Miközben az ellenzéki vezetők nagy többsége elmenekült az országból a hatóságok brutális fellépése miatt, Sokirdzson Hakimov maradt, és nem is állt le a rezsim nyílt bírálatával. A politikust végül a hónap elején letartóztatták, elnémítva ezzel az egyik utolsó másként gondolkodót.
Az ellenzék katasztrofálisnak minősítette a társadalom számára a Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesének július 12-i őrizetbe vételét. Az intézkedést a hatóságok nem jelentették be hivatalosan, és egyelőre nem is kommentálták.
Hakimov rokonai sem nyilatkoztak az ügyben. Sokak szerint félő, hogy a családot figyelmeztették, hogy húzza meg magát.
A tádzsik kormány az utóbbi években brutálisan lépett fel politikai ellenfeleivel szemben, több ellenzéki politikust bebörtönöztek és száműzetésbe kényszerítettek. Újságírók, aktivisták és a kormányt bírálók tucatjai kerültek rács mögé. Egyeseket külföldről hurcoltak haza erőszakkal, másokat meggyilkoltak.
A disszidens tádzsik ellenzéki csoportokat összefogó, európai székhelyű szervezet aggályait fejezte ki a letartóztatásnak a civil társadalomra gyakorolt hatása miatt, különösen, miután sorra hallgattatják el az alternatív hangokat.
„A Hakimovhoz hasonló szabad gondolkodású és bátor politikusok letartóztatása és eltávolításuk a politikai színtérről katasztrofális következményekkel jár a tádzsik nemzet jövőjére nézve” – közölték.
Egyelőre nem tudni, hogy az 58 éves Hakimov ellen milyen ügyben emeltek vádat. Bennfentes források arról tájékoztatták a Szabad Európát, hogy ez a Tádzsikisztáni Demokratikus Pártot korábban vezető Szaiddzsafar Uszmonzoda büntetőügyével függ össze, akit júniusban vettek őrizetbe, amiért állítólag a kormány megdöntésén dolgozott.
A tádzsik főügyész a törvényhozó letartóztatását követően közölte, hogy Uszmonzoda és társai a kormány törvénytelen megdöntésére szövetkeztek. Juszuf Rahmon nem árulta el, hogy kik a társak.
Azonban olyan hírek láttak napvilágot, hogy júniusban több prominens személyiséget – köztük a 75 éves egykori külügyminisztert, Hamrohon Zarifit és a 73 éves egykori parlamenti elnököt, Akbarso Iszkandarovot – is őrizetbe vették ismeretlen vádakkal.
A félelem légköre
A rezsim csaknem egy évtizeddel ezelőtt betiltotta fő politikai ellenfeleit, az Iszlám Újjászületés Pártját és a fiatalok körében egyre népszerűbbé váló 24-es Csoportot.
Mindkét politikai erőt terrorszervezetnek nyilvánították, az autokrata tádzsik elnök, Emomali Rahmon kormánya pedig továbbra is célba veszi a támogatóikat és tagjaikat bel- és külföldön egyaránt.
Ugyan a Szociáldemokrata Pártot hivatalosan bejegyezték Tádzsikisztánban, állandó rajta a politikai és pénzügyi nyomás. A szigorú kontroll alatt álló választások lehetetlenné tették, hogy a párt mandátumot szerezzen a parlamentben.
Hakimov kétszer is indult a választásokon, 2010-ben és 2015-ben, de mind a kétszer alulmaradt a kormánypárti jelölttel szemben, noha komoly szabálytalanságokról és jogsértésekről érkeztek hírek.
A politikus sérelmezte, hogy bár jogi doktorátusa van, politikai nézetei miatt nem kapott oktatói állást egyetlen egyetemen sem az országban.
Ennek ellenére nem volt hajlandó hallgatni, és továbbra is hangoztatta véleményét a nyilvánosság előtt és a külföldi sajtónak nyilatkozva. Egy ideig úgy tűnt, hogy a hatóságok eltűrik a kritikáját.
„Mostanra viszont a jelek szerint a rezsim annyira elbizonytalanodott saját stabilitásában, hogy komoly fenyegetésnek tekint még egy olyan magányos kritikust is, mint Hakimov” – mondta Aziz Naszrullojev külföldön élő tádzsik politikai megfigyelő.
Farhod Hudojorov aktivista arra számít, hogy Hakimov letartóztatása tovább fogja gyengíteni az emberek bizalmát a kormányban, és még többeket lökhet a szélsőségesség irányába.
„Ez hozzá fog járulni a félelem már meglévő légköréhez. Fokozódni fog az öncenzúra a médiában, és az emberek még inkább vonakodni fognak kinyilvánítani nyíltan a véleményüket – mondta. – Ennek eredményeképpen az emberek még radikálisabbá fognak válni a kormánnyal szemben” – tette hozzá.
