Magyarországot és Törökországot emlegette negatív példaként Emmanuel Macron francia elnök: A kormányát ért kritikákra válaszolva egy interjúban azt mondta, Franciaország kormánya nem vesz a magyar és török kormányhoz hasonló illiberális fordulatot.
„Mi nem vagyunk olyanok, mint Magyarország vagy Törökország” – válaszolta Emmanuel Macron francia elnök arra a kérdésre, hogy kormányzása „illiberális fordulatot” vesz-e. Macron a Brut nevű francia weboldalnak nyilatkozott pénteken este többek között arról a vitatott törvényről, amely megtiltja, hogy a rendőrség tagjairól munka közben, például egy tüntetés biztosítása vagy akár feloszlatása közben képek készüljenek.
Vitatott rendőrségi törvény
A törvényjavaslat ellen országszerte tüntettek Franciaországban, ezek hatására Macron pártja bejelentette, hogy átírják a jogszabályt, de nem vonják vissza, szerintük erre szükség van a rendőrök személyiségi jogainak védelméért. A tiltakozásokat az is felerősítette, hogy nyilvánosságra került egy videó arról, hogy rendőrök összevertek egy fekete férfit saját zenei stúdiójában, amiért nem volt rajta maszk.
Macron a Brutnak adott kétórás interjúban az esetet elfogadhatatlannak nevezte, de hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy az egész francia rendőrség erőszakos vagy rasszista lenne. Az elnök elmondása szerint nem igaz, hogy Franciaországban korlátoznák a szabadságjogokat.
„A helyzet ma nem kielégítő, de ettől még nem lettünk autoriter állam.”
Macron szerint Franciaországban általánosságban terjedőben van az erőszak az utóbbi években, emiatt is szükség van a rendőrség megerősítésére. „Párizsban tüntetők vertek megy egy rendőrnőt. Úgy korrekt, ha a társadalmat egészében nézzük” – mondta.
Feszültté vált a török-francia viszony
A francia államfő beszélt az úgynevezett politikai iszlám ellen indított hadjáratról is, amely a nemzetközi sajtóban szintén kapott kritikákat, sokan autoriter vagy nacionalista fordulatot vettek észre Macron retorikájában a témában. A francia kormányzat azután hirdetett kemény fellépést a radikális iszlamizmus ellen, hogy októberben egy 18 éves muszlim diák meggyilkolta Samuel Patyt, egy középiskolai tanárt, aki a szólásszabadságról szóló tanóráján Mohamed prófétáról készült Charlie Hebdo-karikatúrát mutatott be.
A gyilkosságot követően a kormány nyomozást rendelt el a franciaországi mecsetekben, annak kiderítésére, hogy hol és hogyan radikalizálódhatnak az olyan fiatalok, mint Samuel Paty gyilkosa. A program miatt feszültté vált Franciaország viszonya több muszlim országgal, különösen a most Macron által negatív példaként emlegetett Törökországgal. Recep Tayyip Erdogan török elnök októberben arra szólította fel országa lakosságát, hogy egyáltalán ne vásároljanak francia termékeket, tiltakozva Macron szerinte iszlám- és muszlimellenes politikája miatt.
Tovább rontotta Törökország és Franciaország kapcsolatát a hegyi-karabahi konfliktus: míg Franciaország a minél hamarabbi békekötést szorgalmazta, és humanitárius segítséget ígért Örményországnak, addig Törökország a háborút elindító Azerbajdzsánt támogatta, hogy elfoglalhassák a vitatott hovatartozású területeket. Erdogan pénteken tovább bírálta Franciaországot, azt mondta, reméli, hogy „Franciaország minél előbb megszabadul a Macron-problémától”.
Macron a Brut-interjúban azt mondta, úgy érzi, a gyilkosság után a nyugati értelmiség és politikusok nagy része cserben hagyta Franciaországot, amiért nem szólaltak fel a hasonló bírálatokkal szemben. „Franciaországot azért támadták meg, mert kiállt a szólásszabadság mellett. Ebből a szempontból egészen egyedül vagyunk” – fogalmazott.
