Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői Szaúd-Arábiában ülnek össze, hogy a felek közötti éles feszültségről és az ukrajnai háború lezárásáról egyeztessenek.
A február 18-i rijádi találkozó előtti napokban az új amerikai kormány fokozta diplomáciai erőfeszítéseit az ukrajnai fegyveres konfliktus berekesztése céljából, illetve több vezető is olyan nyilatkozatot tett, amely aggodalommal töltötte el Kijevet és Európát a megállapodással kapcsolatban. „Ez egy hosszabb tárgyalási folyamat első lépése lenne, de az események gyorsan zajlanak. Jelenleg minden nagyon képlékeny, ami az erős bizonytalanság közepette alakulhat” – mondta Nigel Gould-Davies volt brit diplomata, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa.
Kik vesznek részt a rijádi tárgyaláson?
Ez évek óta az első magas szintű személyes megbeszélés a két ország között. Célja a találkozó előkészítése Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. Oroszország Szergej Lavrov külügyminisztert és Jurij Uzsakov elnöki tanácsadót küldi a megbeszélésre, amerikai részről pedig Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott, illetve Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó lesz ott, Keith Kellogg, az Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízott azonban nem.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nem hívták meg. Arról beszélt: nem fog elismerni semmilyen megállapodást, ha nincs jelen a tárgyalóasztalnál. Zelenszkij – aki a napokban ugyancsak közel-keleti körútra indult; ellátogat az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába és Törökországba – azt is megerősítette, hogy Kellogg február 20-án Kijevbe utazik, ahol „átfogó megbeszéléseket folytatnak a biztonsági garanciákról”.
Mi szerepel a napirenden Szaúd-Arábiában?
Rubio egy február 16-i interjúban leszögezte, hogy a rijádi találkozó célja egy szélesebb körű tárgyalás megnyitása lesz, amely „magában foglalná Ukrajnát és a háború befejezését is”. Várhatóan nem csak az ukrajnai háborúról lesz szó, érinteni fogják az amerikai–orosz kapcsolatok más aspektusait is, például a szankciókat vagy az energetikai és a biztonsági kérdéseket.
Az amerikai diplomácia vezetője aláhúzta, hogy az európai kormányok is részt vehetnek a további tárgyalásokon a nyitás után. „Ha majd valódi tárgyalásokról lesz szó – még nem tartunk ott, de ha megtörténik –, akkor Ukrajnát is be kell vonni, mert ők azok, akiket megszálltak, és az európaiakat is be kell vonni, mert szankciókkal sújtják Putyint és Oroszországot, és hozzájárultak ehhez az erőfeszítéshez.”
Lavrov február 17-én megismételte, hogy Oroszország nem fogja fontolóra venni az Ukrajnától elfoglalt területek feladását.
Miközben előző nap több európai is rendkívüli tanácskozást tartott Párizsban, az orosz külügyminiszter kijelentette: nem lát okot arra, hogy az európaiak részt vegyenek a megbeszéléseken. „Valójában semmilyen nagy dolog nem fog eldőlni, amíg Trump és Putyin nem ül egy szobában. Ez azt jelenti, hogy még van idő és számos lehetőség az európaiak és az ukránok számára, hogy a Trump-kormányzat gondolkodását alakítsák” – mutatott rá Andrew D’Anieri, az atlanti tanács munkatársa.
Friss amerikai nyilatkozatok a háború lezárásáról
Trump az ukrajnai háború gyors befejezésével kampányolt. Kormánya azt tűzte ki célul, hogy hivatali ideje első száz napjában megegyezésre jussanak. A szaúd-arábiai tárgyalások előtt az amerikai elnök és több más magas rangú vezető számos nyilatkozatot tett a kérdés kapcsán.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter első hivatali európai útján, február 12-én közölte, hogy hazája nem támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását a rendezés részeként, és irreálisnak nevezte az elfoglalt területek visszaszerzését, az ország eredeti határainak helyreállítását. Arra is kitért, hogy a háború után elsősorban európai katonáknak kellene garantálniuk Ukrajna biztonságát, ebben az amerikai erőknek nem kellene részt venniük.
Ugyanezen a napon Trump telefonon beszélt Putyinnal. Ez Oroszország diplomáciai elszigeteltségének végét jelezheti, mivel a két vezető a gazdasági együttműködésről tárgyalt, az amerikai elnök pedig felvetette, hogy Moszkvának vissza kellene térnie a G8-csoportba, ahonnan a Krím félsziget 2014-es megszállása miatt tették ki.
Mi Oroszország álláspontja a tárgyalásokon?
Putyin eredetileg Kijevet is el akarta elfoglalni, és oroszbarát kormányt akart felállítani. Ez nem sikerült, a Kreml fő célja így mára a megszállt területek megtartása és az ukrán hadsereg méretének korlátozása.
Az orosz elnök azt mondta amerikai kollégájának, hogy „rendezni akarja a konfliktus okait”, jelezve, hogy nem tett le arról a céljáról, hogy megállítsa Ukrajna közeledését a Nyugathoz, illetve visszaállítsa a hidegháború utáni biztonsági rendet.
„Putyin helyében most megpróbálnám kihasználni az Egyesült Államok hajlandóságát a minél gyorsabb megegyezésre” – emelte ki John Hardie, a washingtoni székhelyű Demokráciák Védelméért Alapítvány szakértője.
Gould-Davies szerint a Kreml hasonló követeléseket támaszthat, mint 2021 végén, az invázió elindítása előtt. Akkor Lavrov olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek Ukrajna NATO-csatlakozásának tiltását és a szövetséges csapatok és fegyverek visszavonását célozták Európa keleti részéről. „Putyin világossá tette, hogy nem érdekli a tűzszünet, csak a háború végleges lezárásában érdekelt. Ez feltételez valamiféle rendezést egy sor alapvető kérdésben, és egy új regionális rend létrehozását, ami valószínűleg sokkal kedvezőbb feltételek mellett történne Oroszország számára” – jegyezte meg a volt brit diplomata.
