A szélsőjobboldal vezette kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre megszakadtak, így Hollandiában továbbra is bizonytalan, hogy tud-e maga körül politikai koalíciót kialakítani a novemberi választások győztese, az iszlámellenes Geert Wilders.
Wilders Szabadságpártja, a PVV a bevándorlás visszaszorítását is magában foglaló kampányígéretekkel aratott győzelmet a novemberi hollandiai parlamenti választáson. Wilders három másik párt vezetőivel tárgyalt egy olyan kormány megalakításáról, amely szilárd többséget élvezhetett volna a holland parlament 150 tagú alsóházában.
Wilders szerdán azt írta X-en, a korábbi Twitteren: a választási eredmény azt mutatja, hogy Hollandia „jobboldali kabinetet akar a PVV-vel”.
Lehetséges koalíciós partnerei azonban óvatosak szélsőségesebb iszlámellenes tervei miatt. Wilders múlt hónapban azzal próbálta megnyugtatni őket, hogy visszavonta a mecsetek, az iszlám iskolák és a Korán betiltását tartalmazó törvénytervezetet.
Az engedmények ellenére a feszültség minden korábbinál magasabbra csapott kedd este, amikor a pártvezetők egyike, Pieter Omtzigt otthagyta a koalíciós tárgyalásokat. Az egyeztetéseket vezető tisztviselőnek napokon belül kellene jelentést tennie a törvényhozóknak arról, hogy milyen haladást sikerült elérni a zárt ajtók mögött mintegy két hónapja folyó tárgyalásokon.
Ehhez kapcsolódóan: Megpróbál kormányt alakítani a holland szélsőjobboldal vezére
Mi történt?
Omtzigt, az Új Társadalmi Szerződés párt vezetője írásbeli nyilatkozatában közölte, hogy sokkolta az államháztartás helyzete, és a maga részéről egyelőre nem folytatja a tárgyalásokat. Egyben bírálta Ronald Plasterk volt munkáspárti kabinetminisztert, akit Wilders választott ki a tárgyalások felügyeletére, amiért csak a héten hozta nyilvánosságra a pénzügyi részleteket, jóllehet már két héttel ezelőtt megkapta.
Omtzigt hét bekezdésből álló nyilatkozata frusztrációnak és csalódottságnak adott hangot a számok miatt, amelyeket a tárgyaló felek csupán az előzetes tárgyalási fordulók erre a hétre tervezett befejezéséhez közeledve kaptak meg.
„Az NSC semmilyen körülmények között nem akar olyan ígéreteket tenni a hollandoknak, amelyekről előre tudja, hogy üresek, nem lehet betartani őket a következő kormány idején” – áll a közleményben.
Kik vettek részt a tárgyalásokon?
Wilders pártja, a PVV novemberben 37 mandátumot szerzett a képviselőházban, ezzel felhatalmazást kapott koalíció alakítására. A jobbközép Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) 24 mandátummal rendelkezik ugyan, de a választások legnagyobb vesztesének tartják.
A Mark Rutte volt miniszterelnök vezette párt uralta az elmúlt négy parlamenti ciklust. Rutte az új kormány beiktatása után otthagyja a holland politikát – nagy eséllyel ő lesz a NATO következő vezetője –, és átadta a VVD vezetését Dilan Yeşilgöz-Zegeriusnak.
Omtzigt NSC pártja húsz mandátumot szerzett néhány hónappal megalakulása után azzal az ígérettel, hogy megtisztítja az elmúlt évek botrányaitól a politikát. Aztán ott van még a BBB (a betűszó a Farmerek és Polgárok Mozgalmát jelenti), ez a mezőgazdasági szektorban és a társadalom más rétegeiben felgyűlt elégedetlenséget aknázta ki hét képviselői hely erejéig.
A pártvezetők nem árultak el részleteket a tárgyalásaikról, de az elmúlt napokban kígyót-békát kiabáltak egymásra a közösségi médiában, ami romló hangulatra utal.
Mit mondanak más pártvezetők?
Wilders gyorsan kedvenc kommunikációs eszközéhez, az X-hez fordult. „Hihetetlenül kiábrándító. Hollandia akarja ezt a kabinetet, és most Pieter Omtzigt bedobja a törülközőt, miközben a mai napig tárgyaltunk. Ezt egyáltalán nem értem” – írta kedd este.
Szerdán azt mondta újságíróknak, hogy „megdöbbentette és meglepte” Omtzigt döntése, szerinte „a tárgyalások jók és konstruktívak voltak”.
Yeşilgöz-Zegerius és a BBB vezetője, Caroline van der Plas is meglepetésének és csalódottságának adott hangot. A VVD elnöke, aki a megbeszélések előtt azt mondta, nem akar formálisan tagja lenni a Wilders vezette kabinetnek, de kész tárgyalni arról, hogy támogatni fogja a kulcsfontosságú szavazásokon, hozzátette: „Remélem, leülhetünk a tárgyalóasztalhoz, és megtudhatjuk, hogy pontosan mi is történik.”
Plasterk, a tárgyalásokat vezető tisztviselő zavarosnak nevezte Omtzigt magyarázatát a tárgyalások folytatásának meghiúsításáról.
Ehhez kapcsolódóan: A holland szélsőjobb vezetője ígéretet tett az alkotmány tiszteletben tartására
Mi történik most?
Plasterk szerda estére találkozóra hívta a négy vezetőt. Omtzigt azt mondta a holland NOS műsorszolgáltatónak, hogy nem tervezi a részvételt rajta.
Plasterk a következő napokban jelentést készít a tárgyalásokról a törvényhozóknak. A parlament alsóháza megvitatja, utána dönt a következő lépésről.
Nyilatkozatában Omtzigt nem zárta ki, hogy valamilyen formában részt vesz a következő kormányban. Azt mondta, pártja „továbbra is konstruktívan, de körültekintően dolgozik egy olyan kormány létrehozásán, amely hatékony választ ad az ország égető problémáira. Ez elképzelhető úgy is, hogy konstruktív támogatást nyújtunk egy kisebbségi kabinetnek vagy egy széles, parlamenten kívüli kabinetnek.”
Wilders szerdán felvetette egy olyan koalíció valószerűtlen lehetőségét, amelyet a balközép blokk vezetne Frans Timmermansnak, az Európai Unió egykori klímaügyi biztosának irányításával.
„Remélem, hogy Pieter Omtzigt megfutamodása nem fogja nyeregbe segíteni Frans Timmermanst, mert ez nem áll az ország érdekében, és biztosan nem az, amire a választópolgárok szavaztak!” – írta X-en.
Ha kudarcot vall minden erőfeszítés egy életképes koalíció létrehozására, új választásokat kell tartani. Ez tovább növelné a 2024-es választások amúgy is hosszú listáját, amelyen az Egyesült Államok és az Európai Unió parlamentje is szerepel.
