A magyar kormány által javasoltnál szűkebbre vonná az Európai Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagságának körét, de a polgármestereket nem érintené a korlátozás – értesült a Szabad Európa megbízható forrásokból.
További tárgyalásokra lesz szükség az Európai Bizottság és a magyar kormány között a többek között az új Erasmus-programokban való magyar részvétel biztosítása érdekében, miután Brüsszel ellenjavaslata jobban kiterjesztené azoknak a politikusoknak és köztisztviselőknek a körét, akik helyet foglalhatnának a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumában.
A polgármestereket nem korlátoznák
Az Európai Bizottság által a magyar kormánynak a héten átnyújtott javaslat részben átfedést mutat az utóbbi ajánlatával, részben ugyanakkor több tekintetben is túlmegy azon. Nem vonatkozna ugyanakkor a kuratóriumi tagságot érintő korlátozás a polgármesterekre, illetve azok beosztottjaira (becslések szerint jelenleg kilenc polgármester ül például az egyetemek irányító testületeiben).
Az Európai Bizottság az ügyre rálátó forrásaink szerint az alábbi állami és köztisztviselői funkciókat tartaná távol a kuratóriumoktól a testület által megállapított politikai összeférhetetlenség kiküszöbölése érdekében. Ennek alapján a politikai döntéshozók közül nem kerülhetne be az egyetemek vezetésébe a mindenkori miniszterelnök, a miniszterek, politikai államtitkárok és a miniszterelnökség és a minisztériumok politikai igazgatói.
A magas rangú kormánytisztviselők kategóriájában a közigazgatási államtitkárokra és az államtitkár-helyettesekre, továbbá a kormány- és a miniszteri megbízottakra vonatkozna a korlátozás. A fentieket jórészt a korábbi magyar javaslat is lefedte. Új elemként ugyanakkor Brüsszel a parlamenti képviselőket, a magas rangú köztisztviselőket és tisztviselőket és az állami hivatalok (például az Állami Választási Bizottság, a nukleáris hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal) vezetőit sem tartaná kívánatosnak a szóban forgó funkcióban.
Túl hosszú a kétszer hat év
A bizottság értesülésünk szerint a kormány által javasolt hatéves és egyszer újabb hat évvel meghosszabbíthatónál mindenképpen rövidebb időben határozná meg az alapítványi kuratóriumi tagok mandátumát. Úgy tudjuk, hogy Brüsszel nem mondott konkrét számot, de jó néven venné, ha a kinevezés mondjuk kétszer négy évre szólna.
Az ügyre rálátó források szerint a bizottsági ajánlat két, a magyar kormány által nem tárgyalt kérdésre is kiterjedne. Ezek egyike, hogy a listán szereplő funkciókat betöltő személyek távozásuk (köztisztviselői funkciójuk megszűnése) után mennyi idővel vállalhatnának tisztséget a kuratóriumokban. Úgy tudjuk, hogy a testület legalább két évre hajlik, de ez nincs kőbe vésve. Ahogy az sem, hogy milyen kritériumok alapján választhassák ki a kuratóriumok tagságát. Az viszont egyértelmű, hogy a jelenlegi „kooptálási” gyakorlat elfogadhatatlan a bizottság számára.
Néhány más nyitott kérdés is van még az alapítványi kuratóriumokkal kapcsolatban, de ezeket már egy másik keretben, a kohéziós politikai források kapcsán kell majd megvitatni a kormánnyal. Az egyik ilyen kérdés nagy eséllyel a szenátus jogosítványainak megerősítése lehet a jelenlegi formában politikai ellenőrzés alatt álló kuratóriumokkal szemben. A tudományos élet szabadságának csorbulása körülbelül kétmilliárd euró kohéziós politikai forrás folyósítását blokkolja jelenleg a hazánk rendelkezésére álló közel 22 milliárd euró fejlesztési pénzből 2021 és 2027 között.