Az Amerikában élő Maszih Alinezsádot állítólag iráni ügynökök akarták elrabolni. Az újságírónak van oka tartani a teheráni rezsimtől, mert a kötelező hidzsábviselés elleni kampányával és az emberi jogsértések folyamatos felemlegetésével feldühítette az iráni vezetést.
Maszih Alinezsádnak az iráni klerikális rendszer elleni kemény kritikája annyira felháborította az iráni illetékeseket, hogy megfélemlítéssel, lejáratókampánnyal és a családjára gyakorolt nyomással próbálták elhallgattatni.
Úgy tűnik, most még keményebb eszközhöz próbáltak nyúlni az Amerika Hangja perzsa szolgálatánál hetente műsort vezetői aktivistával és újságíróval szemben.
Az amerikai igazságügyi minisztérium július 13-án vádat emelt egy iráni hírszerző tiszt és egy iráni kémhálózat három feltételezett tagja ellen, mert egy harmadik országba akarták csalni a tévés újságírót, majd onnan erőszakkal Iránba vinni.
Alinezsád, aki 2009-ben hagyta el Iránt, és 2014 óta az Egyesült Államokban él, megerősítette, hogy ő a vádiratban szereplő újságíró. A Twitteren azt írta, hálás az FBI-nak, amiért meghiúsította az összeesküvést.
A vádirat szerint az iráni ügynökök azt is eltervezték, hogy Iránba csábítanak egy Nagy-Britanniában és három Kanadában élő személyt. A tervezett akció célpontjait a hatóságok nem nevezték meg.
Rendszeresen emlékezteti a rezsimet a brutalitására
Az iráni külügyminisztérium „nevetségesnek és alaptalannak” minősítette a vádakat és azt, hogy Teheránnak köze lett volna az emberrablási tervhez. „Nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok ilyen hollywoodi forgatókönyveket emleget” – mondta július 14-én Szaíd Hatibzadeh külügyi szóvivő.
Alinezsád – aki korábban a Szabad Európa Radio Farda nevű műsorának munkatársa volt – azt mondta a Szabad Európának, hogy emberi jogi kiállása miatt kerülhetett célkeresztbe, de hozzátette: nem fogja feladni aktivizmusát.
„Iráni újságíróként és aktivistaként az a bűnöm, hogy lehetőséget adok azoknak az anyáknak, akiknek a gyermekeit megölte az iszlám köztársaság, hogy hallassák a hangjukat. Azoknak a nőknek, akiknek elegük lett az intézményesített nemi apartheidből. Azoknak a kisebbségeknek, akiket diszkriminálnak. Ez elég ahhoz, hogy rettegéssel töltse el az iszlám köztársaságot” – mondta.
A 44 éves Alinezsádnak hatalmas rajongói és támogatói tábora mellett sok kritikusa is van. A nő brooklyni otthonából intézett kihívást az iráni tisztviselőknek azzal, hogy kampányában rávilágított az elnyomó rezsim alatti élet néhány jelenségére.
Hidzsábellenes kampány
A műsorvezető korábban parlamenti riporterként dolgozott Teheránban. Az utóbbi időben a közösségi médiát használta arra, hogy a jogsértő esetekről készült videók publikálásával felhívja a figyelmet arra, hogyan zaklatják az erkölcsrendészek és önbíráskodó polgárok az olyan nőket, akik szerintük nem fedik el rendesen a testüket.
Alinezsádnak csak az Instagramon több mint ötmillió követője van.
Az újságíró a közösségi médiában osztja meg az állami elnyomás áldozataival készített interjúit. Olyan anyákat is megszólaltatott, akik elvesztették a gyermeküket, amikor a hatóságok brutálisan letörték a 2019. novemberi kormányellenes tüntetéseket. Az Amnesty International jogvédői szerint a karhatalmi akcióban legkevesebb háromszázan haltak meg.
Giszou Nia emberi jogi ügyvéd, az Atlantic Council stratégiai peres ügyekkel foglalkozó projektjének vezetője a Szabad Európának elmondta, hogy Alinezsád azért került Teherán célkeresztjébe, mert „képes mozgósítani az embereket”.
„Az iszlám köztársaságnak sok kritikusa van külföldön, de csak kevesen képesek úgy inspirálni az utcai megmozdulásokat, mint Maszih [Alinezsád]” – mondta Nia.
2014-ben Alinezsád létrehozott egy Facebook-oldalt Lopakodó szabadságom néven, ahol nők tucatjai posztoltak magukról fotót az 1979-es iszlám forradalom után kötelezővé tett iszlamista hidzsáb nélkül. Az iráni nők évek óta egyre gyakrabban szembeszállnak a hidzsábviselési szabállyal úgy, hogy kis fejkendőt és rövid kabátot viselnek vagy többet mutatnak a hajukból.
Alinezsád az alapítója a Fehér szerdák nevű kampánynak is, amely arra ösztönzi az iráni nőket, hogy nyilvánosan tiltakozzanak a kötelező hidzsábviselés ellen és videókat posztoljanak a tüntetésekről.
Több olyan nőt, aki részt vett Alinezsád kampányában, börtönbe zártak Iránban. A kampány vélhetően hatást fejtett ki sok nőre, akik 2018-ban Teherán és más városok utcáin a fejkendőt levéve dacoltak a kötelező hidzsábviselési szabállyal.
Amiért támadták: Iránt bírálta, de puha volt a Trump-kormányzattal szemben
Kritikusai azzal vádolták, hogy az amerikai kormányzat héjái arra használják fel, hogy rezsimváltást provokáljon ki Iránban. Közben felrótták neki, hogy hallgat az irániak, köztük a nők életét megnehezítő, Washington által bevezetett kemény gazdasági szankciókról.
Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszterrel a 2019 februárjában tartott találkozója is éles bírálatokat váltott ki azok részéről, akik szerint Pompeo követelése – hogy Irán tartsa be az emberi jogokat – nem volt őszinte, mert közben hallgatott a rivális Szaúd-Arábiában történő jogsértésekről. Mások azért bírálták a találkozót, mert szerintük a volt Trump-kormányzat katonai konfliktust akart kirobbantani Iránnal.
Alinezsád akkor azt írta a Twitteren, hogy a találkozó során mindent megtett, hogy „a benne bízó emberek hangja legyen”.
Az iráni keményvonalasok híroldalai és az állami irányítás alatt álló tévé azzal vádolta, hogy az erkölcstelen magatartást népszerűsíti és rontja az ország imázsát. Illetékesek pedig figyelmeztették a nőket: ne csatlakozzanak a hidzsábellenes kampányhoz.
Alinezsád testvérét, Alireza Alinezsádot 2020 szeptemberében letartóztatták. Szerinte ez is az elhallgattatására tett kísérlet volt. A kétgyermekes apát később nyolc év börtönre ítélték, többek között „a nemzetbiztonság elleni szervezkedés” vádjával. Ügyvédje szerint Alireza Alinezsád bírósági meghallgatásának egy része húga tevékenységéről szólt.
Teherán külföldön is lecsap az ellenzékiekre
Az Alinezsád és mások elrablására irányuló állítólagos szervezkedés elmélyítette az aggodalmakat, hogy az iszlám köztársaság le akar sújtani a külföldön élő ellenzékiekre. A nő elmondta, hogy az iráni hatóságok korábban nyomást gyakoroltak a családjára, így próbálták rávenni, hogy utazzon Törökországba, bátyja azonban figyelmeztette.
Teheránt régóta azzal vádolják, hogy zaklatja és megpróbálja meggyilkolni a külföldön, többek között Európában élő politikai ellenzékieket.
Az elmúlt hónapokban például három külföldön élő aktivistát fogtak el az iráni hatóságok.
A célba vett ellenzékiek között volt a párizsi otthonnal rendelkező Ruhollah Zam, egy népszerű ellenzéki Telegram-csatorna adminja, akit 2020 decemberében végeztek ki, miután a jelentések szerint 2019 októberében Irakban elfogták és Iránba szállították. Jogvédők szerint koncepciós perben ítélték el.
Zsamsid Sarmahd és Habib Csaab ellenzéki aktivistákról úgy vélik, hogy mindkettőjüket Iránon kívül tartóztatták le, és tisztázatlan körülmények között vitték vissza az országba.
Sarmahd, aki egy kaliforniai székhelyű titokzatos iráni monarchista csoport tagja, 2019 augusztusában bekötött szemmel tűnt fel az iráni állami televízióban. Családja szerint Dubajon keresztül Indiába tartott, amikor eltűnt.
Csaabot, az Ahváz felszabadításáért küzdő Arab Harci Mozgalom nevű szeparatista csoport egykori vezetőjét 2020 októberében Törökországban fogták el, és onnan vitték Iránba – jelentette az iráni média.
Nia szerint Irán és más országok egyre merészebbek az ellenzékiekkel szembeni külföldi műveleteik során.
„Az, hogy az utóbbi időben megugrott a külföldön elrabolt és otthon börtönbe vetett vagy kivégzett iráni ellenzékiek száma, része egy, a nemzetközi jognak fittyet hányó és büntetlenül folyó globális trendnek” – mondta.
Reza Alizsáni Párizsban élő ellenzéki és politikai elemző július 15-én a Radio Fardának elmondta, hogy a francia belügyminisztérium már hónapokkal ezelőtt figyelmeztette, hogy veszély leselkedik rá Iránból. A francia hatóságok nem közöltek vele konkrétumokat, de azt mondták, legyen óvatos, amikor kimegy az utcára vagy elutazik – tette hozzá.
Alizsáni a Radio Fardának elmondta: azután döntött úgy, hogy nyilvánosan beszél a figyelmeztetésről, miután értesült az Alinezsád elleni állítólagos emberrablási tervről.
