Közvetlenül azelőtt, hogy megjelent az égen a bámészkodók videóin rögzített látványos tűzgolyó Belgorodtól északkeletre, egy hatalmas katonai szállító repülőgépet lehetett látni, amint éles kanyart vesz, aztán zuhanórepülésben a földbe csapódik, narancsszínű és fekete füstfelhőket lövellve az égre.
A gép egy Iljusin Il–76-os volt – az orosz és az ukrán hadsereg strapabíró repülőgépe, amelyet nehéz rakományok szállítására használnak: tankokéra, teherautókéra, fegyverekére, felszerelésekére, emberekére.
Az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a január 24-én lezuhant repülőgépen 65 ukrán hadifogoly volt, akiket fogolycserére vittek. A minisztérium azt állítja: maga Ukrajna lőtte le őket.
A szerencsétlenség vélhetően nem lesz érdemi hatással az ukrajnai háború menetére. Csaknem két évvel Oroszország teljes körű inváziója után a harcvonalak teljesen befagytak: az ukránok beássák magukat, és próbálnak kitartani, az oroszok kíméletlen gyalogsági és fáradhatatlan tüzérségi rohamokat indítanak a hadállásaik ellen, miközben gyilkos drónok süvítenek a fejük felett.
Ha más hatása nincs is, a gép lelövése potenciális csapást jelent az ukránok moráljára, amelyet már korábban kikezdett a sikertelen ellentámadás és a washingtoni politikai belharc – az utóbbi azzal, hogy égetően szükséges fegyverektől fosztotta meg Kijevet.
Íme, amit eddig tudunk az Il–76-os lezuhanásáról.
Zuhanórepülés
Az első hír január 24-én, helyi idő szerint délelőtt látott napvilágot a légi katasztrófáról, amikor az Ukrajnával határos és többször is ukrán rakéták célkeresztjébe kerülő Belgorodi terület kormányzója közölte, hogy „incidens” történt Belgorod városától északkeletre.
Röviddel ezután, helyi idő szerint 12.30 körül az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy lezuhant egy Iljusin katonai teherszállító repülőgép. A tárca tájékoztatása szerint a fedélzeten 65 ukrán hadifogoly, hattagú legénység és három kísérő volt.
A Telegramon egymás után jelentek meg a videók, amelyeken egy dugóhúzóba került repülő látható az égen, aztán eltűnik egy fasor mögött, majd robbanás hallatszik, és fekete füst gomolyog.
Késő délután a TASZSZ orosz állami hírügynökség és több Telegram-csatorna videóin már a havas mezőn szétszóródott repülőgéproncsok látszottak.
A NATO felderítőrepülőkkel jelzi Oroszországnak, hogy eddig és ne tovább
Mit mondtak az ukránok?
Röviddel az orosz jelentések után több ukrán hírügynökség, köztük az Ukrajinszka Pravda és az RBK-Ukrajina arról számolt be, hogy a gépet egy ukrán légvédelmi rakéta lőhette le. A portálokról azonban nem sokkal később eltűntek ezek a hírek.
Az első olyan hivatalos megjegyzés az ukrán hatóságoktól, amely valamiféle incidensre utalt, Andrij Juszov katonai hírszerzési tisztviselőtől érkezett, aki elmondta, hogy Oroszország és Ukrajna között – egy többé-kevésbe rendszeres gyakorlat részeként – fogolycserét terveztek január 24-re, de nem történt meg.
Juszov közölte, hogy a hatóságok vizsgálják a repülőgép-szerencsétlenségről szóló jelentéseket.
Az újságírók által szorongatott ukrán kormányhatóságok a nap jó részében elutasították, hogy megjegyzést fűzzenek a hírhez.
A hadsereg vezérkara a délutáni órákban közleményt adott ki, amelyben nem említette a repülőgép-szerencsétlenséget, de kijelentette: Ukrajnának jogában áll, hogy orosz katonai szállítógépekre lőjön a határ menti régiókban.
„Az ukrán fegyveres erők továbbra is intézkedéseket tesznek a szállító járművek megsemmisítésére és a légtér ellenőrzésére a terrorfenyegetés megszüntetése érdekében” – áll a közleményben.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij nemzetközi vizsgálatot sürget az ukrán hadifoglyokat szállító gép lezuhanása ügyében
Estére az ország katonai hírszerző ügynöksége hosszabb, részletesebb közleményt adott ki, amely megerősítette a gép lezuhanását, de közölte: nem tudja megerősíteni, hogy ukrán katonák voltak rajta.
A nyilatkozat azt sejtette, hogy orosz tisztviselők információkat hallgattak el a foglyok cseréjéről, és arra utalt, hogy Moszkva szándékosan veszélyeztette a foglyok életét.
„Ez szándékos orosz lépésről tanúskodik, amelynek célja a foglyok életének és biztonságának veszélyeztetése – közölte a HUR néven ismert ügynökség. – Egy szállító repülőgép leszállása (…) harci övezetben nem lehet biztonságos, és minden esetben a két félnek előzetesen egyeztetnie kell róla, különben az egész cserefolyamatot veszélyeztetik.”
Éjszakai videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi vizsgálatot kért.
„Egyértelmű, hogy az oroszok játszanak az ukrán foglyok életével, szeretteik érzéseivel és társadalmunk érzelmeivel” – mondta Zelenszkij.
Akkor most megöltek-e 65 ukrán hadifoglyot?
Ez még nem teljesen világos, bár mindkét fél beszélt a tervezett fogolycseréről.
Az orosz védelmi minisztérium közleményében azt írta: az ukrán hatóságok „jól tudták, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően ukrán katonák érkeztek volna katonai szállító repülőgépekkel ma a belgorodi repülőtérre csere céljából”.
Ennek ellenére az ukrán hatóságok több mint 24 órával később sem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy hadifoglyok haltak meg a balesetben.
„Jelenleg semmi jele annak, hogy az Il–76-os gépen ennyi ember lett volna, akár ukrán állampolgárok, akár mások” – mondta Dmitro Lubinec, az ukrán parlament fő emberi jogi tisztviselője a korábban Twitter néven ismert közösségimédia-platformon.
Tovább növeli a homályt az ukrán katonák névsora, amely állítólag az Il–76-oson utazó hadifoglyok nevét tartalmazza. Ezt Margarita Szimonyan, az állami irányítás alatt álló egykori RT televízió vezetője tette közzé, röviddel a szerencsétlenség bejelentése után.
A listán szereplő nevek közül azonban több is megegyezik a korábbi fogolycserék során kiszabadult ukrán katonákéval.
Rejtélyes az is, hogy a roncsokkal teleszórt mezőről készült videók kevés jelét mutatják holttesteknek vagy emberi maradványoknak.
„Higgye el, ha hét-nyolc tucat ember lenne ott, a terepet holttestek és a maradványaik borítanák” – mondta a Current Time-nak Roman Szvitan ukrán repülési szakértő.
Voltak-e rakéták a repülőgépen?
Az Ukrajinszka Pravda január 24-i, részben visszavont jelentésében ukrán illetékesek azt állították, hogy az Iljusin SZ–300-as légvédelmi rakétákat szállított.
Juszov, a katonai hírszerző ügynökség szóvivője egy nappal később megismételte az állítást a Szabad Európa ukrán szerkesztőségének adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a közelben más orosz katonai repülőgépek is voltak a légtérben.
Ha ez igaz, részleges magyarázatot adhat arra, miért vehették célba az ukrán erők a teherszállító repülőgépet.
„Ukrajnának jogában állt tüzelni ezekre a rakétákat szállító repülőgépekre, amelyek SZ–300-asokat vittek bevetésre Harkiv ellen” – mondta egy másik repülési szakértő, Valerij Romanenko.
Az SZ–300-as nagy hatótávolságú föld-levegő rakéta, amelyet az orosz és az ukrán légvédelmi rendszerek egyaránt használnak.
Juszov azt is állította, hogy magas rangú orosz tisztviselők készültek utazni a repülőgépen, de Oroszország fő hírszerző ügynöksége, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) eltiltotta őket a beszállástól.
„Az agresszor állam katonai-politikai képviseletétől több hivatalos VIP-személynek kellett volna a fedélzeten lennie. A nevüket tudjuk, és el is fogjuk árulni – mondta. – De az utolsó pillanatban az FSZB ténylegesen megparancsolta nekik, hogy ne szálljanak be, inkább más közlekedési módot vegyenek igénybe.”
Bizonyítékot nem szolgáltatott erre.
Ehhez kapcsolódóan: A kelet-ukrajnai megszálló hatóságok feltételezett ukrán katonai célmegjelölők után kutatnak
Mit jelent ez a háborúra nézve?
Alapvetően semmin sem változtat a harctéren. A csaknem 1200 kilométeres frontvonal mentén mindkét fél védműveket, lövészárkokat és fedezékeket ás, miközben a tél keményre fagyasztja a talajt, és megnehezíti, hogy bárki is előrejusson.
Ukrajna júniusban indult ellentámadása tavaly év végére kifulladt. Az orosz erők fokozatosan teret nyertek Avgyijivka és Kupjanszk város közelében. Feltételezések szerint mindkét fél igyekszik erősíteni az egységeit és kipótolni a fegyverkészletét.
Ukrajna az elmúlt hónapokban meglepetésszerű, drámai támadások sorozatát hajtotta végre orosz célpontok ellen. Orosz fekete-tengeri hadihajókat semmisített vagy rongált meg súlyosan a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrával együtt a Krímben, Szevasztopol és Feodoszija kikötőiben.
Múlt héten Ukrajna azt állította, hogy lelőtt egy Antonov A–50 felderítőgépet, egy olyan repülő parancsnoki központot, amely az Azovi-tenger felett segítette az orosz repülőgépeket az ukrán célpontok felkutatásában. A gép megsemmisülését azonban még nem erősítették meg.
Ezek a támadások, amelyek némelyikénél a feltételezések szerint nyugati szállító rakétákat és légvédelmi rendszereket alkalmaznak, alapvetően nem változtatták meg a háború folyását, de sokat javítottak az ukránok hangulatán.
Ha bebizonyosodik, hogy Ukrajna lőtte le az orosz teherszállító repülőgépet, és tévedésből több tucat ukrán hadifoglyot ölt meg, akkor ez semmivé lesz.