Oroszország a militarista ifjúsági szervezetet, a Junarmiját használja arra, hogy biztosítsa a tizenévesek lojalitását Ukrajna megszállt területein, és felkészítse őket a harcra a szülőhazájuk ellen folyó háborúban.
A Junarmija fejlődését bizonyítják a teljes körű invázió idején azok az orosz megszálló hatóságok által korábban közzé nem tett dokumentumok, amelyeket a KibOrg ukrán hekkercsoport szerzett meg és juttatott el a Szabad Európa ukrán szolgálata oknyomozó egységéhez, a Szkemihez és partnerszerkesztőségeihez.
A Junarmija vagy Ifjúsági Hadsereg 2016-ban jött létre Szergej Sojgu akkori orosz védelmi miniszter kezdeményezésére. Állítása szerint 1,3 millió tagja van. Nyolcéves gyerekek is beléphetnek, ha egy mobilalkalmazásban kitöltenek egy kérdőívet. A szervezet azt állítja, hogy az úgynevezett Junarmija-kadétok szellemi, erkölcsi, társadalmi és intellektuális fejlődését segíti elő, valamint „pozitívan motiválja őket alkotmányos kötelességük teljesítésére, és felkészíti a fiatal férfiakat a szolgálatra az Orosz Föderáció fegyveres erőiben”.
2017-ben a Junarmija-kadétok a katonákkal együtt vonultak fel Moszkvában a május 9-i győzelem napi parádén, amelyet Vlagyimir Putyin elnök vezetett. Idén az oroszok által megszállt Luhanszki területről származó Junarmija-gyerekek vettek részt katonai ünnepségeken az oroszországi Novoszibirszkben.
Oroszország a szervezet hivatalos megalakulása után alig néhány hónappal nyitotta meg a Junarmija első kirendeltségét Ukrajna megszállt területein, nevezetesen a Krím félszigeten. 2016 szeptemberére a Junarmija a fekete-tengeri félsziget egész területén elterjedt – mondja Oleh Ohredko, az Állami Ismeretek Almenda Központja elemzője. Az ukrajnai csoport egyebek mellett a gyerekek ellen elkövetett háborús jogsértéseket dokumentálja.
2014-ben Oroszország elfoglalta a Krímet, és háborút szított a kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki területen – a Donbászban.
Katonai átnevelés
A Junarmiját „az a sajátos gondolat hívta életre, hogy biztosítsák nemcsak az orosz, hanem az ukrán gyerekek katonai átnevelését is a megszállt területeken” – mondja Katerina Rasevszka, a Krímből az orosz megszállás után Kijevbe költözni kényszerülő Emberi Jogi Regionális Központ ügyvédje.
2022 januárjára, vagyis egy hónappal Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója előtt a Junarmijának csak a Krímben 29 ezer tagja volt az orosz védelmi minisztérium szerint.
Az ukrán bűnüldöző szervek a civilek genfi egyezményekben garantált védelmének megsértésével vádolják a megszállt Krím félszigeten működő Junarmija vezetését, arra a cikkelyre hivatkozva, amely tiltja „a polgári lakosság önkéntes alapon történő besorozását szolgáló propagandát”.
Irina Szedova, a Krími Emberi Jogi Csoport szakértője támogatja a hivatalos vádemelést. „Megítélésünk szerint e szervezet tevékenysége sérti a nemzetközi humanitárius jogot, vezetői háborús bűnt követnek el a Krím lakosai, különös tekintettel az általuk zombivá változtatott és a Junarmijába de facto nem önkéntesen bevont gyermekek és tinédzserek ellen” – mondta a Szabad Európa Crimea.Realities nevű szerkesztőségének 2022-ben.
A vádakra reagálva a Junarmija szevasztopoli kirendeltségének vezetője, Volodimir Kovalenko közölte, hogy illegitimnek tartja a jelenlegi ukrán kormányt, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Ennek ellenére az invázió óta a Junarmija több egykori tagja csatlakozott a megszállt területekről az orosz hadsereghez, és harcolt Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
Köztük van a tüzér Ilja Zozulszkij (23) a krími Poltavka faluból, akit a rangos Zsukov-éremmel tüntettek ki az orosz sajtó szerint. A Mas nevű orosz híroldal 2023 januárjában arról számolt be, hogy egyike volt annak az ötven mentornak a Junarmijából, akik a háborúban harcoltak. Zozulszkij nem válaszolt a Szkemi és médiapartnerei hívásaira és üzeneteire.
Nagy-Britannia november 19-én szankciókat jelentett be a Junarmijával szemben, és „olyan orosz félkatonai szervezetnek nevezte, amely központi szerepet játszik Putyin kísérleteiben Ukrajna fiatalabb generációjának erőszakos deportálására és átnevelésére”. Az erről kiadott közlemény szerint a szervezet „részt vesz Oroszország módszeres kísérletében az ukrán kulturális és nemzeti önazonosság eltörlésére”. A szankciókat akkor jelentették be, amikor először érkeztek hírek arról, hogy az orosz hadsereg hadköteleseket sorozott be Ukrajna megszállt területeiről.
Maga a Junarmija csak azután kezdte meg működését a Donbászban, hogy Putyin 2022 szeptemberében minden alapot nélkülözve kijelentette: a Donyecki és a Luhanszki terület – a délnyugatra fekvő Zaporizzsjai és Herszoni területtel együtt – Oroszország része. 2019 óta működött azonban már egy hasonló csoport, az Ifjú Gárda – Junarmija.
2023-ban Junarmija-házakat – lőfegyverek használatára kiképző és sportoktatásra alkalmas iskolai helyiségeket – nyitottak meg Donyeck és Luhanszk oroszok által megszállt részein. A KibOrg által átadott dokumentumok szerint a Junarmija ingyen használja az iskolaépületeket, és az orosz szövetségi kormánytól, valamint a Junarmija moszkvai központjától kap pénzügyi és egyéb támogatást.
„Térségünk valósága”
A Szkemi egy tucatnyi iskolai nyilvántartást kapott a megszállt területeken élő gyerekekről a KibOrgtól. Az ebben szereplők többsége vagy a Junarmija tagja, vagy részt vesz a szervezet tevékenységeiben. Példa erre a Donyecki terület egyik oroszok által megszállt városában élő nyolcadikos diák, akinek nevét – lévén kiskorú – magánélete védelme érdekében elhallgatják. A fiú szülővárosának közösségi oldala szerint idén ott volt egy kiképzőtáborban, és bronzérmet szerzett egy AK–74-es puska szét- és összeszereléséért. A bejegyzés szerint a résztvevők „lőgyakorlatokon vettek részt és katonai alapkiképzést kaptak, a modern hadviselés taktikáját és módszereit tanulmányozták”. Hozzátették, hogy Oroszországból, valamint a Donyecki és a Zaporizzsjai területről „több mint háromszáz iskolás tette le a hűségesküt a Junarmijának”.
Az Ifjú Gárda – Junarmija egykori tagjai közül a Donyecki terület megszállt részéből többen is harcolnak a háborúban.
A horlivkai Sztanyiszlav Szikorszkij, aki 2018-ban fejezte be a középiskolát, tagja volt a Junarmijának és az Ifjú Gárda – Junarmijának is az utóbbi VKontaktye-oldala szerint. Oroszország teljes körű inváziója után „az orosz hadseregben volt”, és harcokban vett részt a Herszoni területen. 2023-ban leszerelték. Nem válaszolt a Szkemi médiapartnereitől kapott üzenetekre és hívásokra.
Az ugyancsak a Donyecki területről származó Hanna Liszovenko 2017-ben, 17 évesen csatlakozott az Ifjú Gárda – Junarmija Szpartansz nevű egységéhez. Közösségimédia-bejegyzései azt mutatják, hogy jelenleg Ukrajna ellen harcol drónkezelőként az orosz katonai hírszerzés taktikai csoportjában, amely főként a háborúban 2014 óta részt vevő Donyecki területről származó fegyveresekből áll. „Magam is a Junarmijában voltam, most pedig a hadseregben szolgálok. Diáktársaim körülbelül fele a katonai pályát választotta. Sajnos sokan közülük már meghaltak. Néhányan súlyosan megsebesültek, és nem tudnak tovább szolgálni – mondta a Szkemi médiapartnereinek. – Ez térségünk valósága.” Liszovenko szerint az Ifjú Gárda – Junarmijában szerzett „fegyverkezelési, testnevelési és történelmi ismeretei” hasznosnak bizonyultak az Ukrajna elleni teljes körű háborúban.
Zozulszkij, Szikorszkij és Liszovenko Ukrajna azon részeiről származik, amelyeket egy évtizede Oroszország ellenőriz. De a Junarmija olyan területeken is működik, amelyeket az orosz erők a 2022-es teljes körű invázió megkezdése után foglaltak el.
Az elmúlt nyáron az újonnan megnyílt mariupoli kirendeltség hét alkalommal szervezett tábort az Azovi-tengernél. Egyebek mellett géppuskával lőni tanították a gyerekeket.
A tábor egyik szervezője Valerij Onackij volt, a megszálló hatóság mariupoli közigazgatása család- és gyermekügyi osztályának vezetője. A Szkemi 2023-as vizsgálata megállapította, hogy részt vett ukrán gyerekek áttelepítésében a megszállt területekről Oroszországba. Ez arra késztette a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy elfogatóparancsot adjon ki Putyin ellen háborús bűnök gyanújával.
A megszálló hatóságok 2022 novemberében közölték, hogy a Junarmija a Herszoni és a Zaporizzsjai terület orosz kézen lévő részein is kirendeltségeket hozott létre.
A Zaporizzsjai területen működő Junarmija vezetője az orosz Fidel Bikbulatov, akit az ukrán titkosszolgálat azzal vádolt meg, hogy részt vett ukrán gyermekek Oroszországba hurcolásában Ukrajna megszállt területeiről. Bikbulatov a Szkemi médiapartnereinek megjegyezte, hogy a Junarmija úgy látja: „Tagjai a jövőben a katonai szolgálathoz kötik az életüket. (…) Látunk bennük potenciált, azt várjuk tőlük, hogy katonák legyenek – mondta. – Kiképezzük őket, dolgozunk velük, és akarjuk, hogy katonák legyenek – a védelmi minisztérium még juttatásokat is biztosít a Junarmija egykori tagjainak, amikor csatlakoznak –, de mindez önkéntes.”
Bizonyítékok mutatják, hogy a Junarmija vezetése legalábbis részben az orosz hadsereghez csatlakozó korábbi tagok száma alapján ítéli meg kirendeltségei teljesítményét.
Októberben Viktor Kaurov, a Junarmija helyettes főnöke levelet küldött a regionális kirendeltségeknek a kötelező jellegű éves szemleversenyről. Ebben azt írta, hogy az értékelés két paraméter mentén folyik majd: „a katonai szolgálatra behívott és katonai egyetemekre beiratkozó”, illetve „a katonai kiképzőközpontokba bekerülő Junarmija-kadétok száma”.
A Junarmija moszkvai központja nem válaszolt a Szkemi megkeresésére.
