Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök leadta az új kereskedelmi háború első lövéseit olyan kölcsönös és könyörtelen vámok bevezetésével, amelyek messzemenő következményekkel járhatnak az Egyesült Államok és Kína versengésére.
A büntetővámok újraélesztik a Trump első elnöksége alatt két évig húzódó kereskedelmi feszültségeket, és ismét kellemetlenségeket okozhatnak Kína gazdaságának. Ám Peking és Washington harcának első epizódjával szemben Hszi most több ütőkártyával a kezében száll be a második kereskedelmi háborúba. Új lehetőségek nyílhatnak meg Kína előtt, amely az Egyesült Államok kihívójaként lép fel a globális színtéren.
Ahhoz, hogy nyerjen, Pekingnek mindenekelőtt el kell kerülnie egy kiújult kereskedelmi háború bonyodalmait, ez ugyanis nagyobb gazdasági károkat okoz majd neki, mint az Egyesült Államoknak, és akkor éri el Kínát, amikor lassuló gazdasági növekedéssel küzd.
A kínai gazdaságot a gyártás és az export mozgatja, és az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi partnere. A február 4-én életbe lépő, tízszázalékos amerikai vámok ártani fognak a kínai gazdaságnak, ráadásul azokra az illetékekre jönnek rá, amelyeket még Joe Biden, illetve Trump első elnöksége idején vezettek be. Trump lépése nyitva hagyta az ajtót az újabb washingtoni vámok kiszabása előtt is, amelyek további károkat okozhatnak Kínának.
De Hszi eszközei is jelentősebbek, mint akkor voltak, amikor legutóbb összecsapott Trumppal. A jelek szerint Peking úgy gondolja, hogy megengedheti a kereskedelmi feszültség fokozását, és saját vámokkal vághat vissza, amelyek február 10-én léptek hatályba. Idetartozik az amerikai szén és cseppfolyósított földgáz (LNG) 15 százalékos kínai vámtétele, valamint a kőolajra, a mezőgazdasági berendezésekre és néhány autómodellre kivetett tízszázalékos vám.
Ha stratégiai szempontból nézzük, Peking az Egyesült Államok iparához szükséges olyan kulcsfontosságú anyagokra is vetett ki vámot, amelyek globális elosztását többnyire Kína felügyeli. Ezek közé tartoznak a kritikus ásványi anyagok, mint például a volfrám, a tellúr, a ruténium és a molibdén, amelyek bizonyos akkumulátorok és más csúcstechnológiai termékek előállításához szükségesek.
Kína ráadásul 2024 decemberében betiltotta az egyes félvezetők gyártásához szükséges ásványok, például az antimon és a gallium exportját az Egyesült Államokba.
Peking és Washington egyre élesedő versenyt fut a globális technológia jövőjéért. Egyelőre az Egyesült Államok vezet, részben a hozzáférése miatt a fejlett félvezetőkhöz – ezeket jórészt az Egyesült Államokban tervezték és Tajvanon gyártották –, amelyek elengedhetetlenek a jövőbeli globális gazdaságot alakító áruk következő generációjához, így a mesterséges intelligenciához (AI).
Kínának megvannak a maga technológiai ambíciói, és eddig kibírta mind Trump, mind Biden intézkedéseit, így az Amerikával szövetséges kormányok lobbitevékenységét a következő generációs távközlési hálózatok kínai berendezéseinek elutasítására, illetve egyes mikrocsipek exporttilalmát.
Ezek az intézkedések részben a más országokkal való egyeztetésnek köszönhetően voltak sikeresek, köztük olyanokkal, amelyeket Trump szintén vámokkal fenyeget – és ez az a terület, ahol Hszi már keresi a lehetőséget a nyitásra.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU készül az amerikai vámokra, miután Trump jelezte, hogy Brüsszel lehet a következő
Miközben Trump egy hónapra felfüggesztette a vámokat Kanadával és Mexikóval szemben, azt mondta, hogy hasonló intézkedésekkel szembesülhet az Európai Unió is. A bejelentés után Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője úgy vélekedett: „Az egyetlen, aki nevet majd a végén, Kína lesz”, mert éket ver Brüsszel és Washington közé, és mosolyoffenzívát indít az unióban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki korábban harciasabban viszonyult Kínához, és még a minap is visszavágott Pekingnek kereskedelmi kérdésekben – szintén kinyitotta a kaput egyfajta közeledés előtt, amikor januárban kijelentette: „Lehetőséget látok a kapcsolatunk elmélyítésére Kínával, és ahol ez lehetséges, akár a kereskedelmi és befektetési kapcsolataink bővítésére is.”
Hasonló lehetőségek adódhatnak Hszi számára a világ más részein is.
Eközben a kölcsönös vámok megágyaznak a további tárgyalásoknak és egy esetleges megállapodásnak Trump és Hszi között.
Kínának továbbra is szüksége van a hozzáférésre az amerikai technológiához, és az otthoni gazdasági gondok újabb nyomást gyakorolhatnak rá. Az új amerikai vámokat elsősorban azért vezették be, mert Peking nem akadályozta meg tiltott kábítószerek beáramlását az Egyesült Államokba, és Trump azt vetette fel, hogy az illetékek sorsát a TikTokéhoz köti, amelynek szerinte felerészben amerikai cégnek kellene lennie.
A Fehér Ház közölte, hogy a két vezető a hét vége előtt nem tervez megbeszélést, de Trump jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra. Állítólag azt is mondta, hogy elnöksége első száz napja alatt el akar menni Kínába.
Ehhez kapcsolódóan: Kína ellenlépéseket jelentett be az amerikai vámokra válaszul
