Hat hónap után Oroszországnak katonákra van szüksége. Az orosz katonai veszteségekről szóló adatok az invázió februári kezdete óta változnak. Amerikai tisztviselők hetven- és nyolcvanezer közé teszik az orosz halottak és sebesültek számát, amit a brit és más nyugati hírszerzőügynökségek becslései is alátámasztanak.
Az orosz parancsnokok és toborzók hónapok óta csendes, de átfogó kampányt folytatnak, hogy újabb emberekkel töltsék fel a sorokat.
Az állami televízió hírműsoraiban olyan telefonszámok tűnnek fel, amelyeket az önkéntesek felhívhatnak, hogy információt kapjanak a „különleges katonai művelethez” való csatlakozásról. A törvényhozók eltörölték a felső korhatárt a szerződéses szolgálatot vállaló férfiak számára. A fejvadászcégek honlapjai tele vannak szerződéses katonák számára kiírt állásajánlatokkal, amelyek jövedelmező fizetést és juttatásokat kínálnak.
A tisztviselők állítólag önkéntes zászlóaljakat akarnak létrehozni Oroszország több mint nyolcvan régiójának mindegyikében. A jelentések szerint a magánzsoldoscégek elítélt raboknak felajánlhatják, hogy csökkentik a büntetésüket, ha cserébe jelentkeznek az ukrán frontra. A hadköteles sorkatonákat, akiket tilos harcba küldeni, arra kényszerítik, hogy a szolgálat meghosszabbításáról szóló szerződést írjanak alá.
A Kreml és a védelmi minisztérium azonban egy dolgot nem hajlandó megtenni: általános mozgósítást hirdetni, mert ez szétzúzhatja azt, hogy az orosz társadalom hallgatólagosan elfogadja a Kreml háborúját és kinyilvánított céljait.
Augusztus 25-én ugyanakkor Vlagyimir Putyin elnök egy kisebb – de következetes – lépést tett, hogy az oroszokat még mélyebben bevonja a háborúba.
A Kreml honlapján közzétett rendeletében előírta az aktív szolgálatot teljesítő katonák létszámának jelentős növelését. Az elnök szerint 13 százalékkal több, azaz 137.000 katonával összesen 1,15 millióra kell duzzasztani a fegyveres erők létszámát.
A január 1-jén hatályba lépő rendelet öt év óta az első változás a hadsereg teljes létszámában. Hogy miért? Arról nincs magyarázat. Sem a Kreml, sem Putyin, sem a védelmi minisztérium egy szót sem szólt róla a nyilvánosság előtt.
„A Kreml legnagyobb gondja az ukrajnai háborúban jelenleg az állomány” – mondta Oscar Jonsson, a stockholmi Svéd Védelmi Egyetem kutatója.
Egy ukrán aknamentesítési csoport egyik tagja robbanóanyagokat keres tizenegy halott orosz katona holtteste körül a Harkiv melletti Vilhivka faluban május 9-én. Putyin rendelete és az állománybővítés arra utal, hogy a Kreml hosszú ukrajnai háborúra készül
„Úgy tűnik, hogy ez egy módja annak, hogy a jelenlegi összevisszaság közepette emeljék – papíron – a létszámot. Ezt inkább állandóvá, mint ideiglenessé kívánják tenni, ezzel egyben el akarják kerülni az általános mozgósítást” – mondta.
Az emeléssel a fegyveres erők teljes katonai és civil állománya több mint kétmillióra emelkedik. A növekmény azonban csak új katonák felvételéből származik majd, és nem extra polgári állományból.
A háború áldozatai
A február 24-i inváziót megelőzően nyugati elemzők az orosz fegyveres erők teljes létszámát 850-900 ezer főre becsülték, bár a megadott létszám hivatalosan egymillió fölött volt. A háború előtti hírszerzési elemzések szerint Oroszország összesen mintegy 170.000 katonát telepített az ukrán határokhoz közeli régiókba az inváziót megelőzően.
Az inváziót követő első hónapokban az orosz megszálló erők több fronton is látványosan kudarcot vallottak, beleértve a főváros, Kijev elfoglalására tett korai kísérletet, amelyet az ukrán csapatok heves ellenállása visszavert.
Az orosz csapatok brutális ostrom után elfoglalták Mariupol kikötővárost úgy, hogy az ostrom a város nagy részét a földdel tette egyenlővé.
VIDEÓ: A légi felvételek kontrasztos képeket mutatnak Mariupol városáról február 24. előtt és után. Az egykor élénk ipari kikötő azóta az orosz bombázások által okozott, válogatás nélküli pusztítás szimbólumává vált
Ez ahhoz vezetett, hogy az orosz parancsnokok műveleti szünetet jelentettek be, a Kijev környékéről és más területekről kivont embereket és hadianyagot a Donbászba helyezték át, és átszervezték a parancsnoki struktúrákat. A lépés lassú, fokozatos előnyökkel járt.
A közelmúltban a donbászi harcok üteme lelassult és közel holtpontra jutott, a figyelem pedig Ukrajna déli része felé fordult, ahol Herszonban és valószínűleg Zaporizzsjában is kibontakozik az ukrán ellentámadás.
Eközben az orosz hadműveletekkel kapcsolatos problémák egyre jobban fókuszba kerültek: egyre több a veszteség, egyre több felszerelés hibásodik meg, a katonák nem hajlandók harcolni, sőt az egységek egymás ellen fordulnak.
Szakértők szerint az Egyesült Államokból és más európai országokból érkező nagy teljesítményű, modern fegyverek áradata is segítette az ukrán csapatokat abban, hogy lerohanják az orosz utánpótlási vonalakat és parancsnoki állásokat.
Az utolsó hivatalos orosz veszteségszámítás március végén jelent meg, amikor a védelmi minisztérium bejelentette, hogy 1351 katona halt meg a harcokban. Azóta nem érkezett frissítés.
A maga részéről Ukrajna, amely lényegében az egész országot mozgósította, és megtiltotta a harcképes korú férfiak külföldre távozását, szintén súlyos veszteségeket szenvedett. Múlt héten az ukrán hadsereg főparancsnoka azt mondta, hogy február 24. óta közel kilencezer katona halt meg, ami valószínűleg alulbecsült szám.
Putyin rendelete és a csapaterősítés arra utal, hogy a Kreml hosszú ukrajnai háborúra készül – mondta Tor Bukkvoll, a Norvég Védelmi Kutatóintézet veterán orosz katonai szakértője.
„Lehet ezt a rendeletet úgy venni, mint kísérletet arra, hogy megpróbálja biztosítani, hogy elegendő csapata legyen anélkül, hogy mozgósítana” – írta e-mailben.
„Eddig az a benyomásom, hogy nagyon nem tetszik neki az az ötlet, hogy hivatalosan is háborúba kényszerítse az embereket. Különböző módon nyomást gyakorolni rájuk vagy pénzzel csábítani őket, az igen, de kijelenteni az egész lakosságnak, hogy nincs többé választási lehetőség, az nem.”
Egy jelzést nem viselő, feltehetően orosz katona holtteste az úton Harkiv városa közelében az invázió első napján, február 24-én. Amerikai tisztviselők hetven- és nyolcvanezer közé teszik az orosz halottak és sebesültek számát
Oroszország kiképzési és toborzási infrastruktúrája valószínűleg nem lesz képes kezelni egy olyan általános mozgósítást, amely több tízezer katona adatainak feldolgozását, a katonák felszerelését és bevetését jelentené – mondta Bukkvoll.
„A meglévő egységeken belüli folyamatos létszámnövelés talán könnyebben kezelhető” – mondta.
Az emelésben meghatározott katonai létszám – 137.000 fő – megfelel a normál békeidőben kétévente beköszöntő, két behívási ciklus paramétereinek, mondta Jonsson. Az orosz törvények szerint minden 18 és 27 év közötti férfi köteles egy évet a hadseregben szolgálni. Két sorozási időszak van – egy tavaszi és egy őszi –, amikor jellemzően körülbelül ennyi embert soroznak be.
Egy másik magyarázat szerint a Kreml azért alkotta meg a rendeletet, hogy jogi keretként szolgáljon a különböző szervezetlen toborzási erőfeszítésekhez – mondta Nick Reynolds, a londoni Royal United Institute szárazföldi hadviseléssel foglalkozó elemzője.
„Véleményem szerint ez csupán megkönnyíti a jelenlegi próbálkozást újoncok bevonására és katonai szolgálatba állítására azzal, hogy jogi fedezetet és költségvetést biztosít minden bővítéshez” – mondta Reynolds.
„Oroszország nyilvánvalóan kétségbeesetten próbálja megerősíteni hadserege létszámát, és továbbra is a katonai tapasztalattal rendelkező veteránok és tartalékosok újbóli besorozására támaszkodik. Ezzel próbálja mérsékelni a veszteségeit és felhasználni azokat, akik a nemzetközi magánbiztonsági vállalkozói körökben dolgoztak” – mondta.
A Kreml továbbra is kockázatosnak tartja a mozgósítást – mondta Reynolds.
Ezért az utánpótlási erőfeszítések fokozott sorozást vontak maguk után a 2014 óta nagyrészt orosz ellenőrzés alatt álló Luhanszk és Donyeck régióban. Vannak olyan hírek – mutatott rá Reynolds –, amelyek szerint Oroszország leghírhedtebb magánzsoldos cége, a Wagner-csoport a börtönökből kezd rabokat toborozni.
„Úgy tűnik, hogy ezek a kezdeményezések még mindig a létszám bővítésének kedvelt módszerei – mondta. – De igen, annak felismerése, hogy a háborúnak egyhamar nem lesz vége, szintén tényező, a jövőben változhatnak a dolgok.”
