Négy hónapja változatlan szinten van az infláció Magyarországon. Abban, hogy nem emelkedett tovább az index, nagy szerepe van az erős forintnak. Elemzők szerint idén 4,5 százalék lehet az átlagos fogyasztói áremelkedés, a jövő év bizonytalan.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte, hogy a kormány „folytatja a harcot az indokolatlan áremelésekkel szemben” és hogy, „októberben a hideg élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,4%-kal csökkent.”
Ezek az adatok némiképp alulmúlták a piaci várakozásokat. Az októberi statisztikákkal már négy egymást követő hónapban látjuk változatlanul ezen a szinten az áremelkedés ütemét. „Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakember szerint az összképen az sem javít sokat, hogy az éves bázisú maginfláció, amelyből kiszűrik a gyakran változó tételeket, 4,2 százalékra gyorsult. Emögött részben egy normálisnak tekinthető havi átárazás, részben a tavalyi alacsony bázis húzódik meg.
Segített az erős forint
Virovácz szerint a részleteket tekintve talán a legfontosabb fejlemény, hogy az élelmiszerek esetében havi alapon 0,1 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a régiós országokban októberben pont az élelmiszerinfláció felfutása okozott kellemetlen meglepetést. „Meglátásunk szerint ez az eltérést az erősödő forint hatását tükrözheti” – tette hozzá. A forint ereje a tartós fogyasztási cikkek esetében is kordában tartja az áremelkedést, ahol havi alapon stagnáltak az árak.
Ahogy az előző hónapban, úgy most is a ruházkodási cikkek esetében volt erős az egyhavi áremelkedés októberben, ami szezonális folyamatokhoz köthető. Ez az egy csoport volt az inflációs kosárban, ami érdemi árváltozást mutatott szeptemberről októberre. Minden más főbb tétel esetében nulla körül – vagy enyhén felette vagy enyhén alatta – alakult a havi árváltozás. Az elemző szerint a szolgáltatások esetében is, ahogyan várni lehetett a megszokott szezonális árváltozások miatt, havi alapon stagnált az árszínvonal.
A szakember szerint az éves bázisú mutató esetében jelentősen mérséklődött az élelmiszerek éves bázisú áremelkedése, így ez a tétel már csak a második legnagyobb inflációs hozzájáruló. Az első helyen a szolgáltatásokat találjuk, ahol jelentősebben gyorsult az éves bázisú mutató, elérve a 6,7 százalékos rátát.
„Ez a két tétel, az élelmiszerek és szolgáltatások felelősek a 4,3 százalékos fő mutató kétharmadáért” – hangsúlyozta Virovácz. A háztartási energia esetében továbbra is alacsony kétszámjegyű inflációt látni, ami szintén érdemben erősíti az inflációt, ahogyan a szeszes italok, dohánytermékek éves bázisú drágulása is.
Az elemző szerint továbbra is elmondható, hogy az elmúlt hónapokban látott alacsony havi átárazás nem igazán írja át a lakosság inflációs várakozásaira vonatkozó képet. Bár látszik némi fékeződés az elmúlt hónapokban, a várakozások továbbra is magasan ragadtak, amely megnehezíti a jegybank és a gazdaság számára, hogy rövid távon elérhető közelségbe kerüljön a három százalékos inflációs cél.
„A következő hónapokban lefelé mozdulhat az inflációs ráta a bázishatások következtében. Hogy pontosan hol áll majd év végén, az nagyban függ az árrésstop kibővítésének hatásától, de vélhetően érdemben négy százalék alatti mutatót láthatunk majd” – tette hozzá. Virovácz Péter szerint idén átlagosan 4,4–4,5 százalékos átlagra számíthatunk az inflációs rátát illetően.
A következő két évet az árréstoppok megléte majd várható kivezetése komolyan befolyásolja. Míg jövőre 3,6 százalék körül lehet az átlagos pénzromlás üteme, addig 2027-ben 4,3 százalék körül alakulhat. „A megemelt kormányzati deficit ugyanakkor egyértelműen felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz az elkövetkező évekre nézve” – hangsúlyozta.
Szerinte rövid távon biztosan marad a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat. Ugyanakkor egyre nagyobb esélyét látjuk annak, hogy 2026 jelentős részében vagy akár egészében is változatlanul 6,5 százalékon áll majd az irányadó ráta.
„Ennek oka, hogy a következő egy-két évben olyan jellegű sokkok érhetik a magyar gazdaságot, amelyek egyértelműen inflációs kockázatokat hordoznak, például a lakosság anyagi helyzetét érintő kormányzati keresletélénkítés és magasabb deficit, az árrésstopok kivezetése és a kétszámjegyű minimálbér-emelés” – vélekedett az elemző.
Messze a kamatcsökkentés
Az MBH elemzői, Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán is azt emelték ki, hogy a 4,3 százalékos októberi inflációs adat kedvezőbben alakult az általunk és a piaci konszenzus által várt 4,5 százaléknál.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30 százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,1 százalékos csökkenést mért a statisztikai hivatal, amiben meghatározó volt az idényáras élelmiszerek árcsökkenés. Az elemzők szerint a járműüzemanyagok ára a várakozásunknak megfelelően 1,1 százalékkal csökkent, a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19 százalékos súlyú egyéb cikkek főcsoportnál 0,3 százalékos áremelkedést közöltek.
A szezonváltás nyomán a ruházkodási cikkek 2,3 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkek kategóriában stagnálást mért a KSH, amit támogatott a stabilabb forint árfolyam is. Az elemzők szerint az éves inflációs adat továbbra is a jegybanki célsávon kívül mozog, ugyanakkor a vártnál valamivel pozitívabb a kép.
„Az infláció 2025. decembertől visszatérhet a toleranciasávba és 2026 közepéig a sávon belül maradhat, elsősorban a bázishatásnak és az árrés-stop intézkedéseknek köszönhetően” – tették hozzá. A kormányzati bejelentések szerint 2026 február végéig érvényben maradnak az árrés korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni.
„Az elmúlt hónapok forinterősödése segíti a dezinflációt, de az árrés-stop intézkedések kivezetésének áremelő hatása 2026 második felében mutatkozhat, miközben a kormányzati keresletélénkítő intézkedések is az infláció emelkedésének irányába hatnak” – vélekedtek a szakértők.
Az elemzők arra számítanak, hogy idén az éves átlagos infláció 4,5 százalék lesz, jövőre 3,9 százalék. „Bár a mai adat a vártnál jobb lett, és az inflációs kilátások a jövő év tekintetében a néhány hónappal ezelőttihez képest egyértelműen jobbnak tűnnek, a jegybank várhatóan nem fog hamar elkezdeni kamatot csökkenteni” – tették hozzá.
Gondot okoz az árrésstop
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek áremelkedési üteme októberben is a kívánatos 5 százalék alatt maradt. „Ennek azért van jelentősége, mert a kormány képviselői az árrésstop bevezetésekor ezt az értéket jelölték meg az intézkedés kivezetésének feltételeként” – mondta Kozák Tamás.
A főtitkár szerint a KSH az élelmiszerek és alkoholmentes italok árucsoportban szeptemberben 3, októberben pedig 1,7 százalékos éves áremelkedést regisztrált, vagyis az élelmiszer áremelkedés nemcsak alacsony, de lefelé is húzza a fogyasztói árindexet. A következő hónapokban a bázishatás miatt hasonló tendencia várható.
A főtitkár szerint az árréstop nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, az idén áprilisi egyszeri árcsökkenés után az infláció jövő tavasszal visszatér az eredeti pályájára, a szőnyeg alá söpört valódi probléma (a beszállítói árak emelkedése, az ellátási lánc strukturális problémái) újra megjelenik. „Az árrésstop nem növelte a kiskereskedelmi forgalmat sem, éppen ellenkezőleg, elbizonytalanító hatása miatt az élelmiszer fogyasztás továbbra is a lehetőségek alatti ütemben bővül” – tette hozzá.
Kozák szerint az árrésstop miatt az érintett kiskereskedőknél összeségében minden 100 forint árrésstopban érintett termék árbevétele után 15-20 forint veszteség keletkezik, ez csökkenti a kiskereskedelmi beruházásokat. Emellett a hatósági beavatkozás elszívja a kistelepülési boltokból a vásárlókat, ami komplett településeket tesz kereskedelmi értelemben sivataggá. „Végezetül az intézkedés növeli az importhányadot, rontja a hazai élelmiszer termelés piaci pozíciót, és jellegéből adódóan visszafogja a kiskereskedők közötti igazi árversenyt” – tette hozzá a főtitkár.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH az októberi árakat közli, saját listánkkal már a novemberi árváltozásokat láthatjuk. Fontos megjegyezni, hogy a szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem.
Októberről novemberre hat termék ára emelkedett, miközben csupán két tétel ára csökkent. A cukor egy hónap alatt 309 forintról 347-re drágult. Többet kellett fizetni a vajért is, amelynek az ára 509-ről 572 forintra emelkedett. Szezonális okok miatt 449-ről 699-re nőtt a banán, két forinttal, 1998 forintra emelkedett a koktélparadicsom kilogrammonkénti ára.
A tízdarabos tojás ára pedig 915-ről 943 forintra nőtt. Drágább lett az általunk figyel WC-papír ára is: 2299 forintról 2599-re változott. Olcsóbb lett ugyanakkor a burgonya ára, ami 268-ról 246 forintra csökkent és kevesebbet kellett fizetni a csirkemellért is, amelynek kilogrammonkénti ára 2350-ről 2317 forintra mérséklődött.
