Izrael és szövetségesei megsemmisítették az Iránból kilőtt több száz drón és rakéta „túlnyomó többségét” a példátlanul nagyszabású éjszakai támadás során. Az Izrael elleni iráni akció nyomán sokan a közel-keleti konfliktus súlyos eszkalációjától tartanak.
Hangos robbanások kíséretében fények villantak az égen Izrael több vidéke felett április 14-én a hajnali órákban, ahogy az ország légvédelme egymás után lőtte le a bejövő drónokat és rakétákat, amelyeket Irán indított néhány órával azután, hogy elfoglalt egy Izraelhez köthető hajót a Hormuzi-szorosban.
Az izraeli hatóságok szerint mindössze egy izraeli katonai létesítményben esett kisebb kár, és egy hétéves kislány sérült meg súlyosan. Több mint kétszáz drónt és rakétát – köztük körülbelül tíz cirkálórakétát – semmisítettek meg a becsapódás előtt.
Az amerikai és a brit fegyveres erők is részt vettek a lövedékek elhárításában, többet megsemmisítettek az iraki–szíriai határterület felett, miközben Izrael felé tartottak – jelentette az amerikai és a brit média.
Izrael és Irán évtizedek óta ádáz ellenségek, de ez volt az első közvetlen támadás a másik ország területe ellen: az első olyan akció, amelyet nem proxyerők révén vagy a másik fél egy harmadik országban működő létesítménye ellen követtek el.
„Mostanáig a bejövő rakéták túlnyomó részét megsemmisítettük” – közölte Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásról, amely, mint mondta, annak az április 1-jei gyilkos dróncsapásnak a megtorlása volt, amely Irán damaszkuszi konzulátusát érte Szíriában.
Izrael az iráni nagykövetséget bombázta Damaszkuszban, megöltek egy iráni parancsnokot
Irán és a Nyugat között egyre erősebb a feszültség a gázai háború és a szíriai dróncsapás miatt.
Irán a Tisztes válaszlépés nevet adta Izrael elleni támadásának, „válaszlépés a cionista rezsim damaszkuszi diplomáciai kirendeltségeink elleni agressziójára”.
A jelek szerint azonban Teherán ügyel arra, hogy a támadás ne szélesítse ki a konfliktust a térségben, ENSZ-képviselete közölte, hogy „az ügy lezártnak tekinthető”.
Az iráni támadást a világ számos kormánya azonnal elítélte, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig azt mondta: „Mélyen aggasztja, hogy nagyon is valós az egész térségre kiterjedő pusztító eszkaláció veszélye.”
„Többször hangsúlyoztam, hogy sem a régió, sem a világ nem engedhet meg magának egy újabb háborút” – közölte, miközben minden érintett felet önmérsékletre intett.
A Reuters egy diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa még április 14-én összeül, és Izrael kérésére megvitatja a támadás elítélését és az Iszlám Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítását.
Közben az Egyesült Államok vezetői, köztük Joe Biden elnök, óva intették Iránt bármilyen Izrael elleni fellépéstől. Közölték, hogy Washington „minden erővel” támogatná Izraelt.
Regionális hatalomként Egyiptom „a legnagyobb önmérsékletet” szorgalmazta.
Ehhez kapcsolódóan: Irán legfelsőbb vezetője: Elégtételt veszünk Izraelen a tábornokok meggyilkolásáért
A támadást megelőzően, április 13-án az iráni állami média arról számolt be, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda erői elfoglaltak egy állításuk szerint „Izraelhez köthető” tartályhajót a Hormuzi-szoros közelében.
Ezután Izrael bejelentette, hogy fokozott készültségbe helyezi hadseregét, és bezárja az iskolákat egy esetleges támadás veszélye miatt.
Kalózkodással vádolta meg Iránt, és közölte, hogy Teherán „viselni fogja a közel-keleti feszültség fokozódásának következményeit”.
Az IRNA állami hírügynökség szerint az MSC Aries nevű, portugál zászló alatt közlekedő hajót – amelyet állítólag egy izraeli milliárdos résztulajdonában lévő hajózási társaság üzemeltet – április 13-án lefoglalták és iráni felségvizekre vitték.
A hajó üzemeltetője, az olasz–svájci MSC Csoport később megerősítette, hogy az iráni hatóságok megjelentek a hajón.
Az MSC közlése szerint a hajón 25 fős legénység tartózkodott. Szorosan együttműködnek „az illetékes hatóságokkal a jólétük és a hajó biztonságos visszatérése érdekében”.
A hajó április 13-i lefoglalását követően az izraeli katonai szóvivő azt mondta, hogy „Iránnak következményekkel kell szembenéznie, ha úgy dönt, hogy tovább eszkalálja a helyzetet”.
Izrael megtorló gázai háborúját a Gázát uraló és az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió által terroristacsoportnak minősített Hamász október 7-i dél-izraeli rajtaütése váltotta ki, amelyben 1200 embert megöltek és több száz túszt ejtettek.
A Hamász megsemmisítésére indított izraeli invázió több mint 33 ezer palesztin áldozatot követelt a Gázai övezetben a palesztin terület Hamász által irányított egészségügyi minisztériuma szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Irán ügynökei és partnerei csúcsra járatják a fegyvergyártást a Közel-Keleten
Teherán a háború kezdete óta nyíltan támogatja az Izraelt támadó militáns csoportokat és saját proxyerőit, amelyek Irán Izraellel és a Nyugattal szembeni „ellenállási tengelyét” képezik. Ezért sokan aggódnak egy olyan szélesebb körű közel-keleti konfliktus veszélye miatt, amelyben a két ősellenség, Irán és Izrael egyaránt részt vesz.
Az Ambrey biztonsági cég április 13-án este közölte, hogy a jemeni húti lázadók Iránnal együttműködve több drónt is kilőttek Izraelre.
Az Irán proxyerejének tartott libanoni Hezbollah Izrael elleni légicsapásai mellett az ugyancsak Teherán támogatását élvező hútik izraeli területet, valamint nemzetközi és izraeli hajókat támadtak a Vörös-tengeren.
A Hormuzi-szoros egy keskeny átjáró az Iránnal határos Perzsa-öbölbe, amelyen a világ olajforgalmának egyötöde halad át. Az Egyesült Arab Emírségek keleti partján fekvő Fudzsejra jelentős kikötő.
