Pulay Krisztián, a MOL-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgatója, aki éjszaka a helyszínen követte a tűzoltók munkáját azt mondta, hogy nem volt robbanás. Úgy fogalmazott, hogy az üzem a termelés szempontjából fontos, de nem kritikus.
Pulay Krisztián a Mol sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy senki sem sérült meg, a tüzet lokalizálták, a baleset okait vizsgálják. A hatóságok folyamatosan monitorozzák a levegő minőségét, és egészségügyi határérték feletti értéket nem mértek.
Az ügyvezető igazgató a 444 beszámolója szerint erős lokális tűzként jellemezte az eseményt. A lángok az AV-3-as üzemnél csaptak fel, ami az első feldolgozóüzem, ahol belép a finomítóba a kőolaj. A szakember úgy fogalmazott, hogy fontos üzemről van szó, de a finomító egészét tekintve nem kritikus.
Pulay Krisztián cáfolta, hogy robbanás történt, szerinte a szemtanúk azt érzékelhették robbanásként, hogy veszély esetén a fáklyára engedik a finomítóban keletkező gázokat.
Ehhez kapcsolódóan: Tűz volt a százhalombattai olajfinomítóban
Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy nincs összefüggés a százhalombattai és a néhány órával korábbi romániai eset között. Ott a Petrotel-Lukoil kőolaj-finomítójában történt robbanás hétfő délben, a dél-romániai Ploieștiben, ott egy ember súlyosan megsérült. A romániai finomító egyébként nem üzemelt, mert a műszaki felülvizsgálatok miatt október 17-én 45 napra leállították.
Pulay Krisztián elmondta még, hogy a termelést fokozatosan újraindítják Százhalombattán a tűztől nem érintett üzemekben. Azt, hogy történtek hatással lesznek-e az ellátási láncra, csak azután derül ki, ha lefolytatták a vizsgálatokat és felmérték a károkat.
Csökkenhet a termelés
„A MOL Dunai Finomítójában hétfő éjjel keletkezett tűz komoly befolyással lehet a magyar és a regionális kőolajtermék ellátásra” – közölte Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője. Pletser elemzésében azt írta, hogy a tűzesetről készült képek és felvételek alapján valószínűsítjük, hogy a finomító lepárló kapacitásának 40 százaléka hónapokig nem lesz elérhető. Az üzem évi hárommillió tonna feldolgozó kapacitással rendelkezik, ez a legnagyobb a Dunai Finomító területén lévő három lepárló berendezésből. Emiatt a MOL csoport kénytelen lesz vagy az importot fokozni Magyarország és a többi piaca felé, vagy a stratégiai készletekhez hozzányúlni ideiglenesen, mint ahogy az OMV tette Magyarországon pár éve a schwechati eset után, hogy folyamatos maradjon a hazai üzemanyag ellátás. (Azóta a stratégiai készleteket pótolta az osztrák cég).
Pletser Tamás szerint a régióban Szerbia energiaellátása még nagyobb veszélyben van, mert az ország energia diverzifikációja és biztonsága sokkal törékenyebb, mint Magyarországé. Az ország egyetlen finomítójával rendelkező cége, a NIS ellen október 8-án életbe léptek az amerikai szankciók az orosz tulajdonlás miatt. A NIS a Gazprom leányvállalatának, a Gazpromneftnek az irányítása alatt van, a részvények 45 százalékának birtoklása révén. (A részvények 29 százalékát a szerb állam, 11-et pedig egy orosz befektetői csoport birtokolja, korábban közvetlenül a Gazpromé volt ez a csomag).
„A szankciók miatt a NIS nem tud kőolajat importálni, ami azt jelenti, hogy ha nem sikerül megoldást találni a helyzetre, akkor egy-másfél hónapon belül le kell állítani a pancevoi üzemet, a NIS egyetlen jelentős kőolajfinomítóját” – tette hozzá az elemző. A szakértő szerint a MOL várhatóan a mostani százhalombattai baleset miatt nem tud jelentős termékmennyiséget exportálni, ami tetézi a bajt Szerbiában, ha tényleg leáll Pancevo.
Az ország földgáz oldalról is küzd. Mivel a Gazprom nem látja biztosítottnak, hogy a jövőben is el tudja látni Szerbiát földgázzal, ezért a most októberben lejáró hosszútávú földgáz szállítási szerződést nem hosszabbította meg az orosz cég három évvel, mint ahogy korábban jelezte. Helyette csak év végéig biztosít földgáz ellátást a Gazprom, ami az alternatívakkal kevésbé rendelkező Szerbia esetén komoly fejfájást okoz.
Pletser szerint erős az amerikai nyomás az országon, hogy állami kontrol alá vegye a NIS-t vagy éppen a szállítást biztosító gázeszközöket, amelyek a Gazprom tulajdonában vannak. Ha ez megtörténik, akkor az amerikaiak leveszik a szankciós listáról a szerb céget, és megnyílik az út más földgáz importforrások eléréséhez is ezen a Gazprom tulajdonban lévő vezetéken. Az elemző úgy véli, a szerb kormány – érzelmi és jogi okokból – hallani sem akar arról, hogy hátat fordítson Oroszországnak. A mostani helyzet azonban tovább nehezíti a döntést Aleksander Vucic kormányának. „Ha kitartanak az oroszok mellett, akkor megbénulhat az ország energiaellátása. Ha leválnak az oroszoktól, akkor pedig a saját ultranacionalista választóival kell megküzdenie a szerb elnöknek” – tette hozzá.
