Három hónap alatt 1600 milliárd forinttal nőtt az államháztartás adóssága. Ebben még nincs benne a júliusi kínai kötvénykibocsátás összege. Jelenleg 76 százalékon áll a GDP-hez viszonyított ráta, amit 73,5 százalék alá kellene szorítani év végére az Alaptörvény előírása szerint.
Egyre nehezebb dolga lesz a magyar kormánynak, ha meg akar felelni a saját maga szabta szabályoknak, miszerint az adósságrátának minden évben csökkennie kell. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai szerint június végére 63 ezer 981 milliárd forintra emelkedett a magyar államháztartás maastrichti kritériumok szerint számon tartott adóssága.
Márciusban még 62 ezer 381 milliárd volt az adósság, vagyis három hónap alatt 1600 milliárd forinttal nőtt az államháztartás adóssága.
Az ÁKK adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) arányában az adósságráta 76 százalékra emelkedett. És ebben még nincs benne a júliusi, kínai kötvénykibocsátás eredménye.
A magyar állam akkor 595 millió euró összegben bocsátott ki állampapírt. Ez forintban 232 milliárdot tesz ki, vagyis a kínai kötvénykibocsátással 64 ezer 213 milliárd forintra ugrik a nominális államadósság.
A kormány idén év végére 73,1 százalékra becsülte az adósságrátát, ami már az ÁKK adatai szerint év közepén elérte a 76 százalékot. Az Alaptörvény 36. cikkének 5. bekezdése szerint mindaddig, amíg az államadósság-mutató az 50 százalékot meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság-mutató csökkentését tartalmazza.
Igaz, ettől, különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben el lehet térni.
Emelkedő adósságráta
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) augusztus 29-án publikált jelentése azzal számol, hogy nem fog idén csökkenni az adósságráta. Az IMF szerint idén 74,8 százalék lesz a GDP arányában, a tavalyi 73,5 százalék után. Sőt, 2026-ban tovább romlik a ráta, miután a valutaalap szakértői szerint ez 75,3 százalékra emelkedik és amely 2030-ra várhatóan 78,6 százalékra kúszik fel. Az adósságráta csökkentésében nagy szerepe lehetne a gazdasági növekedésnek, de az IMF szerint ez idén 0,7 százalék lehet, míg jövőre 2 százalékra gyorsulhat a GDP-növekedés. De ez sem elegendő ahhoz, hogy a ráta csökkenjen.
A Valutaalap szerint, ha érdemi költségvetési kiigazítás nem érkezik, az idei 4,7 százalékos hiány alig fog csökkenni: az még 2030-ban is 4,3 százalékos lesz az előrejelzésük szerint. Mint írják, ennek első számú oka, hogy még ha a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúlyban is lesz, az emelkedő kamatkiadások óriási terhet raknak a büdzsére:
a kamatkiadások 2030-ra meghaladhatják az ötezer milliárd forintot évente, a GDP-hez viszonyítva pedig 4-5 százalék között lesz a következő években.
Az IMF szerint kiigazításra, magyarul megszorításokra lenne szükség ahhoz, hogy ismét csökkenő pályára álljon az adósság. Ehhez az kellene, hogy a költségvetési hiány három százalék alá csökkenjen a GDP arányában. A Valutaalap szerint ez úgy érhető el, ha a kormány 2025 és 2028 között a GDP 2 százalékára rúgó költségvetési kiigazítást hajtana végre.
Ehhez kapcsolódóan: Tízmilliárd eurós kedvezményes hitelt keres a kormány Washingtontól Tokióig
Nem sikerül a csökkentés
Német Dávid a K&H Bank vezető elemzője szerint optimista esetben is csak a GDP 74 százaléka közelébe lehet év végére az adósságrátát lehozni. De ez még mindig magasabb, mint a tavaly év végi 73,5 százalék. „Az adatok alapján azt látni, hogy bajban van a költségvetés, nem fogják tudni idén az Alaptörvénynek megfelelően csökkenteni az államadósságot” – tette hozzá.
Német Dávid elmondta, hogy a költségvetés szezonalitása is befolyásoló tényező. Az államkötvények utáni nagyobb kamatkifizetések jellemzően az év első felében valósulnak meg. Az adóbevételek egy része pedig év végén realizálódnak a költségvetésben, továbbá a GDP-növekedése is az utolsó negyedévben futhat fel. „Ezek mind befolyásolják a GDP-arányos államadósság év végi alakulását” – tette hozzá.
A szakértő szerint az év végi adósságszintet befolyásolja a forint árfolyama is. Nem mindegy ugyanis, hogy a devizában fennálló adósságot hogyan számolják el forintban. „Tavaly 415 forint volt az euró árfolyama, idén erősebb lehet a forint év végén” – tette hozzá. Német Dávid szerint kérdés, hogy mi lesz a kincstári egységes számlával.
Viszonylag bevett gyakorlat, hogy a kormányzat állampapírt vásárol vissza, ezzel segít „beállítani” év végén az adósságot. Ezt nem is titkolja a kabinet. Tavaly például a Pénzügyminisztérium közleményben jelezte: „annak érdekében, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányát az idei évben is csökkenő pályán tartsuk, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 615 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza a Magyar Nemzeti Banktól.”
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra számít, hogy a harmadik negyedévben már jobban fog nőni a hazai gazdaság, ami a GDP-arányos adósságmutató esetében pozitív hír. A szakértő is emlékeztetett arra, hogy a Pénzügyminisztériumnak megvannak a lehetőségei, hogy „megmasszírozzák” év végén az államadósságot. „Év közepén mindig nagyobb az államadósság, mint az év végén. Megvannak azok a számviteli eszközök, amellyel be lehet állítani az adósság mértékét” – tette hozzá. Török Zoltán nem tartja teljesen lehetetlen forgatókönyvnek azt, hogy év végén csökkenő pályára állítsa a kormány az államadósságot.
Ehhez kapcsolódóan: Kínában vett fel hitelt a magyar állam
Voltak érdemei a kormánynak
Ahogy korábban beszámoltunk róla az Orbán-kormánynak komoly küzdelem árán 2020-ra sikerült 65,2 százalékra letornáznia az adósságrátát. Pedig a kabinetnek nemcsak az adósságrátát sikerült csökkentenie tíz év alatt, hanem elérte azt is, hogy sokkal egészségesebb szerkezetű lett az állam tartozása. A 2010-es évek elején gondot jelentett, hogy az adósság jelentős hányada devizában volt és külföldi befektetők kezében. Az adósságfinanszírozás szempontjából nagyobb biztonságot jelent, ha a külföldi kézben lévő, rövid lejáratú papírok és devizakötvények volumene csökken, és inkább belföldi szereplők felé adósodik el az állam.
Maradt a kamat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa kedden, a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Ezzel már egy éve nem változott az irányadó ráta, és szakértők szerint a következő hónapokban sem fog csökkenni az alapkamat.
A cél érdekben indult egy kampány, ami a hazai intézményi befektetők és leginkább a lakosságot célozta. Sikerült a belföldi és a lakossági részarányt emelni a forint alapú állampapírok kibocsátásával. Míg 2011-ben 10,4 ezer milliárd forint volt a forint alapú állampapírok összege, 2020-ra megháromszorozódott az állomány és elérte a 29,2 ezer milliárd forintot.
A szocialista kormányok idején a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel összerántotta a kötvények lejárati idejét. Az adósság átlagos hátralévő futamideje 2010-re négy évre csökkent a 2007-es 4,6 évről. Ha csak a devizahiteleket nézzük, még szembetűnőbb a változás: 6,1-ről 4,3 évre csökkent a hátralévő futamidő. Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar államadósságot rövidebb idő alatt kellett megújítani. Ez megdrágította és sérülékennyé tette a hazai adósságkezelést. 2021-re viszont 6,1 évre nőtt az átlagos futamidő, a 2010-es négy évről, vagyis a kormánynak sikerült a rövidebb lejáratú papírokat hosszabbra cserélni.
Ehhez kapcsolódóan: Öt év alatt megduplázta a kormány az államadósságot
Ez a kedvező trend szakadt meg 2020-ban. A koronavírus-járvány után a költségvetés elengedte a gyeplőt, jelentősen nőtt az államháztartás hiánya. Az uniós pénzek is elapadtak a jogállamisági viták miatt. A kormány államkötvények kibocsátásával, vagyis hitelfelvétellel pótolta a hiányzó összegeket. Emiatt emelkedett meg a 2020-ban még csak 32 ezer milliárdos államadósság idén június végére 64 ezer milliárd forint közelébe.
