Benjámin Netanjáhú a Fehér Házban találkozik Donald Trumppal kedden, a tűzszünet szempontjából kritikus időszakban, miközben éles viták folynak a gázai lakosság kitelepítésére vonatkozó amerikai elnöki elképzelésekről.
Az időzítés kényes, ugyanis a tárgyalásoknak mostanában kellene megindulniuk az Izrael és az Egyesült Államok által egyaránt terrorszervezetnek minősített Hamásszal a gázai tűzszünet második szakaszáról.
„Ez egy rendkívül jelentős találkozó, amely nagyban meghatározza az egész háború és a megállapodás további menetét” – mondta Avi Melamed volt izraeli hírszerző tiszt a Szabad Európának.
Eltérő spekulációk keringenek a tárgyalásokkal kapcsolatban, egyes elemzők szerint Donald a folyamat előmozdítását fogja sürgetni Netanjáhúnál. „Alapvetően arról van szó, hogy próbálja minél hamarabb lezárni a helyzetet” – mutatott rá a szakértő.
A látogatásra ugyanakkor mindössze pár nappal azután kerül sor, hogy az amerikai elnök arra szólította fel a palesztin enklávé lakosait, hogy költözzenek Egyiptomba vagy Jordániába. Úgy fogalmazott, hogy Gáza „kitakarítása” azt jelentené, hogy „talán a változatosság kedvéért békében élhetnének”.
A javaslatot az izraeli kormány néhány keményvonalas tagja üdvözölte, de az arab országokban komoly felháborodást, ami feltehetőleg nagyjából tükrözi is a helyi közvéleményt.
„A Közel-Keleten ezt kivitelezhetetlennek, nemkívánatosnak, illegálisnak tartják” – közölte Chris Doyle, az Arab-Brit Megértési Tanács igazgatója.
„Ez volt a vörös vonal Egyiptom számára nemcsak Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök idején, hanem egészen (Hoszni) Mubarak volt elnökig visszamenőleg, hogy nem fogadják el, hogy Gázát Egyiptomra lőcsöljék” – tette hozzá.
Jordániában már több millió palesztin él, és Egyiptomban is tízezrek. Trump láthatlóag arra célozgatott, hogy a két ország nagyban függ az amerikai katonai és pénzügyi segélyektől, ez pedig engedelmességre késztetheti őket. „Sokat teszünk értük, és ők is meg fogják ezt tenni” – jelentette ki.
Melamed aláhúzta, hogy az arab közösségi médiában egyesek szembemennek a hivatalos állásponttal. „Az emberek azt mondják, hogy a gázai palesztinoknak nincs hova visszamenniük. Nincsenek otthonok, nincsenek szolgáltatások” – szögezte le, rámutatva, hogy a menekültek valódi jövőt akarnak maguknak és a gyerekeiknek, házat szeretnének sátor helyett.
Azt azonban az egykori izraeli hírszerző is elismerte, hogy nem ezek a nézetek vannak többségben.
Doyle szerint Trump nyilatkozata „kezdeti tárgyalási taktika lehet, ugyanis jól tudják, hogy nem fognak 1,5 millió menekültet befogadni”. „De ehelyett talán ráveszi őket egy jelképesebb mennyiségre, például százezer főre fejenként, vagy ráveheti őket, hogy valamely másik kérdésben rugalmasabbak legyenek” – vélekedett.
Más izraeli megfigyelők is igen szkeptikusak Trump ötletével kapcsolatosan. Zvi Bar'el veterán újságíró, a hadsereg nyugalmazott tisztje arról írt egy friss cikkében, hogy ezek a javaslatok veszélyeztethetik az egyelőre működni látszó gázai fegyvernyugvási megegyezést, és ez azt eredményezheti, hogy a Hamász leáll az elhurcolt túszok szabadon bocsátásával.
„Ahhoz, hogy az összes túsz kiszabadulhasson, Izraelnek nem csak be kell szüntetnie a háborút, hanem tartózkodnia kell annak újrakezdésétől is, s tárgyalásokat kell kezdenie Gáza újjáépítéséről. Viszont ha Trump áttelepítési ötlete is az asztalon van, akkor a Hamásznak kulcsfontosságú feltétele lehet annak a követelése is, hogy ezt vessék el, ez pedig kockára teszi a megállapodás folytatását” – közölte.
Trump és Netanjáhú tárgyalásán szó lehet az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolat normalizálásának lehetőségéről is. Az amerikai elnök közel-keleti megbízottja múlt héten Rijádból Jeruzsálembe utazott.
Egy efféle megállapodásnak hatalmas jelentősége lenne az Ábrahám-egyezményt követően, amelynek keretében diplomáciai kapcsolat jöttek létre Izrael, illetve az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között az első Trump-adminisztráció idején.
A Hamász 2023. október 7-ei izraeli terrortámadása után elindított gázai háború súlyos pusztítása miatt azonban széles körben úgy célik, hogy egy ilyen alkut egyelőre politikailag rendkívül nehéz lenne Szaúd-Arábiának megkötnie.
Rijád ráadásul a kapcsolat normalizálását a kétállami megoldáshoz, azaz a palesztin állam létrejöttéhez kötötte a Gázai övezetben és Ciszjordániában.
A napokban Szaúd-Arábia Egyiptommal, Jordániával, Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel, valamint a Palesztin Hatósággal és az Arab Ligával közös nyilatkozatot írt alá, amelyben határozottan elítélték a lakosság áthelyezésének gondolatát.
„Megerősítjük, hogy elutasítunk minden olyan kísérletet, amely a palesztinok elidegeníthetetlen jogainak csorbítására irányul, akár telepépítési tevékenység, akár kilakoltatások, akár a földek annektálása, akár a földek tulajdonosoktól való elvétele révén” – áll a szövegben.
