szorgalmazta: Oroszország engedje szabadon Paul Whelan és Trevor Reed amerikai állampolgárokat. A két volt amerikai tengerészgyalogost Oroszországban bebörtönözték – Reedet egy rendőr bántalmazásának, Whelant pedig kémkedésnek a vádjával.
Ami jó az egész világnak
Blinken aggodalmát fejezte ki az ukrán határ mentén a visszavonásról szóló bejelentés ellenére végrehajtott orosz csapatösszevonások, a fogvatartott Kreml-kritikus Alekszej Navalnij egészsége, valamint az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió elleni fellépés miatt.
Blinken megismételte, hogy Biden „kiszámítható, stabil kapcsolatot szeretne Oroszországgal”, és kijelentette, hogy a két ország együttműködhetne a koronavírus-járvány leküzdésében, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, Irán és Észak-Korea nukleáris programjának kezelésében, valamint az afganisztáni háború ügyében.
„Úgy gondoljuk, hogy ez jó népünknek, jó az orosz népnek, és igazán jó a világnak” – mondta Blinken.
