Bizonytalan sors – sőt életveszély – vár a nemzetközi haderők szeptemberig befejeződő kivonásával több ezer afgán lakosra, akik a külföldi katonáknak dolgoztak.
A tálibok már évek óta azzal fenyegetőznek, hogy megölik az összes, általuk árulónak nevezett afgánt, akik az amerikai vagy NATO-csapatok alkalmazottja volt.
Több ezer helyi lakost tölt el most félelem és rettegés, és aggodalmuk jogos. A tálibok már eddig is több száz olyan embert és családtagot öltek meg, akik a külföldi csapatok alkalmazottai voltak.
A félelmet csak növeli a táliboknak az utóbbi hónapokban elért sikerei a harcmezőn.
A május 1-jén indult külföldi csapatkivonás kezdete óta a militánsok több tucat körzetet és katonai bázist foglaltak el, városokat vettek ostrom alá, és megerősítették azokat a félelmeket, hogy megdönthetik a nyugati támogatottságú afgán kormányt.
Az Egyesült Államok és néhány más ország különleges bevándorlási programot indított a veszélybe kerülő afgán dolgozók számára. Sok jelentkező azonban arra panaszkodik, hogy „a senki földjén” érzi magát, mert sokáig – néha akár évekig – nem kap választ a külföldi bevándorlási hatóságoktól.
Civil szervezetek szerint a programok olyan nehézkesen dolgozzák fel a kérelmeket, hogy nem tudják majd befogadni az összes veszélyeztetett afgán alkalmazottat.
Becslések szerint háromszázezer afgán polgári személy dolgozott valamilyen minőségben a külföldi haderőknek a 2001-es, amerikai vezetésű invázió kezdete óta. Voltak és vannak köztük szakácsok, takarítók, segédmunkások, szerelők, tolmácsok és biztonsági őrök.
Halálos fenyegetés
„Súlyos veszélyben vagyunk – mondta Abdul Vakil, aki 2004 és 2008 között biztonsági őrként dolgozott a bagrami légi bázison, az amerikai hadsereg legnagyobb afganisztáni támaszpontján. – Nem csak mi, a családunk is. A tálibok megölnek bennünket.”
„A külföldi csapatok távozásával a tálibok ismét elfoglalhatják az országot. Abban az esetben mindenki veszélyben lesz, de különösen mi” – mondta Vakil.
A tálibok 2016 óta már körülbelül háromszáz olyan afgánt vagy családtagjait gyilkolták meg, akik az amerikai katonaságnak dolgoztak – mondja a No One Left Behind (Senkit sem hagyunk hátra) nevű amerikai civil szervezet, amely afgán tolmácsokat segít abban, hogy az Egyesült Államokba költözhessenek.
A csoport becslései szerint havonta átlag két tolmácsot öltek meg csak az idén. Májusban már öt embert gyilkoltak meg.
A külföldi erőknek dolgozó afgán tolmácsok különösen ki vannak téve a militánsok támadásainak. A tálibok „kémeknek” tartják őket, akik a „külföldi megszállók szemei”.
Június 7-én a tálibok kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben megpróbálják megnyugtatni a külföldi erőknek dolgozó afgánokat, hogy nem kerülnek célkeresztbe, ha „megbánást tanúsítanak múltbéli cselekedeteikért, és a jövőben nem foglalkoznak ilyesmivel, mert ez az iszlám és az ország elleni árulás”.
Azonban széles körben kételkednek ebben, kérdés, mennyire lehet komolyan venni a tálibok biztosítékait.
„A tálibok napról napra erősebbek – mondja Abdul Karim 28 éves tolmács, aki 2015 óta dolgozik az amerikai katonaságnak. – Ez pedig azt jelenti, hogy az életünk napról napra egyre nagyobb veszélyben van.”
A militánsok januárban megöltek egy tolmácsot, aki tizenkét éven át dolgozott az amerikai hadseregnek, és amerikai bevándorlási vízumra várt. Más volt tolmácsok azt mondják, hogy a tálibok halálosan megfenyegették őket.
Elakadt a bürokrácia mocsarában
Aktivistacsoportok és jogvédők sürgetik a nyugati kormányokat, hogy gyorsítsák fel a veszélybe került volt afgán alkalmazottak bevándorlását lehetővé tévő programjaikat. Jelenleg körülbelül tizennyolcezer afgán kérvényező vár a különleges amerikai bevándorlási vízumra (SIV). A SIV-programot 2009-ben hozták létre egy korábbi, irakiak számára indított program mintájára.
A vízum megszerzéséhez az afgán jelentkezőknek bizonyítaniuk kell, hogy „folyamatos fenyegetés alatt vannak” és hogy legalább egy éven át az amerikai kormány alkalmazásában álltak.
A Pentagon közölte: „lehetőséget teremt arra”, hogy a tálib támadások kockázatának kitett és korábban az amerikai hadseregnek dolgozó afgánokat evakuálják. A Fehér Ház azonban egyelőre még nem engedélyezte a programot.
Amerikai törvényhozók sürgették, hogy még azelőtt evakuáljanak több ezer afgánt, hogy a külföldi csapatok távoznának az országból, mert fennáll a veszélye, hogy „lemészárolják őket a tálibok”. Képviselők és szenátorok felhívták a figyelmet arra, hogy a vízumkérelmek feldolgozása akár két évig is eltarthat, és ez idő alatt a volt dolgozók tálib támadások veszélyének vannak kitéve.
Nagy-Britannia április 1-jén gyorsította fel az afgán dolgozók áttelepítését.
Ben Wallace védelmi miniszter május 31-én azt mondta: „Helyes döntés a megtorlással fenyegetett személyek evakuálása (…) mert az ország hálával tartozik nekik.”
Eddig már több mint 1360 volt afgán alkalmazottat és családtagot vittek át Nagy-Britanniába, de több ezer kérvényező beadványát még nem dolgozták fel.
A londoni kormány közben lazította számukra a bevándorlási feltételeket.
A brit katonaságnak dolgozó tolmácsok érdekében kampányoló The Sulha Alliance nevű csoport azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakran jelentéktelen kihágások miatt elbocsátott dolgozók kérelmeit elutasítják, ami aggodalomra ad okot.
Más, Afganisztánban katonákat állomásoztató országok – például Németország és Ausztrália – nem gyorsították fel afgán dolgozóik bevándorlását.
„Az Afganisztánból most kivonuló országok túlságosan lassan dolgozták ki a volt afgán alkalmazottaik evakuálására, áthelyezésére és áttelepítésére vonatkozó terveket” – mondta Patricia Gossman, a Human Rights Watch ázsiai ügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettese.
„Fel kellene ismerniük, hogy a szokásos utak túl lassúk lesznek, és gyorsított programokra van szükség az olyan afgánok és családtagjaik számára, akiket a koalíciós erőknek végzett munkájuk miatt üldözhetnek.”
Elárulva érzik magukat
A külföldi erőknek dolgozó afgánok általában elrejtik a személyazonosságukat és igyekeznek észrevétlenek maradni. Sokan azonban a közelmúltban a nyilvánosság előtt adtak hangot csalódottságuknak.
Az elmúlt hetekben több százan tüntettek Kabulban, követelve, hogy a nyugati országok, amelyeknek dolgoztak, evakuálják őket Afganisztánból.
Sokan közülük dühösek és elárulva érzik magukat, hiszen életüket kockáztatták azért, hogy külföldi szövetségeseiknek segítsenek. Arra is panaszkodnak, hogy a vízum beszerzése túlságosan bonyolult, és irreális terhet ró a kérelmezőkre, amikor bizonyítaniuk kell, hogy veszélyben vannak.
„Segítettünk az amerikaiaknak, és most azt akarjuk, hogy ők segítsenek nekünk” – mondja Barjalai Rahimi, egy afgán tolmács, aki az amerikai különleges erőknek dolgozott.
Mohammad Vaszel, egy 32 éves, az északi Kapisza tartományból származó férfi azt mondja, hogy kitüntetést kapott az amerikai parancsnoktól, akinek dolgozott. Viszont nem tudja, miért, de elutasították a kérelmét.
„Segítettünk [a külföldi erőknek], kockáztattuk az életünket, és most elmennek – mondja a 2009 és 2012 között tolmácsként dolgozó férfi. – Most rajtuk a sor, hogy segítsenek nekünk.”
