Most, hogy úgy tűnik, év végéig zöld jelzést kaphatnak a magyar kohéziós politikai programok, olyan régi csontvázak kezdenek kidőlni a szekrényből, mint a szexuális kisebbségek jogai vagy az akadémiai élet szabadsága. Elmagyarázzuk, miért jelent ez problémát.
A Szabad Európa értesülései szerint az elmúlt napokban több előrelépés is történt a 2021 és 2027 közötti magyar felzárkóztatási forrásokról az Európai Bizottság és a kormány között folyó egyeztetéseken. A magyar fél a közelmúltban benyújtotta a partnerségi megállapodás tervezetét, és a hétből négy operatív program véglegesnek mondható verziója is befutott Brüsszelbe. Ez a digitális, a gazdaságfejlesztési, a területfejlesztési és az úgynevezett végrehajtási operatív program.
Három operatív program, a környezetvédelmi, a közlekedési és a humán erőforrásokról szóló viszont még nyitva áll, de az év hátralevő részében véglegesíthető.
A környezetvédelmi dossziénál információink szerint az energiahatékonysággal, a méltányos átállást támogató alappal és a Mátrai Erőművel kapcsolatos kérdéseket kell még tisztázni, mielőtt ráüthetik a pecsétet a megállapodásra. Az operatív programok előtt azonban még aláírásra vár a partnerségi megállapodás is, egy, a fejlesztési célokat és a kohéziós források egyes területek közötti megoszlását rögzítő stratégiai dokumentum. Ennek aláírása közelinek tűnik – mondták brüsszeli források lapunknak.
Ketyeg az időzített bomba
Most, hogy a hosszadalmas tárgyalások a befejezésükhöz közelednek a hét évre több mint 21 milliárd euró összegű magyar támogatás felhasználásáról, ketyegni kezdett egy időzített bomba, amely ugyan forrásvesztést nem okozhat az év végéig, de hatástalanításának hiányában akadályává válhat a kohéziós pénzek kifizetésének.
Az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekről van szó, amelyek teljesülését minden egyes operatív program esetében fel kell tudni mutatni ahhoz, hogy a kifizetéseknél később ne legyen fennakadás. Ilyen feljogosító feltételnek számít a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékosok jogainak biztosítása és az alapvető jogi charta elveinek tiszteletben tartása. Márpedig az Európai Bizottság álláspontja szerint Magyarország esetében ez az utóbbi feltétel nem maradéktalanul teljesül.
A procedúra jelenlegi fázisában a magyar kormánynak nyilatkoznia kellett arról, hogy részéről teljesültnek látja-e a feljogosító feltételeket. Úgy tudjuk, hogy a magyarok igennel válaszoltak a kérdésre, ami időben jobban elhúzhatja az eljárást, tekintettel arra, hogy Brüsszel más véleményen van, és most, még az operatív programok véglegesítése előtt jogi érvekkel meg is kell indokolnia, hogy miért.
A forrásvesztés elkerülhetőnek látszik
Forrásaink szerint nem kizárt, hogy ezért a magyar OP-kat formailag csak jövő év elején lehet majd lezárni. Mindez azonban nem kell hogy forrásvesztést (az egyes OP-k büdzséjének egyhatodát) eredményezzen, aminek máskülönben be kellene következnie, ha a programokat év végéig nem fogadják el. Úgy tűnik, a bizottság enélkül is lényegében befejezettnek nyilváníthatja a munkát, és a magyar programok év vége előtt megkaphatják a zöld jelzést.
Azt ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy jövő év elején megkezdődjenek a kifizetések, anélkül hogy a magyar fél biztosítékokat adna az akadémiai szabadságra és a szexuális kisebbségek jogaira vonatkozóan. Mint ismert, az úgynevezett gyermekvédelmi törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárás jelenleg európai bírósági szakaszban van. Könnyen elképzelhető, hogy a kormánynak még az ítélet előtt engednie kell majd, ha nem akar lemaradni a pénzosztásról. Az akadémiai szabadság csorbulása pedig a közalapítványokon keresztül kerülhet újra asztalra, de immár nem a közbeszerzés okán, ahogy az a jogállami feltételességi eljárásban történt.
Egyébként nem kirívó, hogy a tagállamok elhasalnak a feljogosító feltételeken. Legutóbb a magyar sajtóban is nagy visszhangja volt annak, hogy a bizottság hasonló logika alapján addig nem fizet a kohéziós politikai pénzes bukszából a lengyeleknek, amíg nem adnak garanciákat az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozóan. A regionális politikai főigazgató nemrég egy parlamenti meghallgatáson azt is elmondta, hogy több országot is érint a dolog, és a vitás kérdések lezárása a cél.
