Az orosz ortodox egyház papjai, akik dacolnak Kirill pátriárkával és ellenzik Oroszország ukrajnai háborúját, gyakran kemény választás előtt állnak: alkalmazkodnak vagy távoznak. Három pap, akik szakítottak az egyházzal, hogy hűek maradhassanak az elveikhez, megosztotta történetét harcról és dacról.
Jóllehet hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre azon orosz ortodox papok számáról, akik lemondtak vagy kivándoroltak, miután visszautasították, hogy a domináns orosz egyházzal együtt támogassák az inváziót, a Lettországból működő független Novaya Gazeta Europe májusi vizsgálata megállapította, hogy az orosz ortodox egyház és az orosz biztonsági szolgálatok 2022 februárja óta legalább 59 háborúellenes pap elhallgattatására tettek intézkedéseket.
Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje a szó szoros értelmében szent háborúként kezelte Oroszország Ukrajna elleni támadását. Az orosz ortodox egyház arra utasította papjait, hogy istentiszteleteiken olvassanak fel egy imát a „szent Ruszért” és imádkozzanak Oroszország győzelméért. A pátriárka egy 2023. szeptemberi prédikációjában azt mondta, hogy a hősi halál „minden bűnt elmos”.
Kirill nem foglalkozott nyilvánosan azoknak a papoknak a lemondásával vagy emigrációjával, akik nem értenek egyet ezzel az állásponttal.
A Current Time, a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű szerkesztőség hiába kérte az ügyben a moszkvai patriarchátus véleményét.
Bár a pátriárka kijelentette, hogy az egyház „nem fél belső problémái megvitatásától”, a Current Time által megkérdezett három pap azt mondta: úgy érzékelték, hogy háborúellenes nézeteik miatt nem maradt más választásuk, mint elhagyni az orosz ortodox egyházat és újra feltalálni magukat, gyakran külföldön.
Andrej atya: Az orosz ortodox egyház nem monolit
2022 próbára tette Andrej Kordocskin hitét. Rangidős pap volt Madrid egyetlen orosz ortodox templomában, a Santa Maria Magdalenában, és az orosz ortodox egyház spanyolországi–portugáliai egyházmegyéjének titkára. Nem támogatta Oroszország teljes körű invázióját Ukrajnában, és nem volt hajlandó megtagadni a nézeteit.
„Ha azt mondom, hogy embert ölni nem elfogadható formája a konfrontációnak, az nem a véleményem – ez a hitem” – mondta Kordocskin, aki 2022 márciusában aláírt egy háborúellenes egyházi felhívást.
Szerinte a konfliktus „egyformán bűn az ukrán és az orosz nép ellen”.
De 2022 végén 160 ember bepanaszolta őt a patriarchátusnál. Szerintük „felháborító, keresztényellenes tevékenységnek” minősül, hogy Kordocskin nem imádkozott az orosz kormányért.
Az aláírók közül – mint mondta – csak néhányan az ő, főként ukránokból álló gyülekezetének tagjai.
2023 végén aztán lemondott, és családjával Németországba költözött. A németországi evangélikus egyház, a német protestáns felekezetek szövetsége finanszírozza most posztdoktori tanulmányait a Göttingeni Egyetemen. Havonta kétszer mond misét egy másik keleti ortodox gyülekezetben Hollandiában.
Kordocskin egy Németországban élő másik orosz ortodox pappal együtt alapított egy projektet Mir Vszem! (Békét Mindenkinek!) néven. Ez online adományok révén támogatja azokat az orosz ortodox papokat, akik az állásukkal fizettek háborúellenes álláspontjukért.
Céljaik között szerepel annak megmutatása, hogy a moszkvai patriarchátus és az orosz ortodox egyház „nem egységes tömb, amely teljes szívvel támogatja a diktatúrát és a háborút”.
A háború ellen hangjukat hallató papok „visszautasítják a gonosz erkölcsi igazolását” – hangsúlyozta.
Jakov atya: Független ortodox egyházat Kazahsztánban!
A Mir Vszem! által hónapról hónapra támogatott háborúellenes papok egyike a kazahsztáni Jakov Voroncov, az almati Krisztus mennybemenetele-katedrális volt szerzetes papja, aki azt javasolta, hogy a túlnyomórészt muzulmánok lakta ország hozza létre önálló, saját ortodox egyházát.
Július 15-én a RIA Novosztyi állami orosz hírügynökség arról számolt be, hogy Kirill pátriárka felmentette a szolgálat alól Voroncovot, vagyis Jakov atyát, mert állítólag nem jelent meg a fegyelmi tárgyalásain, és „nem válaszolt semmilyen kapcsolatfelvételi kísérletre”.
Voroncov, aki Facebook-oldalán Isten ügynökeként mutatja be magát, azt állítja: az egyház esélyt sem adott neki arra, hogy válaszoljon a vádakra.
„Számomra az orosz ortodox egyház, ahogy most létezik, nem egyház – mondta a döntés előtt. – Ez valamiféle földi szervezet, amely egy adott népcsoport érdekeiért áll ki. (…) A tekintélyelvűségnek ez a modellje, amelyet Kirill pátriárka épít, nem felel meg nekünk” Kazahsztánban – tette hozzá.
2023 júniusában Voroncov lemondott posztjáról, miután az orosz–ukrán béketárgyalások ösztönzésére szólította fel az orosz ortodox egyházat. Állítása szerint arra utasították, hogy írásos nyilatkozatban nyilvánítsa ki: „Kazahsztánnak segítenie kell Oroszországot.”
A megélhetés gondja kihívások elé állítja: a Mir Vszem! adományai mellett abból él, hogy édesanyja bérbe adta a lakását, hogy segítse a családot. Voroncov reklámszövegek írásával és könyvszerkesztéssel keres némi pénzt.
A kihívások ellenére sem tervezi, hogy elhagyja Kazahsztánt. „Itt van a nyájam. Hagyjam el az embereket, akik bíznak bennem?”
Grigorij atya: A pozitív gondolkodás ereje
Amikor a Moszkva támogatását élvező szakadárok 2014-ben fegyveres felkelést szerveztek Grigorij atya szülővárosában a kelet-ukrajnai Luhanszki területen, hallgatott. „Nem hittem, hogy ilyen totális őrültséggé fajul” – mondta.
Akkoriban egy nagy plébánián szolgált Oroszország délnyugati részén, a Szaratovi területen.
Ám 2022-ben, amikor Oroszország megkezdte Ukrajna elleni teljes körű invázióját, felülbírálta az elhatározását. Úgy döntött, hogy nem olvassa fel a pátriárka imáját a „szent Ruszért”. A mulasztás – mint mondta – nem maradt észrevétlen.
Bár „nem volt őrizetbe vétel, kopogás az ajtón vagy elhurcolás” a biztonsági szolgálatokhoz, „világos volt, hogy ez nem marad sokáig így” – idézte fel.
2022 októberében, tizenhárom, Szaratovban töltött év után Grigorij lemondott posztjáról, és családjával, valamint kutyájával együtt elhagyta az országot.
Most a jereváni orosz–örmény egyetemen vesz részt mesterképzésen pozitív pszichoterápia szakon, amely a kihívások pozitív megfogalmazását helyezi előtérbe.
Grigorij átvette ezt a szemléletet. Hiszi, hogy hivatása szerint továbbra is pap, akkor is, ha már nem szolgálja az orosz ortodox egyházat.
Amikor éppen nem pszichoterápiát tanul, egy georgiai ortodox templomban szolgál papként, amelyet orosz migránsok látogatnak Jerevánban. Ukrán menekülteknek is ad tanácsot.
A Mir Vszem! meg nem határozott összegű anyagi támogatást nyújt neki.
Nem tervezi a visszatérést Oroszországba, amelyet „szétforgácsolt és elnyűtt” országként ír le, inkább örményül tanul.
„Kiderült, hogy élet is van, nem csak küzdelem” – mondta.
