Öt százalékra emelné a Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetési hiánycélt az idei és a jövő év tekintetében is. Ezzel adva mozgásteret a büdzsének a gazdaság megtámogatására, vagyis a választások előtti költekezésre. Kedden azt is bejelentették, hogy a bankadót is megemelik, a hírre a forint árfolyama gyengüléssel reagált.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi sajtó-háttérbeszélgetésen jelentette be, hogyan írná át a tárca az idei és a jövő évi költségvetést. Az eseményre a Szabad Európa szerkesztősége nem kapott meghívót.
A kormány még nem döntött az intézkedésekről, ezért a háttérbeszélgetésen elhangzottak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezeteként kell értelmezni. Mint ismert az idei és a jövő évi büdzsé hiányát eredetileg a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékában határozta meg a kormány. A Telex és a Portfolió tudósítása szerint az NGM ezt a 2025-ös és 2026-os év esetében is 5 százalékra emelné a GDP arányában. Azért ennyire, mert 5,1 százalék esetén Magyarország az uniós már a túlzottdeficit-eljárás megindítását kockáztatná. Ezt pedig a kormány szeretné elkerülni.
A tervek szerint a pénzforgalmi hiány idén 5055, míg jövőre 5445 milliárd forint lenne, vagyis ennyivel többet költene az állam, mint amennyi bevétele lesz. A hiányt devizakötvény-kibocsátással fedezné a minisztérium jövő év elején.
Ehhez kapcsolódóan: Tízmilliárd eurós kedvezményes hitelt keres a kormány Washingtontól Tokióig
Nagy Márton szerint a deficit emelésére azért van szükség, mert a gazdasági növekedés elmarad a várakozásktól, az inflációt pedig alábecsülte a kormány. A tárcavezető a GDP-arányos államadóssággal kapcsolatban megjegyezte: „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv marad érvényben. Ez azt jelenti, hogy 2024, 2025 és 2026 esetében is 73,5 százalékos lesz a GDP-arányos adósságszint, amelynek megtartásában az idén az erős forintárfolyam segít, jövőre pedig a remélt nagyobb gazdasági növekedés.
A jövő évi büdzsével kapcsolatban azt is elmondta, hogy az eredeti tervekhez képest nőtt a kiadási oldal a kormány új gazdaságpolitikai döntései miatt. Ilyen a lakossági adócsökkentés, a vállalatoknak betervezett adócsökkentés, az Otthon Start program, a kis- és közepes vállalatoknak szánt három százalékos hitel, és a nyugdíjasoknak beígért pluszjuttatások. A minisztérium azzal számol, hogy jövőre a 14. havi nyugdíjból egy heti részt fizet ki a kabinet. A jövő év elején 150 milliárd forintos extra kiadás terheli majd meg az állami büdzsét, a 14. havi nyugdíj teljes éves kiadása ugyanis 600 milliárd forint körül van.
„Emellett a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” – tette hozzá Nagy Márton miniszter.
A háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogy jövőre az ötszázalékos hiánycélt úgy tudja vállalni a kormány, hogy már most teljes egészében zárolja a 192 milliárd forintos általános tartalékot, a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofit-adójából származó költségvetési bevételt pedig megduplázná az eredeti elképzelésekhez képest. Vagyis az eddig tervezett 185 milliárd forint helyett 370 milliárd forintot szedne be 2026-ban banki extraprofitadóból.
A tervezett intézkedés hírére a forint árfolyama gyengülésnek indult. Az euróval szembeni reggeli, 383 forintos nyitó árfolyam 386 forintra ugrott, majd cikkünk írásakor 385 forinton stabilizálódott.
De mit szólnak ehhez a hitelminősítők? Nagy Márton szerint a hiánycélok emelése és az új fiskális lépések miatt nem lesznek szigorúbbak a hitelminősítők. A tárcavezető szerint ez azért lehet, mert a hitelminősítők már eddig is öt százalék körüli hiányt vártak jövőre.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd
Nagy Márton a pozitív kockázatok között megemlítette az esetleges magyar jegybanki kamatcsökkentéseket és annak hatását. Szerinte, ha elindulna jövőre egy kamatcsökkentés, akkor az állam kamatkiadásait ez GDP-arányosan 0,2 százalékponttal tudná mérsékelni.
