Hiába „rezsicsökkentett” a hulladékszállítás díja, amióta koncesszióba kapta a MOHU a hazai hulladékpiac nagy részét, már a boltokban fizetjük meg a szemétszállítás és hulladékkezelés valódi árát. Az energiaügyi miniszter döntése miatt októbertől még többet kell fizetniük a gyártóknak, és végső soron a fogyasztóknak. Emiatt az infláció is nőhet és persze a MOL hulladékos leánycégének a bevétele is megugrik.
Bő két évvel ezelőtt, 2023 júliusában indult el az új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). A lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) kezeli.
A koncessziós rendszer indulásával párhuzamosan startolt el a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Magyarul a gyártók fizetnek a termékek és csomagolóanyagok jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért. Ez az EPR-díj, amit a gyártók és az első magyarországi forgalomba hozók közvetlenül a MOHU-nak fizetik meg. Hétfőn éjszaka jelent meg Lantos Csaba, energiaügyi miniszter rendelete a Magyar Közlönyben, amely az EPR-díjak emelését tartalmazta. A hazai EPR-díjak eddig is magasak voltak, egy számítógépes monitor után fizetendő összeg például ötször akkora, mint Ausztriában.
Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában
Magyarországon a kommunális, vagyis lakossági szemétszállítás díját több mint tíz éve befagyasztotta a kormány. A gyártók azonban az EPR-díj okozta költségnövekedést 2023-tól beépítették az áraikba, vagyis a végén a fogyasztók fizetik meg az üzletek kasszáinál a hulladékkezelés valódi díját. A miniszteri rendelet októbertől érvényes, vagyis újabb áremelkedésre lehet számítani, ami az inflációt is növelheti.
A miniszteri rendelet értelmében októbertől a nem újrahasználható fém hulladék után az eddigi kilogrammonkénti 186 forint helyett 198 forintot kell a gyártóknak EPR címszó alatt megfizetni a MOHU-nak. A nem újrahasználható üveg esetében 77-ről 84 forintra, fa csomagolásnál 19-ről 22-re, textil csomagolásnál 67-ről 148 forintra, üvegcsomagolásnál 77-ről 107 forintra, társított (kompozit) csomagolás esetén pedig 168-ról 191 forintra nő az EPR kilónkénti díja.
Ehhez kapcsolódóan: Csomagolási szövetség: Háromszázalékos inflációs hatása lehet a hulladékdíjak emelésének
Lámpák esetében az összeg 306-ról 419 forintra, gépjármű akkumulátornál 238-ról 390-re, reklámhordozó papírnál 94 forintról 204-re, sütőolaj, sütőzsír esetében 36-ról 62 forintra, textiltermékeknél 145-ről 164 forintra, a bútorok fából kategóriában pedig 17-ről 51 forintra emelkedik az EPR-díj októbertől.
A belső égésű motorral hajtott járművek (M1 kategória) – ide tartoznak jellemzően a személyautók – 29,07 forintról 44,89, a hibridek 31,25-ről 46,92, a plug in hibridek 37,79-ről 53 forintra, míg az elektromos autók 51,21-ről 65,35-re nő a kilogrammonkénti díj összege.
A MOHU-nak tavaly 220 milliárd forintot hozott az EPR, az októbertől érvényes díjemelés miatt idén ez az összeg jóval magasabb lehet. Ez biztos bevételt jelent a MOHU-nak, hiszen az EPR-t előre fizetik meg a gyártók és olyan termékek esetében is fizetnek, amelyek nem kerülnek be a hulladékrendszerbe, vagyis az el nem végzett munka után is megkapja a MOHU a pénzt. Fontos megjegyezni, hogy a koncessziós rendszer előtt termékdíjat fizettek a gyártók, abból lényegesen kevesebb, éves szinten mintegy 85 milliárd forint folyt be az államkasszába.
Az ágazat alulfinanszírozott volt, hiszen a termékdíjból csupán 15-16 milliárdot csorgatott vissza az állam különböző programokon keresztül. Nem csoda, hogy amikor az állam kiírta a hulladékkoncessziós pályázatot, csak a MOL indult el. Miután a MOL megnyerte a pályázatot, derült ki, hogy az EPR-díj olyan magas lesz, ami akkori becslések szerint 240 milliárd forintos bevételt fog eredményezni a koncesszornak.
Az EPR-díj emelése azért is furcsa, mert eddig is magas volt, a MOHU eközben az alvállalkozói díjak letörésében érdekelt. Ahogy augusztusban beszámoltunk róla, a hulladékkoncessziós rendszer 2023-as indulásakor a MOHU kétéves szerződéseket kötött az alvállalkozókkal. Ezek a cégek korábban önálló tevékenységet folytattak, de a koncessziós rendszer indulásával már csak a MOHU alvállalkozóként dolgozhatnak a hulladékpiacon. Az alvállalkozói szerződések a nagy része idén lejárt. A MOHU szeptember végéig meghosszabbította a kontraktusokat, vannak, akivel már megállapodott a MOHU, más cégekkel még tárgyalnak.
Ehhez kapcsolódóan: A MOHU még a két évvel ezelőtti alvállalkozói árakon is faragna
Az alvállalkozók az elmúlt két év inflációjával emelték volna az árakat. A MOHU azonban nem volt partner ebben. A Szabad Európa információi szerint mintegy 20 százalékos díjcsökkentés szeretett volna elérni. A 24.hu-nak Runtág Tivadar a MOHU operatív igazgatója is elismerte, hogy több vállalkozás esetében alacsonyabb díjat ajánlott a koncesszor. Elmondása szerint korrekciókra van szükség, hogy optimálisabb legyen a működés.
Ezzel indokolta, hogy felülvizsgálják, átdolgozzák a szerződéseket, és igyekeznek „kitisztítani” a rendszerből a felesleges elemeket. Nem tagadta, előfordul, hogy kevesebbet kínálnak a beszállítóknak – ezt azzal indokolta, így ösztökélnék őket a felesleges szállítások, műveletek kihagyására, a hatékonyabb fuvarszervezésre, működésre.
Az EPR-díjakkal kapcsolatban Runtág Tivadar azt mondta a lapnak, egyes hulladékfajtáknál a díjak jelenleg nem fedezik a begyűjtési, válogatási, előkészítési költségeket, ezért ezeknél emelést javasolnak.
A Szabad Európa információi szerint a papír csomagolóanyag begyűjtéséréért, válogatásáért és bálázásáért a MOHU 80-90 forintot fizet jelenleg az alvállalkozóknak. A papír csomagolóanyag EPR-díja 173 forintba kerül. (A termékdíjas rendszerben 19 forint volt kilogrammonként). A 173 forintból a jogszabályok szerint 2 forint megy az önkormányzatoknak. Ha a MOHU 80-90 forintot kifizet a hulladékkezelő cégeknek akkor is maradhat 81-91 forintja.
A termékdíjas rendszerben 14 százalék körül volt a koordinátor „jutaléka”, ebben az esetben ez most 47-53 százalékra emelkedhet. És ebben nincs benne a haszonanyag értékesítés bevétele. Iparági forrásaink szerint a leválogatott, bálázott papír kilogrammja mintegy 50 forintot ér a piacon. Ha ezt is beleszámoljuk, akkor akár 75-81 százalékos árréssel dolgozhat a MOHU.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
Az uniós előírások szerint azonban nem lehet nagyobb az EPR-díj, mint az ésszerű nyereséget is tartalmazó indokolt költség. Az ésszerű nyereség 9,11 százalékban van meghatározva a koncessziós rendszerben. Az indokolt költséget pedig nagyjából az alvállalkozóknak fizetett díj fedi le. Szeptember elején közérdekű adatigényléssel fordultunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH).
Ez az állami szervezet végzi az EPR esetében a díjelőkészítést, de az EPR-díjról az energiaügyi miniszter dönt. Függetlenül attól, hogy a MEKH mit javasol. A MEKH-nek azonban meg kell határoznia az indokolt költséget. Hétfőn, a Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet előtt néhány órával futott be a MEKH válasza. A hivatal arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagról van szó, elutasította az indokolt költségekkel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünket.
