Augusztusban életbe lép az a hét pontból álló intézkedéscsomag, amelynek célja a kormány szerint az energiaválságra való felkészülés, és a lakossági rezsicsökkentés védelme. Ugyanakkor a csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásáig marad érvényben augusztus elsejétől.
Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak, egy év alatt az áram ára több mint ötszörösére a gázé több mint hatszorosára emelkedett és még nem látni végét. Európában nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra – indokolta a kormány energetikai intézkedéseit a Miniszterelnökséget vezető miniszter a rendkívüli Kormányinfón.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy energia veszélyhelyzetet hirdet a kormány. Augusztusban hét pontból álló rendkívüli intézkedések lépnek életbe, céljuk az energiaválságra való felkészülés, és a lakossági rezsicsökkentés védelme.
A hét intézkedés:
- Másfél milliárdról 2 milliárdra emelik a hazai gázkitermelést, a szakminisztérium véleménye az, hogy ez kivitelezhető.
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek további gázkészleteket kell beszereznie. A hazai gáztározók 44 százalékig vannak most feltöltve, ebből az év negyedében lehet az ország gázellátását biztosítani.
- Kiviteli tilalmat rendel el a kormány az energiahordozókra és a tűzifára.
- Az év végéig fokozzák a lignitkitermelést.
- A mátrai erőmű blokkjait újra kell indítani.
- A biztonságos áramellátás fenntartására a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását kezdeményezik.
- Augusztus elsejétől a csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásáig marad érvényben, az e fölötti fogyasztásért piaci árat kell fizetni.
Az átlagfogyasztás a kormány szerint az áram esetében 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh energiafogyasztásig, a gáz esetében 144 köbméter/hó, éves szinten 1529 köbméter gázfogyasztásig. A kormány szerint a háztartások háromnegyede az átlag alatt fogyaszt. A nagycsaládosok kedvezményes gázfogyasztási limitje megmarad.
Kata
„Mindenre tekintettel voltunk és sehol semmilyen ellátási zavart ez nem fog okozni” – ezt felelte Gulyás Gergely arra a kérdésre, számoltak-e az új katatörvény bevezetésekor azzal, hogy például az egészségügyben ez tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását.
Emlékeztetett, hogy 2012-ben a lakossági szolgáltatást végző kisvállalkozások számára hozták létre a katát, de a helyzet elburjánzott, a kormány adatai szerint a katások kétharmada munkaviszonyt váltott ki ezzel az adózással, ezért lépni kellett. Mint mondta, többször próbáltak szigorítani, eredménytelenül.
Gulyás Gergely egyebek között azt állította, hogy nem a költségvetés miatt nyúltak hozzá a katához, hanem igazságtalannak tartották a visszaéléseket. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a lépés jelent többletbevételt és azt is, hogy magasabb adót jelentenek a kata helyett választható adóformák. Szerinte a döntésnek önmagában nem lesz hatása az inflációra.
A katatörvény elfogadásának rohamtempóját, a társadalmi egyeztetés hiányát firtató kérdésekre a miniszter egyebek között azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium a hétvégén készült el a tervezettel, amit ő maga pénteken vagy szombaton látott, és a hétvégén több fordulóban is volt egyeztetés.