Elfogadta az országgyűlés a 2023-as költségvetést, megszavazta a kormánypárti többség azt is, hogy a jövőben ugyanazon a napon legyen az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választás Magyarországon. Ehhez a korábban gránitszilárdságúnak ígért Alaptörvény immáron tizenegyedik módosítása kellett. Január elsejétől a megye helyett a vármegye, a kormánymegbízott helyett pedig a főispán elnevezés lesz a hivatalos.
Az országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadta a 2023-as költségvetést. Ebben a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.
Varga Mihály pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy a kormány számol:
- az ukrajnai háború elhúzódásával, amely válságot hozhat,
- a bevezetett szankciók hatásaival,
- a háború okozta energiaválság következményeivel,
- a háborús inflációval,
- az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.
A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke összefoglalta a tanács véleményét a benyújtott törvényről. A 444 beszámolója szerint Kovács Árpád elmondta, hogy a tanács szerint zárószavazásra bocsátható a törvény. Ugyanakkor kitért arra, hogy a vártnál nagyobb infláció, a szomszédban dúló háború következményei az energiaválság, a világgazdaság lassulása valamint az EU-van történő megállapodás elhúzódása mind növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kockázatát, ezért indokolt alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.
A szavazások napja lesz
Az országgyűlés 140 igen, 36 nem szavazattal elfogadta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását. Ennek értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egy időben kell megtartani. A változtatást a kormánypártok kezdeményezték és a költségek csökkentésével indokolták. A témában elemző cikkünket itt olvashatják:
Időutazás: vármegyék és főispánok
A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". (Például táblákon továbbra is használható a megye.)
Az indoklásban szerint a „vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése".
Az, hogy a kormány szándékai szerint a kormánymegbízottakat ezentúl főispánoknak kell hívni a „2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról" nevű törvényjavaslat elfogadásával dőlt el. A 444. emlékeztet arra, hogy a vármegyés ötlet már 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták, de a heves viták miatt végül kikerült a végleges változatból.
Az egyik ellenzője Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője volt. Ő most, még a szavazás előtt, arról írt a közösségi oldalán, hogy az álláspontja az ügyben az elmúlt években sem változott: sem a kormánymegbízott, sem a megye átnevezésével nem ért egyet. Az előbbit nem szavazza meg, az Alaptörvény módosítását viszont, fenntartásaival együtt, kötelessége megszavazni.
