A hajó- és légi forgalmat megzavaró hadgyakorlatok eredetileg vasárnap véget értek volna, de Peking a folytatás mellett döntött, ami sokak szerint egy fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével járhat a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú térségben.
A Népi Felszabadító Hadsereg friss tájékoztatása szerint a tengeri hadviselésre és a tengeralattjáró-elhárító műveletekre fognak összpontosítani.
Kína előző csütörtökön, az amerikai képviselőház elnökének vitatott tajpeji látogatása után kezdett hadgyakorlatokat a sziget körül. A manőverek hat helyszínen zajlottak, kínai hadihajók és katonai repülőgépek számos alkalommal átlépték rövid időre a Tajvani-szoros feletti felezővonalat, ráadásul a hadsereg éleslőszert is használt, valamint rakétákat lőtt át a sziget fölött.
A távol-keleti ország vezetése eddig figyelmen kívül hagyta a feszültség enyhítését célzó felszólításokat, így nem tudni azt sem, hogy mikor érhet véget Tajvan blokádja.
A tajpeji védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy hatvanhat repülőgép és tizennégy hadihajó vesz részt a gyakorlatozáson, amelyen támadást szimulálnak a sziget ellen. A tajvani fegyveres erőket a történtekre tekintettel készültségbe helyezték, szorosan figyelemmel követik a kínai mozgásokat. Illetve névtelenséget kérő források szerint a héten gyakorlatokat fognak folytatni éleslőszerrel, mesterlövészek, különböző harcjárművek, páncélosok és támadó helikopterek részvételével.
Feszült légkör
Kína saját szakadár tartományaként tekint Tajvanra, amelyet szükség esetén katonai erővel is vissza akar szerezni, ezért bármiféle hivatalos amerikai kapcsolatfelvételre dühödten reagál, ugyanis úgy véli, hogy ezzel a sziget évtizedek óta tartó de facto függetlenségének állandósítását bátorítják.
A vizitre egyébként is feszült légkörben került sor, ráadásul tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Nancy Pelosi a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Tajvanra látogatott 1997 óta, amikor is elődje, Newt Gingrich ott járt.
Peking a látogatásra válaszul több hadgyakorlatot jelentett be a sziget körül, fenyegető nyilatkozatokat tett a delegáció érkezésekor, a külügyminisztérium pedig bekérette az amerikai nagykövetet. Emellett bejelentették, hogy leállítják a csipgyártáshoz szükséges homok exportját, illetve a hal- és gyümölcsimportot.
Caj Ing-ven tajvani elnök országa támogatására szólította fel a nemzetközi közösséget, valamint a térségbeli biztonságot fenyegető cselekmények beszüntetését sürgette.
A világ hét legfejlettebb ipari gazdaságát tömörítő országcsoport (G7) szintén elítélte a kínai fellépést, ennek nyomán pedig a kínai külügyminiszter lemondta tervezett találkozóját japán kollégájával.
„Ha bekövetkezik a legrosszabb, legalább mentálisan felkészült leszek” – Egyre többen kérnek fegyveres kiképzést Tajvanon
Karine Jean-Pierre, a washingtoni Fehér Ház sajtótitkára felelőtlennek minősítette Kína cselekedeteit, aláhúzva, hogy semmi értelme nincs a mostani eszkalációnak.
Tajvan de facto amerikai nagykövete úgy vélekedett, hogy Kínának nincs oka „ilyen dühösnek lenni”, hiszen az Egyesült Államok törvényhozói már korábban is jártak a szigeten. „A kockázatokat Peking jelenti” – mondta.
Az amerikai kormány próbálta csökkenteni a Pelosi-vizit jelentőségét, mondván, hogy nincs változás az Egyesült Államok régóta fennálló egy Kína-politikájában, amelynek alapján Tajvant nem ismerik el hivatalosan független államként, ugyanakkor szoros informális kapcsolatokat tartanak fenn vele.
Washington a kínai katonai fenyegetésekkel szemben a „stratégiai kétértelműséget” képviseli, nyíltan nem árulja el, hogy mit tenne, ha Peking megpróbálná lerohanni a területet.
